Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem kell jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy előre jelezzük: a válságból kivezető út az energiatermelés és -felhasználás gyökeres átalakításán át vezet. A kormányok a gazdaság élénkítésére törekednek, ám bármilyen, ezt a célt szolgáló intézkedést hatástalanná tehet, hogy a termelés, a fogyasztás felfutása azonnal a fosszilis energiahordozók árának megugrásához és ezzel a gazdaság fékeződéséhez vezet, mivel a fejlett és a feltörekvő országok együttes energiaigényéhez képest szűkössé váltak az olajkészletek. Emiatt gőzerővel folynak a kutatások a fekete arany pótlására, amelyek egyik ága a természetben kialakult energiahordozó- vagy energia-előállítási megoldások lemásolásával próbálkozik. A legfrissebb eredmények még az kőolaj keletkezésének elfogadott elméletét is megkérdőjelezik.
A montanai állami egyetem kutatói a CNBC tudósítása szerint olyan gombát találtak a trópusi esőerdőben, amely jelentősen leegyszerűsítheti a növényi anyagok üzemanyagokká történő átalakítását. A jelenlegi eljárásokban enzimek segítségével bonyolult folyamatokkal készítenek cukorból vagy cellulózból biodízelt vagy etanolt.
Annyi energiát felhasználva eközben, mint amennyit az üzemanyagokból vissza lehet nyerni és túlságosan nagy földterületeket elvéve az élelmiszer célú mezőgazdasági termeléstől. A Gliocladium reseum néven nyilvántartott gomba azonban maga állítja elő a növényi cellulózból a dízelüzemanyag több komponensét, ezért segítségével elvileg megspórolható a feldolgozási eljárás jelentős része. Ezt a tulajdonságát akarták kiemelni az egyetem munkatársai, amikor mikrodízelnek nevezték el az általa produkált anyagot. A szakértők úgy vélik, hogy genetikai beavatkozással képessé tehetik a gombát a tömeges üzemanyaggyártásra.
Az érvényes elmélet szerint a kőolaj- és földgázkészletek a föld mélyére került növényi és állati hulladékok átalakulásával keletkeztek, amelyek a nagy nyomás és hő hatására formálódtak át az ismert energiahordozókká. Ezt a feltételezést azonban megkérdőjelezi az a tény, hogy bizonyos gombafélék képesek feldolgozni a cellulózt olajjá.
A biológia energiatermelési módszerét akarják kihasználni a Yale University NIST technológiai intézetének munkatársai is, akik le akarják másolni az elektromos angolnák áramtermelő sejtjeinek működését. Ez az állat elektromos kisülésekkel riasztja el a ragadozókat, illetve bénítja meg áldozatait. Erre szolgáló sejtjei 500 voltos áramütéseket is képeset produkálni, ami a kutatók szerint felhasználható lenne az emberekbe beültetett egészségügyi berendezések energiaellátására. Kísérleteikben tanulmányozták, majd átalakították a kritikus sejteket, amivel 14-ről 19 százalékra növelték hatékonyságukat a cukor elektromos árammá alakításában. A tervek szerint olyan mikrorendszert hoznak létre, amely beültetve a páciensekbe, képes felvenni a szervezetből az áramtermeléshez szükséges anyagokat, hogy azokat az életfunkciókat segítő beültetett készülékeket meghajtó elektromos energiává alakítsa. Még ambiciózusabb az az elképzelés, hogy a sejteket olyan önálló rendszerbe szervezzék, amely a nap fényén alapuló fotoszintézist közvetlenül elektromos energia termelésére használja.
