Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Microsoft Magyarország Kft. támogatásával készült Versenyképességi évkönyv szerint az elmúlt öt-tíz éves időszakot az jellemezte, hogy az EU új tagállamainak leglényegesebb versenyképességi mutatószámai folyamatosan zárkóztak fel a fejlettebb országokhoz és az EU-átlaghoz, miközben a köztük lévő sorrendben kisebb-nagyobb átrendeződés történt - mondta Vértes András, a GKI elnöke.
Az újonnan csatlakozók közül a keresleti oldal versenyképessége alapján Magyarország a legsikeresebb, ami elsősorban az 1995 és 2000 közötti időszak kiemelkedő exportdinamikájának köszönhető. A világexport 0,6 százalékos magyar részesedése 2006-ban ismét megközelítette az 1938-as 0,68 százalékos értéket, és Magyarország sikeres volt például a külföldi működőtőke beáramlásában. A kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya alapján az ország a középmezőnybe került, ugyanakkor a vállalati szféra aránya a k+f ráfordításokban kicsi és a k+f egyéb ráfordítás jellegű mutatói különösen alacsonyak. A vállalati k+f döntő hányada külföldi részesedésű nagyvállalatokra jut. A k+f-nél is kedvezőtlenebb a magyar pozíció az innovációval foglalkozó vállalatok száma, a klaszterek és egyéb hálózatok, illetve a szabadalmak száma alapján.
A versenyképesség intézményi feltételeiben, azaz az üzleti környezet különböző területei közül az országnak a cégalapítás időszükséglete, kisebb mértékben a hitelhez való hozzájutás feltételei, a külföldi működőtőke-beáramlás ösztönzése, a vállalatirányítási hatékonyság, az adófizetési morál, a fekete- és szürkegazdaság terjedelme, a vállalatok etikai kultúrája, valamint a politika és az üzleti szféra összefonódása terén vannak hátrányai. A cégalapítás költségei, a tőkéhez való hozzáférés, a jogbiztonság, a korrupció, a versenyszabályozás és a bürokrácia rangsorában viszont Magyarország az új EU-tagállamok rangsorának élén foglal helyet. A versenyképesség keretfeltételeit adó, hosszabb távon viszont egyre meghatározóbb infrastruktúra-minőség alapján az ország a középmezőnybe tartozik. A távközlési és informatikai szektorban - az utóbbi időben egyébként csökkenő - versenyelőnyei a kínálati oldalon, a hozzáadottérték-termelésben, a GDP-növekedéshez való hozzájárulásban emelkednek ki, míg a felhasználásban (számítógép- és internetsűrűség, e-business, e-kormányzat) mind a vállalati, mind a lakossági szféra átlagosan teljesít.
Nagyon kedvezőtlen a magyar pozíció a humántőke-képzés ráfordítás jellegű, szerkezeti és minőségi mutatószámaiban az egy főre jutó oktatási kiadásoktól az egyes oktatási szinteken részt vevők arányán, az aktív népesség képzettségi struktúráján át a képzettségi színvonalig, a nyelvtudásig vagy az élethosszig tartó tanulásig. Ezt némileg enyhíti az oktatásnak az üzleti szféra igényeihez való igazodása és a kiváló szakemberek munkaerő-piaci jelenlétének pozitív megítélése.
A versenyképesség javításának rövid távú és tradicionális forrásai mára utánpótlás hiányában a kimerülés jeleit mutatják. Ebben kisebb szerepet játszik az európai uniós versenytársak felzárkózása, a döntő tényező a magyar lemaradás a versenyképességet hosszú távon alakító, jövőépítő területein. A k+f-re, az innovációra, a kommunikációs és információs technológiák felhasználására, az üzleti környezetre vonatkozó mutatók romlása elsősorban a humántőke-képzéssel és a szerkezeti reformokkal, illetve azok hiányával áll összefüggésben. A humán szféra gyengeségeit mutatja Magyarország kedvezőtlen helyezése a nemzetközi rangsorban a demográfiai, a munkaerő-piaci és a társadalmi attitűdre vonatkozó mutatószámokat vizsgálva is.
A versenyképesség-javulás korábbi, elsősorban rövid és középtávú hajtóerőinek kimerülése és a hosszú távú fejlődés megalapozásában tapasztalható lemaradás hosszú távon a fenntartható fejlődés ütemét és az életminőség alakulását is érinti. A magyar versenyképesség javításának elsősorban a humán szféra a szűk keresztmetszete, amelyet az intézményi környezet és a fizikai infrastruktúra követ - összegezte a GKI kutatásának eredményeit Vértes András.
