- A BSI tavaly októberben jelentette be, hogy 4,6 millió dolláros tőkeemelést hajtott végre. Ezt az összeget egy gyógyszergyár, magán- és kockázati tőkebefektetők biztosították.
- A Biosystems International franciaországi központi kutatólaborjában 17 ember dolgozik, Debrecenben 14 dolgozónk van. A cég eddig összesen körülbelül tízmillió euró támogatást szerzett, a közvetlen kutatási támogatás részben uniós forrásokból származik, de kaptunk támogatást az amerikai NIH-től (National Institute of Health), illetve Magyarországon a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól, gyógyszergyári partnerektől. Mindezek azonban eltörpülnek a kockázati tőkebefektetésekből származó összegek mellett, melyeket, egyrészt magánszemélyektől és egy gyógyszergyártól, másrészt egy biotechnológiai befektetéssel foglalkozó banktól kaptunk Franciaországban. Ebből az összegből egy rákdiagnosztikumok felfedezésével foglalkozó, új technológián alapuló kutatólaboratóriumot hoztunk létre.
- Mi ez az új technológia pontosan?
- A fehérje-biomarkerek felfedezésére alkalmas új technológiáról van szó. A szervezet alkotó elemeinek - például a DNS, a fehérjék, a metabolitok - mennyisége sejtekben, szövetekben, szövetnedvekben nagyon jó képet ad a pillanatnyi állapotról. Minél több paramétert tudunk mindebből mérni, annál pontosabban tudjuk a szervezet állapotát leírni. Az egyes merhető paramétereket nevezzük biomarkernek, sok paraméter, például az összes vérfehérje mérése egy lépésben jelenti a biomarker-kutatást. Megpróbál új összefüggéseket találni a nagy mennyiségű adatból, összehasonlítva a beteg és az egészséges állapotot. A BSI célkitűzése, hogy a fehérjebiomarker-kutatást a rák korai felismerésére fordítsa és ebben vezető szerepet vállaljon.
- A gyakorlatban ez hogyan valósul meg?
- A hagyományos diagnosztikai megoldásokkal jelenleg mintegy 300 paramétert lehet mérni egy vérmintából, ami szűkös lehetőségeket jelent az orvos számára. A rutinlaboratóriumban ráadásul csak 20-30 elemet mérnek, ami pedig nagyban befolyásolja a diagnosztika pontosságát. A következő öt-tíz évben a technológia fejlődésének köszönhetően a vérből több ezer fehérje-biomarkert lehet majd megvizsgálni, így az orvosoknak nem kell majd sokféle vizsgálatra beutalót adniuk, hanem egy vérmintából egyszerre minden fontos paramétert meg lehet mérni. A vizsgálatokat egyébként a rendszeres szűrővizsgálatok során rutinszerűen végezhetik majd el, így reményeink szerint a betegségek egy része, például a rák, még a tünet nélküli állapotban felismerhető lesz.
- A daganat-biomarkerek jellemzően egy konkrét daganattípus felismerésére jók, vagy vannak általánosan "alkalmazható" tumor-biomarkerek is?
- A daganatos betegségek vizsgálata során találunk biomarkereket, amelyek a daganatból származnak. Ezek teljesen specifikusak is lehetnek. Ugyanakkor a daganat többféle reakciót is kivált, amelyek kevésbé specifikusak egy-egy daganattípusra, általános reakcióként látjuk őket és a megfelelő biomarkereket is megtaláljuk. Jelenleg úgy tűnik, hogy azok a biomarkerek, amelyeket a BSI fehérjebiomarker-felfedezési eljárásával találtunk meg, daganatspecifikusak.
- A BSI - szlogenje szerint - "a betegágyhoz viszi a biomarkereket". Ez mit jelent majd a gyakorlati alkalmazásban?
