Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbításával a külföldi állampolgárok - kivéve a hazánkban lakóhellyel rendelkező termelők -, valamint a jogi személyek nálunk legálisan 2014. április 30-ig nem vásárolhatnak termőföldet. A korlátozás fenntartását a szakértők elsősorban a kisbirtokra épülő magyar termőföldszerkezettel, valamint azzal indokolták, hogy jelenleg a hazai gazdák támogatási szintje nem éri el a régi uniós tagállamokét, így piacnyitás esetén nem lenne azonos a versenyhelyzet. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgató-helyettese szerint a halasztással ugyan kitoltuk a hazai földárak felzárkózását, mégis pozitív lépés az újabb három évre szóló halasztás: az elkövetkező időben ugyanis lesz időnk "ráerősíteni". Ennek során egyrészt a földtörvényt kell alkalmassá tenni a piaci kihívások hosszabb távú kezelésére, másrészt a közérdekre kell fokuszálni. Vagyis jó "üzemszabályozást" és földméretezést kell kialakítani a településfejlesztés támogatásával és a vidéki munkaerő helyben tartásával. Szerinte ugyanis nem az a baj, hogy idejön néhány tucat vagy száz-kétszáz külföldi és földet vásárol, hanem hogy a befektető társaságok zöme csak jövedelemforrásnak tekinti a hazai földet. Az árakkal kapcsolatban a szakember kifejtette: az elmúlt három évben a földet vagyontárgy jellege mozgatta: ugyanis válság idején is jó befektetés, a jó minőségű földek ára évente az inflációt meghaladó mértékben emelkedett.
Hasonló a véleménye Nagy Ferencnek, a több mint tíz éve mezőgazdasági területeket - szántó, gyep, erdő, gyümölcsös stb. - forgalmazó Tiszacash Zrt. elnök-vezérigazgatójának, aki lapunknak kifejtette: az elmúlt néhány évben a hazai piacon főleg a pénzügyi befektetők hajtották fel az árakat - a szakmai befektetőknek ugyanis nincs tőkéjük -, s ennek eredményeként azok három-négy évente megduplázódtak. A termőföld esetében kétféle hozammal számolhatunk, ugyanis nem csak az értéke növekszik, hanem a haszonbérlet is jelentős hozamot biztosít. Az elkövetkező három évben Nagy szerint a tervezett kormányzati lépések - könnyített hitellehetőségek a szakmai befektetőknek, az állam elővásárlási jogosultsága stb. - pozitívan hathatnak a piacra. A pénzügyi befektetők mellett ugyanis a hitellel várhatóan a szakmai befektetők és az állam is vásárlóként jelenik majd meg, ami tovább növelheti az árakat. Magyarországon ugyanis - bár a termőföld árának jóval nagyobb növekedési üteme tapasztalható - az árszint jelenleg messze elmarad a nyugati országokétól. Amíg nálunk minőségtől, térmértéktől és művelési ágtól függően jellemzően 400 ezer és 1 millió forint között mozog egy hektár termőföld ára, Hollandiában az átlagár hektáronként eléri a 11,5, Németországban a 2,5, Spanyolországban pedig a 3 millió forintot - állítja az elnök-vezérigazgató.
A korlátozás jövő évi feloldása - Sándor István ingatlanszakértő, a Kiskun Ingatlan Szakmai Kör koordinátora szerint - reálisan azzal a veszéllyel járt volna, hogy a magyar termőföldeket a külföldi befektetők igen olcsón felvásárolják. A mostani, újabb három évre szóló halasztással azonban - annak érdekében, hogy a majdani nyitást követően a hazai családi gazdaságok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe - a kormány folytatni tudja a földvásárlás és földhasznosítás állami programját. Persze a szakember szerint sokan reménykedtek abban, hogy a "földpiaci kapu" jövő év tavaszi megnyitásával a külföldinek, gazdasági társaságnak eddig is hivatalosan eladható - maximum 6000 négyzetméteres - tanyával együtt értékesíthetik a hozzá tartozó 1-4 hektár termőföldet is. Bács-Kiskun megyében sok földterület mérete nem alkalmas egy önálló gazdaság kialakítására, a tanyavilágban pedig tömegesen szabadulnának meg földjeiktől az egyre idősödő tulajdonosok, ám hiába, a meglehetősen alacsony földpiaci likviditás miatt erre akár éveket is várhatnak. Az elaprózott birtokszerkezetek mellett az is probléma, hogy a hazai gazdálkodók közül nem sokan rendelkeznek a nagyobb birtoktestek megvásárlásához kellő önerővel, ami mellett biztosítani kell a termeléshez szükséges, évi több millió forintra rúgó pénzforrást is. A szakértő véleménye szerint azonban 50 hektárnál kisebb földet nem érdemes vásárolni: ez ugyanis az a minimális birtokméret, amellyel már megéri szántóföldi termesztésbe fogni, s ezt később sem lesz nehéz értékesíteni. Sándor István úgy látja: a piacon kivárásra berendezkedők a külföldi s az intézményi befektetőktől (bankok, biztosítók, ingatlanalapok szektorából) 2011-től várták a nagy változást. Belépésükkel a földárak viszonylag gyorsan megugrottak volna, így azonban várhatóan csak lassan araszolgatnak felfelé. A jelenlegi árak a térségben igen széles skálán szóródnak: jellemzően hektáronként 350-700 ezer forint között mozognak a terület nagyságának, elhelyezkedésének, valamint annak függvényében, hogy minek a termesztésére alkalmas, de kisebb szántót és gyümölcsöst is lehet kapni ennél jóval olcsóbban.
