Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei első félévben a növekvő kínálat és a stabilitás jellemezte a budapesti irodapiacot, az elkészült több új épület a tavalyihoz hasonló erős kereslettel párosulva egészséges piaci egyensúlyt eredményezett – derül ki a Jones Lang LaSalle (JLL) elemzéséből.
A január és június közötti időszak kiemelkedő aktivitást hozott, mintegy 150 ezer négyzetméter irodaterületet adtak át, szemben a tavalyi első hat hónappal, amikor mindössze 66 ezer négyzetméterrel bővült a budapesti irodakínálat.
A fejlesztéseknek köszönhetően a modern irodaállomány átlépte a bűvös határt jelentő 2 millió négyzetmétert. (A várakozások szerint a beruházói aktivitás az elkövetkező években sem hagy alább, a fővárosi irodaállomány 2008 végéig további 700 ezer négyzetméterrel bővülhet.) Az első félévben átadott területekből 95 ezer négyzetméter volt a spekulatív fejlesztésű, míg a fennmaradó 55 ezer négyzetméter még az épület elkészülte előtt, előbérleti szerződéssel gazdára talált. Az üresen álló irodaterületek volumene stabil, jelenleg az irodaházak 11,1 százaléka vár bérlőre, míg tavaly év évégén ez az arány 10,2 százalék volt. Az első félévben 110,6 ezer négyzetméter irodát vettek bérbe Budapesten. Több cég is növelte már meglévő bérleményét, illetve az igen kedvező pénzügyi feltételek miatt sokan döntöttek úgy, hogy szerződésüket a jelenlegi helyükön hosszabbítják meg. A JLL adatai szerint a tranzakciók 37 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A bérleti díjak lényegében nem változtak, a legmagasabb kínálati díj továbbra is 18,5 euró havonta és négyzetméterenként. Az ösztönzők a bérleti díjak terén (például díjmentes időszak, kialakítási hozzájárulás) az elmúlt évek átlagához képest a kisebb bérlők esetében csökkentek, de az effektív bérleti díjak még mindig a 10,5–15 eurós sávban mozognak.
Az elmúlt évek csendesebb időszakát követően az idei első hat hónapban erősödött a bevásárlóközpontok, kereskedelmi parkok fejlesztése iránti érdeklődés. Budapesten túl most már a vidéki városok is egyre fontosabb szerepet kapnak mind a fejlesztők, mind a terjeszkedni vágyó kereskedők körében. A nagyobb városokban a kereskedelmi létesítmények gyors ütemben fejlődnek: 2005 augusztusában megnyitott a kecskeméti Malom Kereskedelmi központ, elkészültek a Stop.Shop áruházak Veszprémben, Érden és Nyíregyházán, valamint egy Family Center Szombathelyen. Még az idén és jövőre további fejlesztések indulnak Győrben, Egerben, Nyíregyházán, Debrecenben és Pécsett. A fővárosban a bevásárlóközpontok, strip mallok, szakáruházak összalapterülete jelenleg 624 ezer négyzetméter, ez a következő két-három évben további 200 ezer négyzetméterrel bővülhet. A nemzetközi márkák továbbra is keresik a lehetőséget a terjeszkedésre, s mivel a jól menő budapesti bevásárlóközpontokba nehéz bejutni, nagy várakozás előzi meg az új fejlesztéseket (Arena Plaza, Budai Skála helyére tervezett központ). A Váci utcában is igen nehéz már megfelelő üzlethelyiséget találni, így az Andrássy út egyre keresettebb lesz, a luxusmárkák megjelenésének esélyét pedig fokozza, hogy a Louis Vuitton nemrég itt nyitotta meg első magyarországi üzletét. A bevásárlóközpontokban a legmagasabb bérleti díjak továbbra is 65–100 euró közöttiek havonta és négyzetméterenként, míg az üzemeltetési és marketingköltségek 4–13 euró kiadást jelentenek. A Váci utca frekventált részén a legmagasabb bérleti díj 110–120 euró, míg az Andrássy úton a bérleti díjak most már elérik a 40–65 eurót havonta.
Az ipari ingatlanok piaca 2006 első felében is dinamikusan fejlődött, a modern raktárállomány elérte az 1,12 millió négyzetmétert, ami közel 75 ezer négyzetméterrel haladja meg a tavaly év végi mutatót. Idén ismét felerősödött a spekulatív fejlesztés, ilyen beruházás volt például a herceghalmi Agrogate első fázisa (15 ezer négyzetméter) és a pátyi M1 Business Park B3 épülete (6 ezer négyzetméter). Az első hat hónapban közel 94 ezer négyzetméter raktárterületet adtak bérbe, ami az ezt megelőző félévhez viszonyítva mintegy 53 százalékos növekedést jelent. (Kereslet elsősorban továbbra is a Budapest környéki modern ipari parkokra és a jelenleg épülő új ipari parkokra van.) A fokozott piaci aktivitásnak köszönhetően a kihasználatlansági ráta az előző év végi 9 százalékról 8,4 százalékra csökkent. A legmagasabb bérleti díjat az M1/M7-es autópályák mellett elhelyezkedő ipari parkokban kell fizetni, 6 eurót havonta és négyzetméterenként. Az M0-ás körgyűrűn dél felé haladva egyre kedvezőbb bérleti díjakkal találkozhatnak a cégek, az elérhető legalacsonyabb összeg 4 euró havonta. A raktárterületek iránti folyamatos keresletet várhatóan főként a logisztikai szolgáltatók, a kiskereskedők és a gyártók generálják. A jelenlegi intenzív építkezések tovább erősítik az ipari ingatlanpiac keresletét és kínálatát. A meglévő és az új parkokban az év végéig összesen mintegy 65 ezer négyzetméter új raktárterület készülhet el.
