Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyolc-tíz éve nemigen van keletje a magyarországi tanyáknak, pedig korábban a külföldiek is szívesen vásárolták ezeket potom áron. Most a kormány egy program keretében a tanyavilág fejlesztését tervezi, ám a megkérdezett ingatlanforgalmazók nem bíznak benne, hogy ez rövidesen megmozdítja az alvó piacot.
Az adatok szerint a kiskunsági, a csongrádi, a békési és a Pest megyei tanyavilágban napjainkban közel háromszázezer ember él. Helyzetük az elmúlt évtizedben csak rosszabbodott, hiszen korlátozott területen gazdálkodhattak, nem építkezhettek, leállt a villamosítás, nehezítette életüket a kisboltok bezárása, a vasúti szárnyvonalak, kisposták, iskolák megszűnése, amihez hozzájárult még az egyre romló közbiztonság - összegzi a helyzetet Sándor István kecskeméti ingatlanszakértő. A kiskunsági tanyavilágot jól ismerő szakember ugyan pozitívan ítéli meg a mostani kormányzati tanyafejlesztési terveket, ám ha ezek megvalósulnak is, szerinte néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy a tanyaingatlanok piaca forogni kezdjen, mint a "fénykorban", az 1990-es évek elejétől kezdve úgy tíz-tizenkét évig. Persze akkortájt is inkább egyedi üdülést, pihenést nyújtó ingatlanként volt keresett a tanya, mint állandó lakóhelyként, az ingatlan árán túl ugyanis a felújítás is jelentős pénzt igényelt. Elsősorban külföldiek - osztrákok, hollandok, németek - vásároltak Magyarországon kisebb-nagyobb tanyákat valamelyik alföldi nagyváros környezetében, ahová évente néhány alkalommal leköltöztek néhány hétre. Az új külföldi tanyatulajdonosok többsége mobil gáztartályok, áramfejlesztők segítségével kellemes, komfortos életteret teremtett magának.
Napjainkban azonban a külföldiek sem jönnek, amihez nagyban hozzájárult ezen elhagyatott helyek leromlott közbiztonsága, s mivel betörésbiztosítás tanyaingatlanra nem köthető, értékeiket sem tudják megvédeni. Ugyancsak hozzájárult a határon túli érdeklődés csökkenéséhez a földtörvény azon előírása, miszerint a tanyához maximum 6000 négyzetméternyi földterületet vásárolhatnak meg, ami nem alkalmas a családi gazdálkodásra. Így a külföldi tulajdonosok is inkább szabadulnának a tanyáiktól, vevő azonban nincs. S bár a mai nehéz gazdasági helyzetben ellehetetlenült hazai rétegek ugyan érdeklődnek ezen ingatlanok iránt, ám mikor szembesülnek az említett hátrányokkal (a kis terület család eltartására való alkalmatlanságával, az egészségügyi, iskolai stb. szolgáltatások, valamint a munkalehetőség hiányával), visszarettennek az ügylettől. Persze ez a vevőkör Sándor István szerint a kiszemelt tanya árát sem mindig tudná előteremteni, nem is szólva az esetleges felújítási költségekről. Hitelt ugyanis tanyára korábban sem adtak a bankok, manapság pedig pláne.
Hasonlóan vélekedik a tanyák piacáról Bátyiné Mester Zsuzsanna, a szegedi Limit Ingatlaniroda vezetője. A csongrádi tanyavilágban szintén széles a kínálat, ám minimális érdeklődés csupán Szeged tíz kilométeres körzetében mutatkozik, maximum 10 millió forintig. A tranzakció azonban legtöbbször nem jön létre, például a lakható ház vagy a minimum 3 hektárnyi földterület hiánya, valamint a magasnak tartott kínálati ár miatt. Pedig a kínálat Ásotthalomtól Öttömösön át a látványosan fejlődő Domaszékig bőséges. Például ötven éve épült 2,5 szobás, felújított vályogház 9000 négyzetméteres földterülettel, ásott kúttal, villannyal már 2,7 millióért, vagy gázzal, villannyal ellátott téglaépület 5700 négyzetméteres földterülettel 4,5 millióért, és az említett Domaszéktől 1,5 kilométerre húsz éve épült - jó úton buszjárattal is megközelíthető, gázzal, villannyal ellátott - tanyaingatlan 2100 négyzetméteres házhellyel 10 millió forintért megvehető, hogy csak néhányat emeljünk ki a hosszú ideje eladósorban lévő tanyák listájáról.
S hogy milyen az ugyancsak bőséges kiskunsági tanyakínálat? Azokon a helyeken, ahol nincs villany, 1,5 millió forint a minimum, de sok olyan tanya is van a piacon, amelyhez áram, fúrott kút és kisebb-nagyobb földterület is tartozik. Ezek kínálati ára - a föld nagyságától és az épület állagától függően - 3-7 millió forint között szóródik. A piacra dobott külföldi tulajdonú tanyák - melyek többsége fürdőszobás, parkettás, burkolólapos - már drágábbak: áruk 7-14 millió forint között mozog.
