Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- A tanszéken folyó kutatómunka milyen arányban oszlik meg az alap- és az alkalmazott kutatás között?
- Sikeres alkalmazott kutatás nem képzelhető el alapkutatás nélkül, ezért tanszékünkön mindkét irányt folyamatosan műveljük. Jelenleg az alap- és az alkalmazott kutatás közötti megoszlás körülbelül 60-40 százalék, de ez dinamikusan, partnereink igényei és a felmerülő feladatok, problémák szerint változik.
- Hányan dolgoztak az egyes projekteken, van-e átfedés az egyes kutatócsoportok között?
- E projekteket a tanszéken egy háromfős mag koordinálja, a konkrét feladatok megoldásába a tanszék valamennyi oktatója, több doktorandusz és diplomamunkás hallgató, valamint - a SANES projekt esetében - az SZTE TTIK fizikus tanszékcsoportjának munkatársai is bekapcsolódtak.
- A kutatásokat teljes egészében vállalati megrendelések inspirálták vagy egy már meglévő kutatási eredményt tudtak sikeresen adaptálni a vállalati partner problémájának megoldására?
- Vannak olyan kutatásaink amelyeket egyértelműen konkrét vállalati igény hívott életre (például szegedi gyufagyár). Más projektjeink (például a SANES) az anyagtudomány terén szerzett évtizedes tanszéki kutatási tapasztalatokat hasznosítják konkrét gazdasági eredménnyel is kecsegtető megoldások keresése céljából. Ez utóbbi területen jellemzően ipari partnerek keresik meg tanszékünket korábbi sikeres együttműködések, illetve személyes kapcsolatok alapján, emellett tanszékünk is aktívan keresi az új ipari kapcsolatokat.
- Honnan szerzik a forrásokat a kutatásokra és ezek milyen arányban oszlanak meg a teljes költségvetésükön belül?
- A kutatások anyagi-infra-strukturális hátterét teljes egészében pályázati forrásokból biztosítjuk, amelyek nagyrészt az NKTH által kezelt uniós pénzek. Az ipari megrendelések tipikusan utófinanszírozottak, azaz a partnerek csak a sikeresen, eredményesen elvégzett munkát fizetik ki. Ez az eredménycentrikus megközelítés emeli a szakmai hitelünket és biztonságot nyújt az ipari partnerek számára, akik ma még gyakran fenntartásokkal közelítenek az akadémiai szféra mint innovációs partner felé.
- Az uniós pályázat sikerén felbuzdulva jelentkeztek-e az EU 7. keretprogramjának kiírására is?
- Igen, jelenleg három FP7-es pályázatunk van elbírálás alatt. Tanszékünk a magyar átlagnál aktívabb EU-pályázati tevékenységet folytat: sikeresen vettünk részt az FP4, az FP5 és az FP6 programok pályázatain is. Véleményem szerint az EU pályázati rendszere nem bonyolultabb, mint a hazai. A hazai pályázatokkal ellentétben az EU-programok előre tervezhetőek, kiírásuk, elbírálásuk és monitorozásuk is kialakult, működő rendszer szerint történik. Ez az átláthatóság a pályázóknak hosszú távú biztonságot nyújt, ami a hazai finanszírozási mechanizmusokból ma még hiányzik. Tény, hogy a megfelelő pályázat (call) kiválasztása a lehetőségek nagyobb száma miatt több figyelmet igényel, és az is igaz, hogy a verseny jóval élesebb, ugyanakkor ezek a "nehézségek" saját tapasztalatunk szerint kellően felkészült, nemzetközileg versenyképes kutatásokat folytató partnerek esetén nem okoznak áthidalhatatlan problémákat.
- Az EU keretprogramjának pályázatai nemzetközi konzorciális együttműködési formát kívánnak. Hogy működik a SANES projektre létrehozott, SZTE által koordinált kutatócsoport?
- A kutatási konzorcium lényege az, hogy a feladatokat a partnerek között szakmai kompetenciájuk alapján osztjuk szét. A partnerek kiválasztásának alapja a szakmai kiválóság volt, minden szakterületen igyekeztünk a világ élvonalába tartozó, magasan kvalifikált szakembereket megnyerni a konzorcium számára. A mi feladatunk a projekt koordinálása mellett a szén nanocsövek funkcionalizálása és egyes szenzorikai mérések elvégzése. Az EU pályázati rendszerében a projektkoordináció kiemelt fontosságú szerep, mivel a konzorciumi tagok és Brüsszel közötti kommunikációért és a finanszírozás megfelelő elosztásáért a koordinátor a felelős.
- Milyen kapcsolat van az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék és a SZTE tudásközpontjai között?
- A regionális egyetemi tudásközpontrendszer egyedülállóan kedvező lehetőséget teremtett arra, hogy összekapcsolja az alap- és alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést, valamint platformot teremtsen az akadémiai szféra és a regionális ipar közös innovációs munkájához. A tanszék oktatói az SZTE KNRET tudásközpontjának több alprogramjában is szerepet vállaltak alprogram-vezetőként, így kapcsolatunk napi szintű és igen aktívnak mondható. A KNRET megalapítását lehetővé tévő teljes pályázatot nagyrészt a tanszék oktatói írták, a KNRET tudományos igazgatója pedig Kiricsi Imre, aki egyben tanszékünk vezetője is.
