Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Létezett a modern technológiának egy olyan területe, a mobiltelefónia, ahol az USA lemaradásban volt Európától és Ázsiától. A technológiai standardokkal egyesített európai és ázsiai piacokkal szemben az USA-ban több, egymással nem kompatibilis hálózat működött egymás mellett és sok lefedetlen folt volt az országban. Miközben a fejlett országok többségében a mindennapi élet elválaszthatatlan kelléke lett a zsebtelefon, Amerikában csipogókkal, pagerekkel bajlódtak az emberek - jellemző, hogy a pager szó jelentését (szöveges üzenetek fogadására alkalmas mobil eszköz, amelyen például vezetékes telefonról történő visszahívást lehet kérni a pager tulajdonosától) el kell magyarázni a mai fiataloknak.
Úgy tűnik azonban, hogy a mobilinternetezést is lehetővé tevő harmadik generációs (3G) mobiltelefon-hálózatok, illetve az ezeken működő okos készülékek megjelenése megmozdította az amerikaiakban szunnyadó újítási kedvet. Az Apple iPhone-ja és a Google hamarosan megjelenő, az előbbihez hasonlóan szintén érintőképernyős mindentudó mobilja már jelezte, hogy az USA fejlesztői a technológiaváltást, a 3G megjelenését a fogyasztási szokások megújítására akarják felhasználni, ám eddig kétséges volt, milyen sikert érnek el. A Nielsen Mobile tanácsadó cég szerint a mobilpiac csúcsának számító szegmensben gyorsabban növekszik az amerikai felhasználók száma, mint az európaiaké. Az USA-ban a tavalyi 6 százalékról idén 16-ra ugrik az okos telefonok tulajdonosainak száma, míg Nyugat-Európában 11-ről 17-re. Más területen is csökken a különbség: például az amerikaiaknak már 17 százaléka használja internetezésre mobilját - igaz, Nyugat-Európában még mindig magasabb, 20 százalék ez az arány -, ám a mobillal való e-mailezés és azonnali üzenetek küldése inkább az amerikaiakra jellemző. Az óceán két partján lakók között immáron nincs különbség sem az sms-ek, sem az mms-ek, sem a mobil-videojátékok küldésének gyakorisága szempontjából. A legerősebb ázsiai piacok, elsősorban Japán azonban még messze a világ többi része előtt járnak a mobilinternetezésben. Az Apple és a Google azzal erősíti piaci helyzetét, hogy bevonja a mobilszoftverek fejlesztésébe a felhasználókat. Az előbbi az iTunes App Store internetes site-ján kínál több száz alkalmazást a független fejlesztőknek, amelyekre építve a programozók több mint 3000 új programot írtak. A Google Android mobilprogramcsomagja pedig nyílt forráskódú, azaz eleve úgy alakították ki, hogy a fejlesztők beszállhassanak képességei javításába. Ehhez külön felületként az Android Marketplace áll majd rendelkezésükre, amelyre a YouTube videomegosztó site működésére hasonlító módon tehetik fel alkalmazásaikat a felhasználók. E modell lényege, hogy az internetezők alakíthatják azt a rendszert, amelyet használnak, szemben az eddig jellemző megoldással, amikor is a mobiltelefon-társaságok határozták meg, milyen programokat lehet futtatni a hálózataikhoz kapcsolódó mobilkészülékeken. Szakértők szerint a mobilinternet bonyolult világában előnyös lesz az USA számára, hogy az óriási piacot nem szabdalják szét nyelvi határok és hogy a számos kisebb európai céggel szemben csak négy nagy nemzeti szolgáltató osztozik rajta.
