Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Továbbra sem szívesen hiteleznek az ingatlanpiacon a bankok - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési vezetők körében végzett legfrissebb felméréséből. Az ágazat helyzetét pedig alapvetően meghatározza, hogy mennyire könnyen és persze milyen áron tudnak a szereplők (fejlesztők, beruházók és vevők egyaránt) finanszírozáshoz jutni. Az idei első negyedévben az elmúlt két felméréshez hasonlóan az üzleti célú ingatlanhitelezésben a válaszadók jelentős többsége a kihelyezni kívánt hitelmennyiség visszafogásáról számolt be, ami a hitelezési feltételek és standardok további keményítésével párosult. Mint az MNB megjegyezte, ezek az eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseiben jelzett szigorítási tendenciákhoz. A változás jelzésére az MNB a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változásmutatót használja. Ezt úgy kapják, hogy a változást (szigorodást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonják az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A visszafogás és szigorítás a leghatározottabban a lakás- és irodaprojekteknél jelentkezett. A válaszadók az üzleti célú ingatlanhitelek portfóliójának romlását jelezték 2009 első negyedévére (nettó értelemben közel 80 százalékos arányban), a következő féléves időszakban viszont a portfólió minőségének további romlását már kevesebben (piaci részesedés alapján a válaszadók mintegy harmada) várják. Egyéb téren is mintha egészen halványan, de kezdene enyhülni a helyzet. A következő fél évben minden szegmensben összességében tovább szigorítanak a bankok, de a lakás-, a bevásárlóközpont- és az irodaházprojekteknél már piaci súly szerint egynegyed nem teszi ezt. A hitelképességi standardokon és hitelezési feltételeken pedig csak a hitelezők nettó fele szorít tovább a logisztikai központoknál. A számok értékeléséhez persze figyelembe kell venni, hogy az előző felmérésben a szigorítás aránya minden területnél körülbelül öthatod volt.
A részletes válaszok alapján kiderül, hogy a fékeket leginkább iparág-specifikus problémák miatt építik be a bankok. Okként tehát olyan gondokat neveznek meg, amelyek kialakulásához maguk a hitelintézetek járultak, illetve járulnak még jelenleg is hozzá. Úgy tűnik, nem könnyű ebből az ördögi körből kitörni. Már csak azért sem, mert a hitelintézetek igyekeznek kerülni a kockázatokat (még ha azok részben miattuk keletkeztek is). Utóbbit jól mutatja, hogy a felmérésben a szigorításhoz rögtön az ágazati gondok után a kockázattal szembeni tolerancia változása járult. Elgondolkodtató egyébként, hogy piaci súly szerint csaknem 30 százalék tartja valósnak az ingatlanár-buborék kialakulásának esélyét, szemben a tavalyi utolsó negyedévi közel 80 százalékkal.
