Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Hogyan került kapcsolatba az online piaccal?
- A Műszaki Egyetemen, ahol végeztem, már akkoriban is foglalkoztunk az internettel. Elsők között készítettük el az e-mail bárt, ami abból állt, hogy e-mail-terminálokat raktunk ki az egyetem épületének folyosóira, melyeket a hallgatók használhattak. Ne felejtsük el: ez még a '80-as évek vége felé volt, amikor Magyarországon még nem nagyon volt jelen a web. Később, 1993 márciusában kerültem a Microsoft Magyarországhoz, amely 1995-ben rövid idő alatt átállította termékvonalait az internetre, felismerve ennek hasznosságát.
- Milyen szerepe volt a cég életében?
- Sok mindennel foglalkoztam, a projektmenedzserségtől kezdve egészen az ügyvezető igazgatói pozícióig. 1999 februárjában bocsátottak el a társaságtól (mint utóbb a bíróság megállapította, jogtalanul). Ezután fél évig a kislányommal töltöttem az időm nagy részét, majd az Index.hu Rt. vezérigazgatója lettem. A társaság átszervezése után azonban már nem volt olyan tevékenység, amelyet szívesen végeztem volna, így ma már csak felügyelőbizottsági tag vagyok a cégnél.
- Jelenleg mivel foglalkozik?
- Kezdő, kis internetes vállalkozásoknak segítek tőkét keresni, bevonni. Abban is közreműködök, hogy az ötletből valóban értékesíthető társaság váljék.
- Hány cégben érdekelt, illetve mennyiben tulajdonos?
- Mintegy kilenc céggel foglalkozom komolyan. Ezek között ugyanúgy megtalálható szoftverfejlesztő társaság, mint a biotechnológiával foglalkozó cég. Olyanok is akadnak, melyek az átalakításban kérik segítségemet. Jelenleg azon dolgozom, hogy ezek a cégek ismertek legyenek. Erre 1-2 éven belül minden esély megvan.
- Az internetes cégek alapítása kockázatos dolog. Nagy részük rövid időn belül tönkremegy, ám amelyek talpon maradnak, hamarosan jelentős hasznot könyvelhetnek el. Mi a titka a sikernek?
- Nagyon sok minden. Nemrég az online világ nagy krachot élt át, ami az internetes tőzsdei cégek értékét helyenként 90 százalékkal is csökkentette. Leszögezhetjük, hogy véget ért az internetes cégek „lufikorszaka". Azok a társaságok maradnak életben, amelyek valós üzleti modell alapján megvalósítható terveket hajtanak végre. Nagyon fontos szempont napjainkban, hogy mikor válik nyereségessé egy cég. Ha úgy tűnik, hogy több éven keresztül finanszírozni kell egy társaságot, az már nem érdekli a befektetőket. Mellesleg az amerikai tőzsdén évi 10 millió dolláros forgalmat lebonyolító cégek évi 20 millió dolláros veszteséggel még mindig 60-80 millió dollárt érnek, tehát a befektetők hajlandók finanszírozni a veszteségeket.
- Az akvizícióknál ön egyeztet, tárgyal-e kockázati tőkebefektetőkkel?
- Természetesen, hiszen nekem magyar magánemberként nincs annyi pénzem, hogy én egyedül fektessek be. Gyakorlatilag olyan állapotba hozom az induló céget, amely a kezdeti kockázati tőkebefektetőkkel való tárgyalást már feleslegessé teszi.
- Önt mennyire jellemzi az üzleti kockázatvállalás?
- Kockáztatok, hiszen enélkül nincs megtérülés. Akikkel én kapcsolatban állok, azok szeretnek egy-két éven belül 4-10-szeres profitot elérni.
- Mennyi elköltendő pénz áll az ön rendelkezésére?
- A kérdés így nem értelmezhető: amennyi szabad tőkéhez jutok, azt rögtön el is helyezem. Ezek az összegek cégenként 15-50 millió forint között vannak.
- Eddigi tevékenysége során mennyire jött be ez a szemlélet?
- Lassan fél éve végzek ilyen jellegű munkát, s azt mondhatom, eddig bejött.
- A szakmában önt is „üzleti angyalként” tartják számon. Mivel szolgált rá erre?
- Ezt a nevet nem én aggattam magamra, mondjam azt, ez egy foglalkozás. Azokat nevezik így, akik kis pénzzel, nagy kockázatot vállalva segítik a cég üzletmenetét rendbe rakni. Tehát tipikusan az, amit én csinálok.
- Ön magyar viszonylatban gazdag ember?
- Nem. Persze anyagi értelemben hétköznapi gondjaim nincsenek.
- A vagyont illetően nincs benne az első százban?
- Messze nem.
- Hogyan látja az internet fejlődési ütemét Magyarországon?
- Lassúnak. Ennek okai elsősorban a kormányban keresendőek. Jelenleg hazánkban 1,2 millióan férnek hozzá az internethez, ebből 300 ezer a rendszeres használók száma. Utóbbi szám mindössze a lakosság 3 százalékát jelenti. Ez nagyon kevés. Az USA-ban nemrég jelent meg a digitális írástudatlanság mint fogalom. Az természetes, hogy az emberek túlnyomó része ma már tud írni, ám az online világban való jártasság már közel sem mutat ilyen kedvező képet. Pedig nem árt tisztában lenni vele, hogy ezek az emberek hosszú távon mindenképpen lemaradnak.
- A magyar szoftverfejlesztők mennyire piacképesek külföldön?
- Teljes mértékben, ám nemcsak ők, hanem egyáltalán a magyar szürkeállomány. Piaci viszonylatban az oroszok nagyon komoly versenytársaink. Ez pedig alapvetően az oktatási rendszerből fakad.
- A szakmában mit szeretne elérni?
- Nincsenek nagy vágyaim. Szeretek dolgozni. Személy szerint a magyar agyakból Magyarországon kívánok pénzt csinálni.
Hofmeister Zoltán
