Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A MeH Informatikai Kormánybiztossága befejezte az elektronikus kereskedelemről szóló törvény tervezetének szövegezését, amely a legutóbbi változatban „Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről” címet viseli. A 21 paragrafusról 18-ra csökkent törvényjavaslatot a MeH-et vezető miniszter, Stumpf István szeptember 21-i dátummal terjesztette az Országgyűlés informatikai bizottsága elé, ahol október 11-én kezdik tárgyalni a javaslatot.
A jelenlegi változat szerint a törvényt minden Magyarország területéről, valamint az ország területére irányuló, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra alkalmazni kell. Kivételt jelenleg - az európai uniós csatlakozásig - az unió tagállamainak területéről nyújtott szolgáltatások jelentenek. A törvény rendelkezéseit alkalmazni kell az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatás” igénybe vevőjére, illetve szolgáltatójára, amelyek természetes, illetve jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek is lehetnek. A törvény a szolgáltatónak széles körű adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő: nevét vagy képviselőjének nevét, címét, elérhetőségeit, elektronikus levelezési címét is folyamatosan és közvetlenül elérhetővé kell tennie elektronikus úton, sőt adószámát, tudományos vagy szakmai végzettségét és annak megszerzésének helyét is közölnie kell.
A törvény fogyasztóvédelmi előírásokat is tartalmaz: a szolgáltatónak kötelező folyamatosan közzétennie a szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, a teljesítés módját, valamint az elektronikus úton történő szerződéskötés feltételeit is. A szolgáltató köteles 48 órán belül visszaigazolni az igénybe vevő ajánlatának megérkezését, ha ezt nem teszi meg, akkor az igénybe vevő ajánlati kötöttsége megszűnik. Az elektronikus szolgáltatást is nyújtó közüzemi, pénzügyi és nyugdíjpénztári, valamint biztosítási tevékenységeket folytató szervezeteknek elektronikus ügyfélszolgálatot kell működtetniük a fogyasztói bejelentések orvoslására és kivizsgálására, valamint a fogyasztók tájékoztatására.
A törvényjavaslat jogszabályba ütköző sérelem esetén a szolgáltató polgári jogi felelősségét állapítja meg. A szolgáltató az általa csak továbbított, tárolt és hozzáférhetővé tett információk tartalmát nem köteles előzetesen és rendszeresen ellenőrizni. Az ilyen továbbított, tárolt és - például keresőprogramok segítségével - hozzáférhetővé tett tartalom esetén a szolgáltató nem tartozik felelősséggel az okozott kárért, ha nem ő kezdeményezte az információ továbbítását, nem ő választotta ki a címzettet, valamint nem változtatta meg a tartalmat. Ha valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ, akkor annak eltávolítását kérheti a szolgáltatótól. Az ilyen megkeresések után rögtön le kell venni az információt, de erről értesíteni kell az azt biztosító igénybe vevőt is. Az igénybe vevő nyolc napon belül kifogással élhet az eltávolítás ellen, s ha nyilatkozik arról, hogy az információ nem jogsértő, akkor ezután a szolgáltatónak újból hozzáférhetővé kell tennie azt.
Az anyagból kikerült az a passzus, amely szerint a MeH rendeletben szabályozhatta volna a domainnevek magyarországi előírásait: a jelenlegi változat „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás alapját képező tevékenység elektronikus úton való végzése miatt szükséges előírások” szabályozására hatalmazza fel a MeH-et vezető minisztert (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 26., 11. oldal).
D. E. L.
