Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Ecostat ingatlanbarométerének indexe 2006 harmadik negyedévében 42,7 százalék lett, ami mintegy 4 százalékponttal alacsonyabb az előző három hónapban mért értéknél. A csökkenés és a piaci jelzések alapján a szektor további gyengülésével lehet számolni. A várakozások szerint tovább romlanak a kereslet-kínálati viszonyok, s az ingatlanpiac bővülésére – néhány tevékenység kivételével – az elkövetkező egy-két évben nem lehet számítani. Ilyen kivételt jelent a felújítás-korszerűsítés, a szállodaépítés és az üzlethálózat-bővítés – ezek a területek továbbra is élénkek maradnak. Emellett az uniós támogatásoknak köszönhetően az infrastruktúra fejlesztése és a városrehabilitációs programok sem lassulnak le. Az Ecostat indexének jelentős csökkenésében komoly szerepe volt a konvergenciaprogramnak, a piaci szereplők a felmérés idején már szembesültek a csomag keresletcsökkentő hatásaival, az ingatlanpiacot közvetlenül is érintő intézkedésekkel, a lakásépítéseket és -vásárlást befolyásoló hitelfelvételek és kamattámogatások változásaival s nem utolsósorban a fizetőképes kereslet átmeneti csökkenésével. Az egyensúlyjavító intézkedések érzékenyen érintik az ingatlanpiacot: a középső áfakulcs mértékének növelése, a jövedelmi viszonyokban bekövetkező változások lassítják az ingatlanok létesítését és forgalmát. A növekvő energiaárak a kevésbé korszerű ingatlantípusoknál jelentősen emelhetik a fenntartási költségeket. Várhatóan romlik a magas közös költségű lakótelepi lakások eladhatósága, módosulnak a lakótelepi lakásokból továbbköltözők tervei, alacsony marad a lakásmobilitás.
Míg az idei első félévben jelentősen csökkent mind a használatba vett új lakások, mind a kiadott építési engedélyek száma (becslések szerint idén 35-36 ezer lakás átadására lehet számítani, szemben a tavalyi 41 ezerrel), az újonnan épített lakások átlagos területe 2006 első hat hónapjában 3 négyzetméterrel haladta meg a tavalyi azonos időszakban mért 87 négyzetméteres lakásnagyságot. Ez azonban nem jelent lényegi változást a lakások összetételében. Továbbra is sok kis lakás épül, csökken viszont a garzonlakások iránti kereslet és növekszik az egy plusz két félszobás lakások iránti igény. Egyre nagyobb a kereslet a nagy alapterületű, kiváló minőségű, egyedi kivitelezésű ingatlanok iránt. A jövedelmekhez hasonlóan az ingatlanpiaci igények is szélesedő skálán mozognak, a mennyiségi növekedést egyre inkább a minőségi lakásépítés váltja fel. Az üdülők és üdülőtelkek piaca évek óta stagnál, s a jövőbeni kilátások sem kedvezőek. Az üzleti célú üdülők, üdülőtelkek kereslete továbbra is gyenge, a piac újjáéledése több évet igényel, struktúrája fokozatosan átalakul, feltételezhetően a bővülő belföldi turizmus igényeihez alkalmazkodik.
A forint árfolyamának hullámzása, a lakosság jövedelmének csökkenése, valamint az időjárási viszonyok a belföldi turizmus erősödését segítik, ez napjainkban az üdülők bérlését, kihasználtságát javítja. Az előző évek élénk forgalmát követően az építési telkek piaci kereslete az utóbbi egy-másfél évben lanyhult. Az igények volumene alig változott, miközben az önkormányzati új telkek kialakítása gyorsult. Az önkormányzatok a közműfejlesztést zömmel az új tulajdonosokkal finanszíroztatják. A telekingatlan-kínálatot bővítik a városrehabilitációk, valamint a termelő szféra rekonstrukciója, az elavult telephelyek felszámolása. A folyamat eredményeként nagyszámú, zömében közművesített telek szabadul fel. A lakosság telekvásárlása várhatóan szinten marad, a bevásárlóközpontok, szállodák építésére alkalmas területek iránt pedig nő az igény.
Az irodapiaci kereslet döntő hányada Budapesten koncentrálódik, a fejlesztések immár egy évtizede magas szinten stabilizálódtak. Vidéken az irodaigények lényegesen kisebbek, az ellátottság megfelelő, kevesebb új irodaház épül, inkább a meglévő irodaépületek átépítése, korszerűsítése a jellemző. A fővárosban az irodapiac forgalma élénk, jobbára a magas minőségi és műszaki követelményeket kielégítő irodaépületek iránt nő a kereslet. Az irodák kihasználtsága a hazai vagyonkezelők szerint kielégítő, mértéke 80 százalék körüli, nemzetközi összehasonlításban azonban alacsony, az európai nagyvárosokban 90 százalék körüli a telítettség. A bérleti díjak Közép-Európában, így Budapesten is stabilak, az év végéig érdemi változással nem számolnak az üzemeltetők. A kereskedelmi és szolgáltató üzlethelyiségek piaca tartósan élénk. A bevásárlóközpontok hálózata bővül, az új autópálya-szakaszok mellett sorra épülnek értékesítő központok, üzemanyagtöltő állomások. Továbbra is keresettek a szupermarketek, bevásárlóközpontok létesítésére alkalmas telkek. A kereskedelmi, szolgáltatói, továbbá az ipari építmények körében az építési kedv szolid bővülésével számolnak a befektetők. Az ipari parkok beépítettsége fokozatosan javul, a raktárak, egyéb termelő-szolgáltató helyek kereslete közepes. Jelentős élénkülés az uniós források megjelenését követően várható. A logisztikai központok piaca 2005-ig rendkívül dinamikusan nőtt, a fejlődés azonban tavaly kissé megtorpant, vélhetően a piac telítődése miatt. Az érdeklődés e piaci szegmens iránt közepes, mind a bérlők, mind a fejlesztők részéről. A közeljövőben e tendencia fennmaradásával lehet számolni, a létesítmények kihasználtsága magas szinten stabilizálódhat, a bérleti díjak illeszkednek a térség díjtételeihez. A közlekedési viszonyok javulása azt eredményezi, hogy a raktárbázisok a különböző típusú útvonalak találkozási pontjaiban koncentrálódnak.
Az ingatlanpiac szereplői 2006-ra az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést feltételeznek építményeik, szolgáltatásaik értékesítésében. Az A kategóriás irodák várhatóan 9,2 százalékkal, az új és használt logisztikai ingatlanok 7,9 százalékkal kerülhetnek többe a következő félévben, mint egy évvel korábban. Az új és használt ipari, valamint az új és használt kereskedelmi építmények árnövekedése is meghaladhatja a 6 százalékot. A lakásárak változásának megítélésében már nem olyan mértéktartóak a forgalmazók, mint voltak az év első negyedében. A növekvő költségek egy részét érvényesíteni kívánják az ingatlanok eladási árában is. Az új építésű lakóépületek eladási ára akár 6 százalékkal, míg a használt lakóépületeké 7 százalékkal emelkedhet a következő időszakban. A lakásárak a gyenge kereslet ellenére is feltehetően emelkednek, jórészt a közvetlen és a begyűrűző energiaárak hatására, de kérdéses, hogy a csökkenő kereslet ellensúlyozására milyen mértékben hajlandók elviselni eddigi kiugróan magas profitabilitásuk visszaesését a beruházók, a forgalmazók.
