Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakossági és a kis- és középvállalati (kkv) ingatlanok pénzügyi lízingfinanszírozása tavaly összesen 52 milliárd forintra rúgott. A Magyar Lízing Szövetség szerint amennyiben sikerülne már kidolgozott módosítási javaslataikat keresztülvinni, azt ezt követő három év alatt éves szinten 150-170 milliárd forintra futhatna fel az ingatlanvisszlízinggel bevonható pótlólagos forrás összege. Mint kifejtették: emellett ráadásul a költségvetésnek közvetlenül 4-4,5 milliárd forint bevételt eredményezne a lízingcégek által külön fizetendő 2 százalékos vagyonszerzési illeték. Mindehhez szükséges - mint azt a szövetség már többször javasolta - az uniós támogatások átcsoportosítása, a források a pénzügyi lízing számára is elérhetővé tétele. A jogszabályokat olyan értelemben is módosítani kellene, hogy a visszlízingelt ingatlanoknál az illeték alapja az ingatlan eladási ára és a lízingszerződésben meghatározott visszafizetendő tőkerész közötti különbözet legyen.
Az ingatlanpiac reakciója sokkal lassabb, mint a tőkepiacoké, ezért a szövetség szerint a visszaesés lényegesen később látszik. Ezzel együtt a múlt év, különösen a válsággal keményen érintett utolsó negyedév már igencsak kedvezőtlen folyamatokat jelez. Míg ugyanis 2007-ben a piac még 50 százalékkal bővült, és a tavalyi első félév is 45 százalékos dinamikát mutatott, a teljes 2008-as évben már csak 2 százalékos volt a növekedés. Az utolsó negyedévben ugyanis meglehetősen drasztikus, 38 százalékos visszaesés következett be, a szerződések számánál ugyanez 32 százalékot ért el.
A számokat természetesen nagyban befolyásolták az ingatlanpiaci hatások. Tavaly az ingatlanárak már nem nőttek. A magas betéti kamatok miatt ugyanis természetes jelenségnek számít, hogy az ingatlanok először reál-, majd nominálértékben is leértékelődnek. Korábban a bankok és a lízingtársaságok egymással versengve adtak hitelt forgalmi értékbecslések alapján kiegészítő ingatlanfedezetre. Ennek az időszaknak azonban vége. Az ingatlanok árazásában a szövetség szakértőinek véleménye szerint paradigmaváltás zajlik: a forgalmi típusú ármeghatározás helyett a költésalapú árazás kerül előtérbe. A lízingszövetségnél úgy látják, új személetet jelent az is, hogy az üzemeltetési költségek komoly áralakító tényezővé váltak. A magas rezsit a befektetők egyszerűen levonják az "értékből". További gondot okoz, hogy a jelenlegi kedvezőtlen piaci környezetben a korábbiaknál is jobban hiányzik a transzparens, közhiteles idősoros ingatlanstatisztika.
A lízingcégek a nehezedő piaci körülményekre a bankokhoz hasonlóan kockázati étvágyuk csökkentésével reagáltak. Ez konkrétan hosszabb bevizsgálási időt, nagyobb fedezetet jelent. Erősítették a biztosítéki rendszert is, vagyis nőttek a fedezetelvárások, az úgynevezett nullás igazolásokat pedig sokkal alaposabban vizsgálják. Felértékelődött az erős kontroll, a folyamatos monitoring szerepe. A problémás ügyeket is intenzívebben kezelik a korábbinál.
