A Magyar Mérnöki Kamara tagjaiból alakult Bolyai-kör áttekintette az innováció hazai helyzetét és azt állapította meg, hogy az innovációra fordított állami pénzek nagyságát nem a szükségletek, hanem a maradékelv érvényesülése határozza meg. A támogatások aránya, ha változó mértékben is, de elmarad az Európai Unió által javasoltaktól, és az elmaradás mértéke az utóbbi években folyamatosan nőtt. A vállalati innovációs alapok növelésére tett intézkedések sem bizonyultak hatékonynak, s a rendszer folyamatos átszervezése is az eredményességet rontotta. Az innováció megkérdőjelezése és támogatásának csökkentése önmagában is helytelen, egy lerontott gazdaságban pedig nem a kilábalást, hanem a gyorsuló tönkremenetelt szolgálja. A kör tagjai felhívják a döntési helyzetben lévők figyelmét arra, hogy ezen a tendencián sürgősen változtatni szükséges. Ha a cél az ország gazdasági felemelkedése, akkor ennek érdekében az innovációs rendszer és az annak állami gazdájaként nevesített szervezet lassan folyamatosnak tekinthető átszervezését legalább öt évre fel kell függeszteni. A tudomány, az innováció, a kutatás-fejlesztés állami támogatási arányát indokolt visszaállítani legalább a nyolcvanas évek szintjére, amivel az ország vállalt uniós kötelezettségeinek egyikét is teljesítené. Ezért a 2008-as költségvetési évre tervezett állami innovációs pénznek legalább akkorának kell lennie, mint amennyit az Európai Unió ajánl. Az innovációs állami pénzek évről évre történő növelésének mértékét kormányzati eszközökkel szükséges garantálni s az innovációs pénzekhez jutás hozzáférési költségeit öt százalék alá kell szorítani. A kör tagjai felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy az innováció nemcsak materiális kérdés, humán oldala is jelentős, ami nemcsak a kutatói és az oktatói gárda megbecsülését, de utánpótlásának számban és színvonalban való biztosítását is megköveteli, ezért ezekről a területekről sem szabad anyagi eszközöket kivonni.
Girnt József (admin)