- A jelenlegi adatvédelmi törvény mennyiben értelmezhető az internetre?
- A szabályozás nagy vonalakban alkalmazható, csak kisebb módosítások szükségesek. Majtényi László adatvédelmi biztos februári ajánlása szerint az adatvédelmi törvény jelenleg korlátozza az információ szabad külföldre áramlását és nincs összhangban az Európai Parlament és Tanács vonatkozó irányelvével sem. Majtényi szerint a legális, polgári célú titkosítás korlátozása a személyes adatok védelme szempontjából káros. Az adatvédelmi törvényt annak érdekében kellene módosítani, hogy az internet elősegítse a közérdekű adatok megismerését. A jövőben arról is döntenie kell a jogalkotónak, hogy a kéretlen üzleti célú üzenetek (spamek) áramlását jogszerűvé teszi vagy megtiltja. Ésszerű megoldás lenne, ha a direkt marketingben használt személyiségprofilokban az érintetteket csak álnéven tartanák nyilván.
- Az egyedi felhasználó mit tehet az ellen, hogy akarata ellenére figyeljék az internetezési szokásait?
- Vannak ez ellen védő szoftverek, de egy dolgot tudomásul kell venni: aki a világhálót használja, az egy kicsit védtelen. Ha kíváncsi vagyok a világra, annak veszélyei vannak. Azt hiszem, ez a kérdés nagyobb port ver fel, mint amekkorát megérdemel, ugyanez érvényes az internetforgalmat figyelő amerikai rendszerrel kapcsolatos tiltakozásra is. Kevésbé hihető ugyanis, hogy a terroristák, bűnözők az interneten, például e-maiben beszélik meg a következő akciót. Valóságos veszélyt jelentenek viszont a hálózatot érő támadások, ezért - akár az információs önrendelkezési jog korlátozása árán is - meg kell oldani a hackerek azonosíthatóságát. Abból lehetne kiindulni, hogy aki támad egy weboldalt, az tulajdonképpen hozzájárul az adatainak nyilvánosságra hozatalához.
- Ön szerint mi haszna van vagy lesz az internetrendőrségnek?
- Az internetes közösség segítsége nélkül nem sok.
- Mit tehet egy tartalomszolgáltató azokkal az adatokkal, amelyekről előzetesen nem közlik, hogy mire fogják felhasználni?
- Az adatkezelésnek a törvényi szabályozás szerint célhoz kötöttnek kell lennie. Ha például az online szokások felméréséhez kérik a személyes adatokat, akkor csak e célra használhatják fel azokat. De a felhasználó sem közelíthet úgy a világhálóhoz, hogy bízik az adatai teljes titokban maradásában. Elvárható, hogy a szolgáltatók nyilvánvalóvá tegyék, mire használják fel a regisztrált adatokat. Előfordult például, hogy egy amerikai cég a Magyarországról kapott adatokat átküldte magyar leányvállalatának, amit nem tehetett volna meg, hiszen ezt nem közölte a regisztráció során.
- Amerikában egy cég azzal fenyegetőzik, hogy csőd esetén eladja ügyfelei személyes adatait.
- Magyarországon ilyet nem lehet tenni, de Amerikában nincs adatvédelmi törvény. Hazánkban létezik egy úgynevezett direktmarketing-törvény, amely alapján például meg lehet venni polgárok egy-egy csoportjának név- és lakcímadatait a központi nyilvántartótól. E törvény azt is szabályozza, hogy az ügyféllistákat milyen feltételek között lehet másnak átadni. Az Egyesült Államok az elmúlt évben egyezett meg az Európai Unióval adatvédelmi kérdésekről, például arról, hogy amennyiben egy amerikai cég a meghatározott követelményrendszernek megfelel, akkor az EU tagállamaiból szabadon áramolhatnak hozzá az adatok.
- Az e-mail-marketing elterjedése mikorra várható és milyen következményeket von maga után?
- Amíg az internetes társadalom csak néhány százezres, az elterjedésére várni kell, véleményem szerint még legalább egy-két évig. A szabályozást, a jogszerű működés lehetőségét is meg kell teremteni. A szolgáltatónak például ajánlania kellene a felhasználónak a reklámlevelek fogadását, és meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a felhasználó lemondhasson a mailekről.
- Az elektronikus aláírásnak milyen szerepe lesz az online adatvédelemben?
- Az online aláírás bevezetése adatvédelmi és adatbiztonsági szempontból több kérdést is felvet. A piacon megjelenő hitelesítésszolgáltatóknál nagyon értékessé válnak az elektronikus aláírás tulajdonosának adatai, hiszen azokkal visszaélve például szerződéseket lehet hamisítani. Fontos kérdés az is, hogy a tönkremenő hitelesítő szervezet birtokában levő adatoknak mi lesz a sorsuk. Az elektronikus aláírás használatát lehetővé tevő keretjellegű törvényünk végrehajtása során állandóan szem előtt kell tartani az adatvédelmi követelmények maradéktalan érvényesülését.
Bendl Vera
Bendl Vera