Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelenleg is meglévő építmény- és telekadó, valamint az ehhez is kapcsolódó kommunális adó fennmaradása esetén egy általános ingatlanadó bevezetése mellett kevés szakmai érv hozható fel, mivel minden további mesterséges beavatkozás az ingatlanpiac alakulásába nyilvánvalóan újabb deformációkat okoz. A kötelező és általános ingatlanadó ismeretlen módszere miatt jelenleg még a negatív hatásokat mérséklő megoldások kialakítása sem lehetséges – írja szakmai állásfoglalásában a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ). A szervezet szerint a közelmúltban egyfajta paradigmaváltás történt a kormány megfontolásaiban, miszerint az ingatlanadó bevezetésének ma már nem elsődleges célja a központi költségvetés egyensúlyának helyreállítása, mert ehhez a már megtett megszorító intézkedések elégségesek. Ehelyett a cél egy olyan arányos és igazságos adórendszer kidolgozása, amelyben nemcsak a jövedelem és fogyasztás alapján, hanem a vagyon – ezen belül az ingatlan – arányában is van adóterhelés.
Ehhez azonban – még az ingatlanadó bevezetése előtt – tartalmas szakmai viták kellenek, valamint az ingatlanok központi és helyi adóztatását komplexen át kell tekinteni és újra kell szabályozni. Mivel jelenleg az ingatlanadóról nem a helyi adók korszerűsítése keretében beszélnek, hanem önálló adónemként, a MAISZ véleménye szerint e megoldással a kabinet nem csupán a helyi adók részét képező – jövedelem típusú – iparűzési adót akarja helyettesíteni, hanem módosításokat tervez az adórendszer más elemeiben is. A szervezet meggyőződése, hogy ha csak egy újabb adónem lesz a reformból és közben az ingatlanokat terhelő többi elvonás változatlanul fennmarad, akkor mind a gazdálkodói, mind a lakossági szférában a növekvő teher ellene hat a befektetések e formájának és torzítja az ingatlanpiaci folyamatokat is.
Nem bizonyított még az sem, hogy méltányosabb és igazságosabb lesz a közteherviselés, ha az ingatlanadót minden egyéb szempontot nélkülöző általános tárgyi adóként, egy igen bizonytalan alapon álló értékszámítással egy újabb jogszerű – de esetleg nem ésszerű – közhatalmi elvonásként vezetik be – szól a szövetség újabb érve, s azt is hozzáteszi, hogy jelenleg nincs tudomása arról, hogy a vagyonadó valamely formájának bevezetése része lenne bármely uniós jogharmonizációs feladatnak.
Összességében a MAISZ amellett érvel, hogy „nem kell bevezetni Magyarországon az ingatlanadót, mert az már be van vezetve”. Az önkormányzatok ugyanis saját döntésük alapján jelenleg is adóztathatják az ingatlanokat. Ha pedig a helyhatóságok nem vagy alig és nem a kormány által elvárt mértékben adóztatják az építményeket, akkor ennek valamilyen oka van. Ezeket az okokat kellene feltárni és értelmezni ahhoz, hogy az ingatlanadó kötelező jelleggel általánosságban bevezethető legyen. Ha pedig mindenki elfogadja azt, hogy már nem bevezetni kell az ingatlanadót, hanem az adórendszer egészén belül kell korszerűsíteni a meglévő szabályozást, akkor sokkal könnyebb volna a szakmai szempontok egyeztetése és módosítása is – szól az állásfoglalás.
A jelek szerint a szövetség nem túlságosan optimista. Úgy véli ugyanis, hogy a ingatlanadó tervezett bevezetési időpontja, illetve a törvényhozásban való előterjesztés viszonylag rövid határideje alapján az általuk szorgalmazott elemzésekre már nem jut majd idő, attól tartanak, hogy a megalapozott szakmai szempontok sem tudnak kellően érvényesülni.
