Évek óta dúl a csata Európában a szoftverek szabadalmaztathatóságáról. A harc hevességét mutatja, hogy miközben a nagy szoftverfejlesztő világcégek sorra kötik a szerződéseket egymás szabadalmai elismeréséről és használatáról, addig néhány hete a Microsoft azzal vádolta meg a szabad szoftverek fejlesztőit, hogy százszámra lopják a szabadalmaikat. A szoftverek szabadalmaztathatóságának támogatói szerint az innováció gátja, ha az ötletek, az újítások nem védhetők le, az ellenzők szerint viszont ez pont az innovációt öli meg.
Ma Magyarországon szoftvert önmagában nem lehet szabadalmaztatni, kivéve, ha az valamilyen műszaki hozzájárulást tartalmaz az ismert megoldásokhoz képest, például egy berendezés működését vezérli - tudtuk meg Hámoriné Gál Évától, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) szakértőjétől. Az ilyen szoftverekben alkalmazott algoritmusok is csak akkor védettek, ha ugyanolyan célú berendezésben alkalmazzák, mint amire a szabadalmat kiadták - tette hozzá.
Éppen ezért viszonylag kevés a Magyarországon bejegyzett, számítógéppel megvalósított találmány, ahogy a hivatalos terminológia nevezi a szoftverszabadalmakat. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy egy processzor jogtiszta megvalósításához nagyjából 300 ezer szabadalomra van szükség - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak korábban Will Swope, az Intel alelnöke (Napi, 2007. július 10.). A processzorgyártó mégis 217 szabadalommal rendelkezik Magyarországon, ám ezek nagy része nem valamilyen műszaki újítás, technológiai csoda, hanem védjegy, logó vagy éppen plüssállatka. Ezzel azonban az Intel nem lóg ki a többi informatikai világcég sorából: a nagyobb magyar cégekhez hasonlóan azok sem jeleskednek technológiáik bejegyeztetésében.
Girnt József (admin)