Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2007-es év valószínűleg úgy vonul be a történelembe, mint az az esztendő, amikor véget ért a nagy európai lakásboom - ezzel a nagyívű felütéssel kezdődik a vezető ingatlanpiaci elemzőnek számító Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) 2008-as jelentése az európai lakásszektor helyzetéről. Az év elején még dúlt az optimizmus a piacon - árnyalta egyből a képet az RICS -, ám a vége csaknem mindenhol barátságtalanul zárult. A megvizsgált 21 ország közül ötben csökkentek tavaly a lakásárak - igaz, ebből háromban csak fél százalékkal.
Az okok elemzésekor az RICS megemlíti az USA másodlagos (subprime) jelzáloghitel-piacáról kiinduló globális hitelválságot, ám hozzáteszi, hogy ennél fontosabb tényező a magas európai kamatszint. A monetáris döntéshozók az inflációs célra szögezik a tekintetüket, ezért szó se lehet lazításról - a vevők viszont nem engedhetik meg maguknak a kamatok miatt dráguló ingatlanokat. Alapvetően ez az oka a lakáspiac lehűlésének, bár ezt kétségkívül felgyorsította a hitelválság, például azért, mert a bankok nehezebben kölcsönöznek egymásnak. Ez hosszabb távon is meghatározó lehet: a válság elülte után a "másnapos" pénzintézetek jó ideig szigorúbb feltételekkel adnak majd hitelt, ami ismét csak fékezi a piac újbóli beindulását.
A kelet-közép-európai országokban különösen fenyeget az infláció gyorsulása - figyelmeztet az RICS. A legutóbbi időkig nekik kedvezően alakultak az árfolyamok, azoknak az országoknak se voltak nehézségeik, amelyek az euróhoz kötötték valutájukat - mindez részben annak is köszönhető volt, hogy rohamosan bővültek az ingatlanberuházások. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy a pénzpiaci helyzet változásával megdrágulnak a devizában felvett hitelek - ezzel párhuzamosan erősödik a kamatemelési nyomás -, vagyis ebben a régióban fokozódnak a lakáspiaci kockázatok, mindenekelőtt ott, ahol már nagyon megemelkedtek az árak.
Az eurózónát illetően az RICS szakértői úgy látják, az infláció emelkedése a vártnál tovább tart és ha ez a bérmegállapodásokban is lecsapódik, akkor az Európai Központi Banknak nem lesz más választása, mint a szigorítás. Ez főleg azokban az országokban érezteti majd a hatását, ahol elterjedtebb a változó kamatozású jelzáloghitel - ilyen éppen az elmúlt években látványos ingatlankonjunktúrát felmutató Írország és Spanyolország. Az ő esetükben ez azért lehet igazán fájó, mert ez a szektor nagy szerepet játszik náluk a gazdasági növekedésben.
Összességében a lakásárak tavalyi alakulása csalóka képet mutat, mert a pozitív számok nagyrészt az első félév teljesítményének köszönhetők, utána szinte mindenütt megindult a visszaesés és minden valószínűség szerint ez folytatódik még egy darabig. Ilyen körülmények között az árak alakulásának összképe is torzul, egyrészt mert jellemzően a legjobb, legdrágább lakások találnak gazdára, másrészt mert az eladók ösztönzésképpen különféle pluszokat nyújtanak, amelyeket nem vagy csak részben építenek be a lakások árába.
