Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A GKI Gazdaságkutató Rt. – az AL Holding Rt. és az Ingatlan és Befektetés című szakfolyóirat támogatásával készített – ingatlanpiaci indexe az idei harmadik negyedévben –14 lett, ami némi javulást jelent a korábbi adathoz képest, s lényegében visszatért az áprilisi szintre. (Az index értékei –100 és +100 között mozoghatnak, 0 alatt pesszimizmusra utalnak.) Ez azt jelenti, hogy az ingatlanpiaci szereplők többsége mára túljutott a megszorító intézkedések bejelentését követő megrázkódtatáson – mondta sajtótájékoztatóján Akar László, a GKI vezérigazgatója. A legborúlátóbbak továbbra is a lakáspiaci szereplők, bár a forgalmazói várakozások lényegesen javultak júliushoz képest. Az irodapiacon összességében nem változott a helyzet, míg az üzlethelyiségek esetében némi romlás, a raktárpiacon pedig valamelyes javulás érezhető. Az ingatlanpiaci szereplők közül a fejlesztők várakozásai – a raktárpiac kivételével – minden szegmensben romlottak.
Jelentős túlkínálattól szenved a fővárosi lakáspiac, de nem jobb a helyzet vidéken sem. A megkérdezett ingatlanos cégek vezetői 82 százalékban túlkínálatról, míg 7 százalékban erős túlkínálatról számoltak be, s mindössze 4 százalékuk jelzett egyensúlyi állapotot, míg 7 százalékuk szerint túlkereslet van.
A kevesebb átadott új lakás miatt lassan elkezdett csökkenni a már korábban elkészült, de gazdára eddig nem talált ingatlanok száma. Az idei első háromnegyed évben 18 százalékkal kevesebb új lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban, a GKI prognózisa szerint 2006-ban összesen 34–36 ezer lakás készülhet el, szemben a tavalyi 41 ezerrel. A felmérés szerint a háztartások 1,2 százaléka a következő egy évben biztosan tervezi lakás vásárlását vagy építését, ez mintegy 45 ezer vevőt jelent. Emellett további 3,3 százalék ugyan nem ennyire biztos elhatározásában, de ugyancsak lakás építését vagy vásárlását tervezi a következő egy évben. Ezzel szemben a lakásfelújítás mértéke csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évekkel összehasonlítva: októberben a meglévő lakásokon a háztartások 2,5 százaléka tervez biztosan jelentős fejlesztéseket egy éven belül (ez közel 94 ezer háztartást jelent), további 8,8 százalék tartja valószínűnek ilyen jellegű kiadásait.
Túlkínálat jellemzi a budapesti irodapiacot is, és a folyamatos fejlesztések tovább növelik a rendelkezésre álló kapacitásokat. A gazdálkodó szféra reprezentánsai a kereslet élénkülésére számítanak ugyan a saját tulajdon esetében, ám a bérirodák piacán csupán stagnálást valószínűsítenek.
Mindezek következtében a bérleti díjak várható emelkedése az infláció mértéke alatt marad majd. Nem jobb a helyzet az ország többi részében sem: az átlagos kihasználtság Pest megyében jelenleg 81 százalékos, míg Nyugat-Magyarországon 68, Kelet-Magyarországon pedig 70 százalék. Az üzlethelyiségek piacának kiegyensúlyozottabbá válását várják a cégek a közeljövőben. Ez a jelenlegi túlkereslet csökkenését jelenti ugyan, ami viszont nem a bérlési vagy vásárlási szándék mérséklődésével valósul meg, hanem új egységek átadásával. A piaci szereplők ugyanis számottevő növekedésre számítanak a kereslet terén, ami a beruházókat további fejlesztésekre sarkallja. A raktárpiacon összességében enyhe túlkínálat érezhető: Pest megyében enyhe túlkereslet, Kelet-Magyarországon a kereslet és kínálat egyensúlya, míg a fővárosban és nyugaton kisebb túlkínálat tapasztalható. A következő egy évben – Pest megye kivételével – egyértelműen nő az ipari ingatlanok tulajdona iránti kereslet, míg a bérleti piacon jóval kisebb aktivitás várható. A saját tulajdonú és a bérelt raktárak alapterületének növelésére inkább a nagyobb társaságok törekednek, de a kisvállalkozások körében is a pozitív változást várók vannak többségben.
