Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az innováció egyik felfedezője, Jozef Schumpeter osztrák közgazdász a recessziót a gazdaság frissítő hideg zuhanyának nevezte, aminek számos pozitív hatása van. A súlyos gondok a hatékonyság növelésére kényszerítik a cégeket, ki kell szűrniük a pazarlást tevékenységükből és ki kell találniuk, hogyan gazdálkodhatnának okosabban, mint korábban - idézi fel az innováció egyik alaptételét a Business Week elemzője, Sami Mahroum. Azért kell elismételni ezt az alapigazságot, mert a vállalatvezetők a bajok szaporodására hajlamosak az úgynevezett improduktív költségek, elsősorban a marketing-, az oktatási és a k+f kiadások csökkentésével reagálni. A hosszú távú projektek végrehajtását lelassítják vagy leállítják, munkaerőstopot rendelnek el és elküldik a fejlesztési részlegek dolgozóinak egy részét.
Mindezzel nagy hibát követnek el! A gazdasági visszaesések idején az innováció a legfontosabb eszköz ahhoz, hogy a káros folyamatokat a saját javukra fordítsák a vállalatok. Egy gazdaság megújulási képessége stratégiai erőforrás, az ezért felelős tudományos-oktatási-kutatási infrastruktúra olyan kulcsfontosságú ágazat, mint a bankrendszer vagy az ingatlanépítés és -forgalmazás, ezért ennek megerősítése válság idején, illetve átmentése a nehéz idők utánra pontosan olyan fontos állami feladat, mint a gazdaság más ágazatainak védelme. Ezt felismerve a British Innovation Advisory Services kidolgozta a taktikai beavatkozás egyik módszerét - az állam a kis- és középvállalkozások rendelkezésére álló tanácsadókat fizet, akik segítenek felismerni a cégeknek megújulási lehetőségeiket. Hollandiában voucherrendszerrel adnak hasonló támogatást: a vállalatok vouchereket kapnak a kormánytól, amelyekért külső szakértőket - legtöbbször konzultánsokat - foglalkoztathatnak a közfinanszírozású tudományos-kutatási szférából.
Hosszabb távon Mahroum szerint négy követelményt kell szem előtt tartaniuk a kormányzatok szakértőinek. Az első teendő, hogy ki kell pótolniuk a válság miatt elapadó vállalati tudományos-technológiai befektetéseket az olyan területeken, mint a nanotechnológia, az alternatív energiák felhasználása, illetve az egészségügy és más élettudományok. A dél-koreai kormány élt ezzel a lehetőséggel az 1990-es évek végének valutaválsága idején, aminek eredményeként a viharfelhők eloszlása után a vállalatoknak nem kellett újraépíteniük k+f tevékenységeiket.
A második stratégiai jó tanács: gondolkozzunk globális méretekben. Vannak a világnak olyan régiói, országai, amelyek különböző okok miatt nagyon sokat áldoznak innovációra és ehhez megvannak az erőforrásaik. Ilyen például Japán, amely globális exporttevékenységéhez keres partnereket, vagy Kína, amely szívesen fogad minden tudástranszfert, vagy az Arab-öböl menti országok, amelyek óriási olajbevételeikből költenek egyre többet tudományos-technikai fejlesztésekre, mert gondolnak az olajkincsük kimerülése utáni időkre is. Az ezekkel a partnerekkel kötött hosszú távú együttműködési megállapodások erősítik minden ország üzleti szférájának válsággal szembeni ellenálló képességét.
A harmadik stratégai teendő az állami tudományos-technikai-oktatási programok folytatása, erősítése. Ez a feltétele egy-egy ország tudásbázisa erősítésének. Finnország jó példa erre. A kilencvenes években azzal kellett szembenéznie, hogy a Szovjetunió felbomlásával elveszti hagyományos piacának legnagyobb részét. A kormány a k+f kiadások növelésével reagált a krízisre, erősítette az oktatást, aminek később meg is lett az eredménye. Az északi ország az egyik leginnovatívabb, legversenyképesebb nemzetként emelkedett ki a gödörből. Svédország a 90-es évek elejének gondjaira válaszul 20 százalékkal növelte a k+f területén foglalkoztatottak létszámát, aminek eredményeként a világ távközlési és gépiparának egyik vezető hatalmaként került ki a visszaesésből.
Végül támogatni kell a tehetségeket. A válságos időkben ez leginkább azt jelenti, hogy a zsugorodó vállalati tevékenység miatt feleslegessé váló szakembereknek - akik jelentős része potenciális kisvállalkozó! - kitörési lehetőséget kell biztosítani. Ne feledjük: a mostani világválság választóvizet jelent majd sok országnak. A gazdasági rendszerek átalakulása nyomán most dől el, kik alkalmazkodnak jobban és kik rosszabbul, melyek lesznek a következő évtizedek sikeres és sikertelen társadalmai.
