Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Toyota 51 százalékos többségi tulajdonában lévő Daihatsu miniautógyár a tokiói Fejlett Ipari Technológiák kutatóintézetével közösen új üzemanyagcellás rendszert fejlesztett ki. (Az üzemanyagcellában hidrogén vagy hidrogéntartalmú vegyület és oxigén egyesülésével elektromos energia termelődik, ami az autók kerekeit hajtó villanymotorokat táplálja.) Az új technológia két tulajdonsága, hogy gyártása nem igényel drága platinát és más nemesfémeket, valamint üzemanyagként hidrogén helyett az akár elemeiből, nitrogénből és hidrogénből is előállítható ammóniából gyártható hidrazin-hidrátot használná. A nemesfém elektródák jelenlétét a jelenlegi üzemanyagcellákban az áramtermelési folyamat erősen korróziós hatása - savas közege - indokolja, és a költséges alkotóelemek az egyik okai annak, hogy az üzemanyagcellák drágák. A Daihatsu és a kutatóintézet megoldása ezzel szemben - mivel lúgos környezetben folyik az anyagátalakítás - kobalt- és nikkelelektródákkal, illetve más olcsó anyagokkal is beéri, ami radikálisan csökkenti az üzemanyagcella árát. Mivel egy üzemanyagcella árának igen nagy hányadát adja az alkalmazott elektrolit, árának csökkentése nagymértékű megtakarítást jelent.
Természetesen sokan próbálkoznak a hidrogén mint tüzelőanyag kiváltásával, mivel szállítása költséges és nehézkes, sűrítéssel nem cseppfolyósítható, legfeljebb igen erős hűtéssel, ami rendkívül energiaigényes. Helyettesítőként egyebek mellett metanolt használnak, ám ennek gyenge a reakciókészsége, ezért kevesebb áramot ad, mint a hidrogénnel működő üzemanyagcellák. A Daihatsu és partnere által használt hidrazin-hidrát azonban jól reagál a kémiai folyamatban, így kellő mennyiségű elektromos energia nyerhető vele.
Mivel ez az anyag szobahőmérsékleten folyékony, könnyű kezelni, elégetése nyomán pedig nitrogén és víz keletkezik, a szén-dioxid-kibocsátás pedig nulla. Az anyag ugyanakkor veszélyes, gőzei mérgezőek, kezelésekor a benzinhasználat biztonsági előírásait kell alkalmazni. Ennek tudatában az autógyár kifejlesztett egy polimert, amely a hirdazin-hirdáttal reakcióba lépve hidrazonná, szilárd, fehér porrá alakítja az üzemanyagot, amelyet meleg víz hozzáadásával lehet ismét folyékonnyá tenni. Ezt a polimert az üzemanyagtartályban helyeznék el, így baleset esetén nincs szivárgás, nem gyulladhat meg a kiömlő üzemanyag. Az üzemszerű felhasználáshoz csak a mindenkor szükséges hidrazont alakítják át hidrazin-hidráttá. Ennek a semlegesítő anyagnak a továbbfejlesztése a következő időszak feladata, valamint az üzemanyagcella tartósságának növelése. A Daihatsu fel kívánja gyorsítani a fejlesztés, amihez széles együttműködő partneri hálózatot hozott létre.
