Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy kísérleti stádiumban lévő borítóanyag lehetővé teheti, hogy 22-23 kilogrammos mikro- és 4-5 kilogrammos nanoműholdakat állítsanak Föld körüli pályára. A lehetőség legnagyobb ígérete, hogy a miniatűr űrjárművek viszonylag olcsók - fél kilogramm hasznos tömeg kilövése 5000 dollárba kerül -, ezért olyanok számára is elérhetővé teszi a műholdak használatát, akik eddig a költségek miatt nem is gondolhattak erre vagy sokkal nagyobb szatelliteken kellett osztozniuk másokkal. A katonai felhasználásban előnyt jelent az is, hogy a pici berendezéseket csak kis távolságból lehet észlelni, azaz a Föld felszínéről indított rakétákkal nem lehet őket megsemmisíteni. A NASA tervei szerint 2009-ben lövik fel az első tesztpéldányokat és 2013-tól állhatnak pályára a kereskedelmi vagy katonai célú aprócska műholdak.
A világűrben keringő mesterséges rendszerek egyik legnagyobb problémája az extrém hőmérsékletek és a hőfokváltozások elviselése. A jelenleg használatos égi járművekben erről nagy, bonyolult, drága fűtő-hűtő rendszerek gondoskodnak, amelyek mostanáig a sci-fi világába száműzték a miniműholdak használatát. A NASA megbízásából dolgozó kutatóknak azonban sikerült kifejleszteniük egy nem egészen fél milliméter vastag, filmszerű, rugalmas borítóanyagot, amely elektromos áram hatására képes változtatni a színét, ráadásul nem csupán a látható, hanem az emberi szem számára láthatatlan hullámhossztartományokban is. Ez lehetővé teszi, hogy teljesen fekete, fagyos környezetben is magába szívja a környezetben található minimális energiát. A tesztek során vákuumban mínusz 50 és plusz 100 fok között változtatták a speciális anyag környezetében lévő klímát, amivel szimulálták az űrben jellemző körülményeket. Az anyag jól vizsgázott: a borításon belüli részen 50 és 80 fok között tartotta a hőmérsékletet. Emellett jól állta a 30 ezer kilométeres sebességgel száguldó mikrometeoritok bombázását utánzó lövéseket is, amelyeket sörétes puskából adtak le rá. Jó tulajdonságait nagyobb részben még akkor is megőrizte, amikor a sörétek egy része apró lyukat ütött rajta. Végül le tudta gyűrni a Föld légkörén kívül jellemző brutális UV-sugárzást és az úgynevezett atomi oxigén korróziós hatását is.
Hasonlóan oly sok más találmányhoz, amelyek az űrkutatásból szivárogtak át a mindennapi használatba, a speciális borítóanyag is megjelenhet például házak vagy ipari üzemek hőszigetelésében. A kutatóknál kohószigeteléssel foglalkozó cégek érdeklődtek az anyag iránt.
