- Szakmabeliként önök is úgy érezték, hogy 2007 technológiai és gazdasági szempontból is áttörést hozott a napenergia-iparban?
- Az áttörés nem az elmúlt évben következett be, hanem egyre gyorsuló fejlődésnek vagyunk tanúi, amelyre talán azért irányult nagyobb figyelem az elmúlt egy-két évben, mert a nyersolaj rendkívüli drágulása világossá tette, hogy hosszú távon le kell váltani a fosszilis energiahordózókat az emberiség energiaellátásában. A zöld energiaformák közül a napenergia kínálja a legjobb lehetőséget a nagy tömegű energiatermelésre - ez mutatkozik meg abban, hogy az elmúlt tizenöt évben évi 30-35 százalékos ütemben bővült a felhasználása és ez folytatódik is. A napenergia súlya persze ennek ellenére még alig mérhető a világ összes energiafelhasználásában, de ez - a technológiai-gazdasági fejlődés mellett az egyre több országban bevezetett támogatásoknak köszönhetően - gyorsan változik.
- Érzékelnek-e ebből valamit Magyarországon is?
- Ha arra gondol, hogy kapunk-e megrendeléseket közműcégektől, akkor azt kell válaszolnom, hogy nem, mert az ismert gazdasági gondok miatt Magyarországon ez az energiatermelési forma nem élvez hathatós állami támogatásokat. Ehelyett inkább a gyorsabb megtérülést ígérő bioetanol- és biodízelprogramok futnak. Az EnergoSolarhoz ugyanakkor nagyon sok külföldi érdeklődés érkezik Ukrajnától Brazíliáig a világ minden tájáról. Az elmúlt tíz évben megkezdett fejlesztéseinknek köszönhetően Kínában és Thaiföldön építettünk gyárakat és vannak további konkrét megrendeléseink is. Magyarországon rétsági üzemünk áll befejezés előtt.
- Hogyan használhatók fel az ezekben készülő napelemek?
- A napelemeket lehet közműszerűen, kisebb, 6-8 megawattos erőművekként telepíteni - bár Németországban már 40 megawattos egységeket is terveznek -, illetve fel lehet szerelni a lapos tetős gyárakra és bevásárlóközpontokra, a lakóházak déli oldalára. Az utóbbival a lakosságot is be lehet vonni az elektromos energia termelésébe. Összességében a napelemgyártás mellett a rendszerek telepítése és karbantartása is munkahelyeket teremt. A napelemgyártás termelési lánca ráadásul jelenleg extraprofitot biztosít, amelyet Magyarországon tarthatnánk, ha megteremtődne e termék kereslete.
Erre ugyanakkor pillanatnyilag nem sok esélyt látok: az ország energiaipari koncepciójában ugyanis az szerepel, hogy a napelemből épített erőmű-kapacitás 2010-re mindössze 20 megawatt lesz. Remélem, hogy ez a koncepció megváltozik, már csak azért is, mert a 2008 végére elkészülő rétsági üzemünk 50 megawattnyi kapacitásával három-négy hónap alatt megtermeli majd ezt a mennyiséget. Jó lenne, ha ennek minél nagyobb része itthon találhatna piacra. Ehhez olyan törvényi feltételek kellenének, mint Németországban, Ausztriában, Spanyolországban és Olaszországban, ahol az energiaszolgáltatóknak vételi kötelezettségük van a zöld forrásból származó energiára. (A felhasználást támogató tarifáról szóló cikkünket lásd a VIII. oldalon - a szerk.)
- Mennyi idő alatt térülhet meg például egy családi háznál, ha napelemeket használnak?
- Németországban három év a megtérülés. A fogyasztónak két villanyórája van, az egyiken veszi az áramot, amikor sötét van, a másikon eladja, amit a saját napelemeivel termel.
- Igen, csakhogy mindez a támogatáson alapul. Lehet-e enélkül versenyképes a napenergia a hagyományos energiahordozókkal?
- Mi tudatosan arra készülünk, hogy olyan technológiát kínáljunk vevőinknek, amely támogatás nélkül is a szénerőművek 10 dollárcent/kilowattóra termelési költségén lesz képes az elektromos energia előállítására. Ezt diktálja a jól felfogott érdekünk, ugyanis a következő években elsősorban a napelemek gyártásának költségei terén várható óriási fejlődés, nem abban például, hogy ugyanannyiért hatékonyabb energiatermelő termékek születnek.
A napelemek első fajtái, az úgynevezett kristályos technológiájúak - mivel évtizedek óta ismertek, a hagyomány okán - egyelőre 90 százalékban lefedik a piacot, ám ezek termelésének hatékonysága nem nagyon fokozható. Az ilyen technológiával készült átlagos termékek a rájuk eső napfény 8-10 százalékát hasznosítják, 2,0-2,5 dollár/wattos áron, ami az előbb említett 10 cent/kilowattóra többszörösét eredményezi. Az e technológia csúcsát jelentő 16 százalékos hatékonyságú napelemeknek még ennél is nagyobbak a fajlagos előállítási költségei, ezért ezekkel már 3,0-3,5 dollárba kerül egy watt energiatermelő képesség. Ezzel szemben az általunk is használt vékonyréteg-technológiával már ma is körülbelül 1,5 dollár/wattos (1 euró/wattos) önköltséget produkálunk, és ez egy viszonylag új dolog, ami előtt további fejlődési lehetőségek vannak.
- Mekkora a vékonyréteg-napelemek hatásfoka?
- A szilícium vékonyréteg-napelemek esetében jelenleg hat százalék, ami a beépített, használatra kész termékből kihozható, de laboratóriumi szinten már 8-10 százaléknál tartunk. A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy a vékonyréteg-technológiával sokkal nagyobb tömegben állíthatók elő a napelemek, ami drasztikusan csökkenti az önköltségüket. Míg az elmúlt években maximum 50 megawattos gyártási kapacitásokat rendeltek megrendelőink, addig ennek hatására ma már 1000 megawattokban gondolkodnak.
