Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Októberben megalakult az első magyar építőipari klaszter, a MIÉNK. A KÉSZ Csoport kezdeményezésére létrejött, területi alapon szerveződő, országos kiterjedésű és irányítású építőipari hálózat az alapítók reményei szerint megoldást jelenthet az iparágat sújtó legfőbb problémákra: például az évek óta tartó lánctartozás és az átláthatatlan alvállalkozói láncok, valamint a feketemunka felszámolására, s nem utolsósorban a vállalkozások versenyképességének javítására, piaci pozícióik erősítésére.
Bár a klaszter metódus Magyarországon még nem kellően kiforrott, de biztatóak a jelek, hiszen a külföldi példák is ezt erősítik, a klaszter ugyanis Európában már régóta támogatott társulás. De nemcsak a klaszter előnyei, hanem a magyar gazdaság maga is „érezteti” a piac szereplőivel, hogy összefogásra, közös fejlesztésekre és az erőforrások hatékony felhasználására van szükség – fejtette ki lapunknak Pintyőke Marcell, a KÉSZ Csoport kommunikációs vezetője, aki szerint a MIÉNK Klaszter – volumenét tekintve – várhatóan egy-két éven belül a legnagyobb lesz Magyarországon.
A lehetőségek szerinte adottak, hiszen csupa működő, erőforrás-alapú és fejlődőképes tagról van szó, amelyeknek külön-külön, lehívható pályázatok nélkül minden sokkal nehezebb, mint klaszterbe szerveződve. Így ugyanis be lehet bizonyítani a magyar gazdasági és államirányítási szektoroknak, hogy vannak olyan magyar építőipari vállalatok, amelyek képesek összefogni és együtt képesek nagyberuházások teljes körű megvalósítására.
A kommunikációs igazgató úgy látja, a képlet roppant egyszerű: ha a minőségi szolgáltatásokat saját erőforrással, szakértelemmel és összefogással párosítjuk, az erős magyar építőipart eredményez.
Természetesen a klaszterek olajozott és főleg sikeres működéséhez – így az építőiparihoz is – elengedhetetlenek a külső pénzforrások. Ahhoz, hogy élni tudjanak ezek pályázati úton való megszerzésének lehetőségével, fontos a hálózatban működés időtartama. A „pályázati logika” Tóth Veronika, a KÉSZ Consulting Pénzügyi Szolgáltató és Gazdasági Tanácsadó Kft. pályázati menedzsere szerint nem különböztet meg iparágak szerinti klasztereket, a fő besorolási szempont a működési idő, mivel egy klaszter három év után szerezhet csak akkreditációs fokozatot (0–1 év között induló a klaszter, 1–3 év között pedig fejlődő). Az induló és a fejlődő szakaszban lévő klasztereknél még csak a klasztermenedzsmenti tevékenységeket (pl. adminisztráció, tagok közti kapcsolattartás, benchmarking klubok szervezése, it-fejlesztés, előadások, kiállítások szervezése stb.) támogatja a regionális pályázati rendszer, maximum 10–30 millió forinttal. A fejlődő klasztereknél ezenkívül már közös beruházások is támogathatók, kb. 100 millió forintig.
Ezért is fontos az akkreditációs fokozat megszerzése – ami maga is egy pályázat keretében történik –, de ez még önmagában nem jár pénzbeli támogatással – hangsúlyozza a pályázati menedzser. Az akkreditáció feljogosít a GOP keretében kiírt pályázatokon való indulásra, és hangsúlyt kap a klaszter közös kezdeményezése, az innováció, valamint a k+f tevékenység, de a legfontosabb, hogy jelentősen magasabbak a támogatási összegek.
A jelenlegi pályázatokkal kapcsolatban Tóth Veronika elmondta, az „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím elnyerésére vonatkozó pályázati felhívást 2010. június 1-jei hatállyal felfüggesztették, ám információik szerint az induló klaszterek számára kiírt, klasztermenedzsment-tevékenységet támogató regionális pályázat – a 2010–2011-es akcióterv szerint – 2011 negyedik negyedévében jelenik meg ismét, hasonló feltételekkel, mint a felfüggesztett pályázat. Várható módosításként említi a kkv-preferencia erősödését és a támogatási intenzitás némi csökkenését.
Szilágyi Eta
