Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Várakozások szerint idén 4,5 millió külföldi turista keresi fel Pekinget, ebből 600 ezer kifejezetten a kínai fővárosban zajló olimpiai játékok eseményeire érkezik. A vendégek várhatóan 4,8-4,9 milliárd dollárt költenek el látogatásuk alatt, a helyi hatóságok becslése szerint ennek körülbelül tizede tulajdonítható az olimpiának. Kérdés azonban, hogy ez a siker csak pillanatnyi lesz-e vagy tartósan megváltoztathatja Kína és Peking megítélését a külföldiek szemében. Szöul, az 1988-as, Barcelona, az 1992-es játékok színhelye mintegy önálló márkanévvé vált a világ turisztikai iparában az olimpiának köszönhetően, ám Sydney és Athén - a legutóbbi két nyári játékoknak otthon adó városok - nem tudtak hosszú távon profitálni a sporteseményből, imázsuk nem változott, ráadásul Athén máig nyögi a rendezés költségeit.
Az olimpia gazdasági hatásának vizsgálatával foglalkozó kutatóintézet szerint Kínában a versenyekre kiépült szolgáltatási infrastruktúra lökést adhat az ágazat fejlődésének. Erre szükség is lenne, hiszen a kínai GDP-nek jelenleg harminc százalékát adják a szolgáltatások, szemben a fejlett gazdaságok 65-75 százalékával.
Az olimpiát támogató kínai vállalatok is sokat várnak befektetésüktől. A Lenovo számítógépgyártó azért vállalta el a rendezvény főszponzorának szerepét, mert erősíteni akarja nemzetközi piaci pozícióit. Ehhez teljesen új imázst kell kialakítania magáról, ugyanis az amerikai IBM pc-üzletágának 2004-es felvásárlása óta csökkent piaci súlya. Kína két legnagyobb tejtermékeket gyártó vállalata összefogott és együtt egymilliárd jüannal (145,7 millió dollár) támogatták az olimpiát, abban a reményben, hogy rávehetik az embereket termékeik fogyasztására.
A Madárfészek
Jelentős innovációnak számít az új olimpiai stadion, amely megújította és tartósan megváltoztatta Peking és egész Kína imázsát, olyasmit nyújt, amire csak nagyon kevés építmény képes. A létesítmény, amely a kínai főváros szinte minden részéből látható, Peking egyik új jelképévé kezd emelkedni. Képe megjelent a kínai magazinok címlapjain, tévéreklámokban, üdítőitalok címkéin, pólókon, sapkákon, hamutartókon is. Egy olyan ország lakóinak szívét sikerült meghódítania, ahol az új építményeket általában lenézik, rosszabb esetben kigúnyolják. A Madárfészek becenevű építmény 423 millió dollárba került, megalkotói Jacques Herzog és Pierre de Meuron svájci építészek, akiket segített a projektben kollégájuk, Stefan Marbach, valamint a helyi szakemberek egy csoportja.
Még 2003-ban, a stadion építésére kiírt tenderre való jelentkezésüket előkészítő első találkozón éppen egy kínai építész tanácsára döntöttek amellett, hogy valami radikálisan újjal állnak elő. Elkezdték tanulmányozni a kínai vázákat, ezek alapján akartak alkotni valamit, ami több egy sportesemények rendezésére alkalmas építménynél és köztérnek is nevezhető. Porózus falakat szerettek volna, amelyek összekötik a belső és a külső világot - ez vezetett el végül a madárfészekszerű szerkezethez. A külső látvány ugyanakkor elfedi, hogy a stadion két részből áll: a hagyományos betonból épült lelátóból és az azt körbeölelő acél vázrendszerből. A küzdőtérre való rálátás követelménye megadta az építmény körvonalait, míg az óriási, mozgatható tető beépítése megszabta az acélháló szerkezetét. Mindez végül egy véletlenszerűen alakuló, sosem ismétlődő formákból álló rendszert eredményezett, amelyben a tartószerkezet és a dizájn elemei nem válnak el egymástól. Az egész építmény bonyolultnak látszik, ám kifejezi az összetartozás gondolatát, a mérnöki tudást, ami megalkotásához vezetett.
A Vízkocka
Ha "misztikus" erejében nem is éri el a Madárfészek teljesítményét, az innováció szempontjából azonos szinten van azzal az úszóversenyeknek helyet adó Vízkocka, vagy hivatalos nevén a Nemzeti Vízisport Központ. Ennek a létesítménynek a tervezésénél is a kínai hagyományokból indultak ki a kocka megálmodói, a China Construction Design International (CCDI), az ausztrál PTW Architects és a brit ARUP tervezőiroda, a négyzet ugyanis a helyi lakásépítési tradíció és a mitológia egyik alapeleme. Az 1,35 milliárd jüanból (196,9 millió dollár) felépült központ alapszerkezete - hasonlóan a stadionhoz - egy látszólag teljesen véletlenszerűen kialakított acélháló, amelyet azonban - szemben a Madárfészekkel - bevontak egy teflonszerű, átlátszó műanyag borítással. Ennek kettős funkciója van: egyrészt a víz buborékaihoz hasonló látványt kölcsönöz az építménynek, másrészt átereszti a fényt, ami lehetővé teszi, hogy a nap megvilágítsa és fűtse a Vízkockát. A belső teret - a külső burok szabálytalanságát ellenpontozandó - merev geometriai elrendezés alapján alakították ki, amivel az anyag belseje, a kristályok, a molekuláris szerkezetek szabályosságát akarták követni.
A központba besütő napfény 90 százalékát mintegy megfogja a különleges szerkezet, ami az építők szerint 30 százalékkal csökkenti a Vízkocka energiafelhasználását. A tetőre hulló esővizet megtisztítják, felhasználják és visszaforgatják az épület vízrendszerébe. A rendszer legfőbb ellensége a szennyezett pekingi levegő. A központ idén januári átadásakor jól látszódott az érzékeny borításon lerakódó por, amit a helyi szakértők a környéken még folyó építkezések szennyezésével magyaráztak, s azt ígérték, hogy megtisztítják a felületeket.
A Vízkockában maximum 17 ezer ember nézheti az úszó-, szinkronúszó- és vízilabda-eseményeket, amelyeken összesen 42 aranyérmet osztanak ki. A versenyuszoda 3 méter mély, a létesítményben egy bemelegítő és egy búváruszoda is helyet kapott.
