Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gazdasági nehézségek idején nem jut pénz minden olyan projektre, amelyet a vállalatok korábban elterveztek, ezért fontossági sorrendbe kell állítaniuk beruházásaikat. Néhány egyszerű szabály alkalmazása biztos módszert ígér a választáshoz, ám - mint Scott D. Anthony, a Business Week jegyzetírója bemutatja - csúnyán felültethető az a cégvezető, aki vakon megbízik az elemzési eljárásokban.
Sok vállalat választja az első év megtérülési mutatóját a kritikus döntés meghozatalához. Ez egyszerű kérdésre egyszerű választ ad: melyik újítástól várhatom a legrövidebb időn belül a legnagyobb hasznot? Attól, amelyik bevezetése után az első évben a legtöbbet hozza. Olyan ez, mint a pontos puskalövés, a piacon jól pozicionált, erős értékesítési háttérrel megtámogatott termék vagy szolgálgatás azonnal eredményt hoz.
Jó példa erre a Coca-Cola vaníliás Coke üdítője, amely bevezetése után rögtön masszív piaci pozícióba került. Az ellenpélda a Google keresője, amely megjelenése után csak egy új internetes eszköz volt, amely nem ígért gazdasági hasznot. Éveknek kellett eltelnie, mire megjelentek a keresésekhez rendelt hirdetések, amelyek kezelése a Google rendszerében az elmúlt időszak legnagyobb bevételt hozó üzleti sikerének bizonyult. Ezalatt a vaníliás kóláról kiderült, hogy a Coca-Cola többi termékétől vonta el a fogyasztókat, azaz amit nyert vele a cég a vámon, azt elvesztette a réven, így meg is szüntette a termék forgalmazását, s ma már szinte nem is emlékszik rá senki.
A másik népszerű értékelő módszer a nettó jelenérték számítása. Ennek lényege, hogy felbecsülik az innovációval a jövőben elérhető bevételeket és az árfolyamváltozásokat figyelembe véve ezt átszámítják a termékkel vagy szolgáltatással elérhető jövedelem jelenértékére. Amelyik a legtöbbet ígéri, az a nyerő, azt kell megvalósítani. A módszer látszólag nagyon jó, hiszen összehasonlíthatóvá tesz teljesen eltérő dolgokat, nagy hátránya azonban, hogy ez csupán egy meghatározott forgatókönyv teljesülése esetén igaz. Ha egy vállalat a belátható jövőben nem kíván kilépni jól ismert piacáról, nem akarja jelentősen bővíteni tevékenységét vagy profilját, akkor alkalmazható ez a módszer. Az üzleti környezet megváltozása azonban felboríthatja a nettó jelenérték számításának alapjául szolgáló bevételi előrejelzéseket, és a cég könnyen a senki földjén találhatja magát, hiszen mivel elvetette a számára teljesen új territóriumok meghódítását célzó innovációkat, nem tud reagálni a rendkívüli helyzetre. Mindezek alapján érdemes figyelembe venni néhány megfontolást, mielőtt rábízzuk magunkat a "tuti" módszerekre. Az első: dolgozzunk különböző forgatókönyvekkel! Vegyük figyelembe az üzleti környezet alakulásának eltérő lehetőségeit, mert mindegyikhez másfajta innováció segíthet jobban alkalmazkodni. A második: ne felejtsük el, hogy bármit választunk is, kockázatot vállalunk. Nincs százszázalékos megoldás. Ezzel függ össze a harmadik jó tanács: bent tarthatunk a portfóliónkban nagy kockázatvállalással nagy hasznot ígérő projektet, ha viszonylag olcsón és rövid időn belül meg tudjuk szerezni az újítás esélyeinek pontosabb megítélését segítő információkat. Végül: ne bízzunk kizárólag a számszerű összehasonlításokban. A vállalatoknak az újításokkal esélyük van új ügyfélkör megnyerésére, új üzleti modell kialakítására vagy technológiájuk bővítésére is. Ezek anyagi hatásait, mivel ismeretlen vizekre viszik az innovációt végreható céget, nagyon nehéz felbecsülni.