- A klasszikus egészségügyi ellátás során a vizsgálatok eredményének megérkezéséig eltelik egy bizonyos idő; jobb kórházaknál ez mintegy két-három órát, járóbeteg-ellátás esetén viszont akár napokat is jelenthet. Amellett, hogy ez lassú, rengeteg többletköltséget jelent. Azok a diagnosztikai műszerek, amelyekkel több biomarkert vagy paramétert lehet majd egy lépesben mérni, elképzelhető, hogy egy vércukormérőhöz vagy egy hordozható számítógéphez hasonló kisméretű szerkezetek lesznek, és húsz perc alatt meg lehet kapni az eredményeket. A betegágynál alkalmazott biomarker-mérésekből származó új diagnosztikai eljárásokat már a gyakorlatban is alkalmazzák, például a szívinfarktusnál.
- Az NKTH 2006-ban 630 millió, tavaly pedig már 840 millió forint támogatást nyújtott biomarkerekkel kapcsolatos kutatási célokra. Ilyen nagyságrendben mire elegendők az állami támogatások?
- Ez a nagyjából másfél milliárd forint az elmúlt húsz-huszonöt évre visszanézve óriási lépés: olyan mennyiségű pénz áramlik a biomarker-kutatásba is, amivel már lehet valamit kezdeni. Minimum öt-tíz évre lesz szükség, hogy egy fiatal kutatógárda felnőjön és olyan laboratóriumi körülmények között tudjon folyamatosan kutatni, ahol világszínvonalú technológiák érhetők el. Ehhez nem elég egy-két csoport, legalább 20-30 fiatal megjelenésére van szükség, és arra, hogy ők Magyarországon maradjanak és itt is végezzék kutató munkájukat. Ehhez ötmillió dollárra volna szükség többéves kutatást figyelembe véve.
- A globális gazdasági krízis hogyan rendezte át a cég terveit?
- Szerettünk volna egy alkalmazott kutatással és termeléssel foglalkozó ipari laboratóriumot létrehozni Debrecenben, viszont a válság kipattanása nyomán a korábban partnernek tűnő hazai pénzintézet elállt a kölcsön folyósításától. A terveket kissé módosítottuk, és jelenleg úgy tűnik, a debreceni farmapólus, a Debreceni Egyetem és egy magyarországi gyógyszergyár segítségével létrejöhet a laboratórium. A jövőben a válságnak komoly hatása lehet a BSI-re, három okból is. Ha csökkennek az állami támogatási összegek, félő, hogy vevőkörünk szűkül. Ezenkívül az egyes államok döntésén múlik majd, hogy az új diagnosztikai megoldásokat az adott ország egészségügyi rendszerében alkalmazzák-e, a bevezetésnek ugyanis vannak költségvonzatai. Ráadásul a kockázatitőke-befektetők jelenleg kivárnak, cégünknek pedig még két-három évig nagy szüksége van kockázati tőkére.
- A Biosystems International április 23-25-én Debrecenben tartotta rendes éves tudományos ülését.
- A cég fennállásának ötödik évfordulójára egy ünnepélyes tudományos tanácskozást rendeztünk, amely egyben a rendes éves ülésünk is volt. Nyitott előadás-sorozatot is szerveztünk, amelyen elsősorban a mikrochip-technológiáról és egy potenciálisan új rákdiagnosztikai eljárásról volt szó. A rendezvényen részt vettek a cég tudományos tanácsadói, Edward Rubin, a kaliforniai Berkeley egyetem professzora és a Joint Genom Institute igazgatója, Jean-Paul Thiery, a Francia Tudományos Akadémia tagja, aki egy szingapúri kutatóintézet vezetője, Závodszky Péter, az MTA biológiai osztályának elnöke, illetve Fésűs László, a Debreceni Egyetem rektora, a sejthalálkutatás egyik vezető képviselője. A tudományos tanács tagjai továbbá a BSI amerikai alapítói: Guttman András, Barry L. Karger, William S. Hancock, akik területeiken (miniatürizálás, elválasztástudomány és fehérjekutatás) vezető kutatók, valamint jómagam.
