Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kelet-közép-európai régióba irányuló ingatlanbefektetések volumenének növekedésével párhuzamosan folyamatosan bővül a budapesti hotelpiac iránt érdeklődők száma is. A Jones Lang LaSalle (JLL) ingatlan-tanácsadó legfrissebb felmérése szerint a megkérdezett befektetők fele jelezte, hogy szívesen vásárolna szállodát a magyar fővárosban. A budapesti hotelpiac 2000 és 2004 között nehéz időszakot élt át, a szállodák száma 25 százalékkal nőtt, míg a kapacitás a duplájára bővült, ami az árak és így a hozam eséséhez vezetett. (Jelenleg mintegy 140 hotel található Budapesten, összesen 15,6 ezer szobával, melyből 3,3 ezer az ötcsillagos kategóriába tartozik.) Az elmúlt két évben azonban megfordult a trend, s a szállodai kapacitás lassuló bővülése a turisztikai kereslet élénkülésével párhuzamosan a kihasználtság folyamatos emelkedését eredményezte – mondta a társaság sajtótájékoztatóján Christoph Härle, a JLL Hotels kelet-közép-európai igazgatója. (Az egy évvel korábbi adathoz képest 2005-ben 15 százalékkal nőtt a kereslet, míg az idei első félévben 9 százalékos bővülést mértek a 2004-es bázishoz viszonyítva.) Az elérhető éves hozam 6–7,5 százalék, ami viszonylag magasnak mondható, mind a többi budapesti ingatlanszektorral (raktár, iroda, üzlethelyiség), mind a nyugat-európai hotelpiacokkal összevetve.
A következő években vélhetően még több turista érkezik Budapestre, hiszen a diszkont-légitársaságok előretörésének és a nemzetközi útvonalak bővülésének köszönhetően Ferihegyen dinamikusan növekszik az utaslétszám, becslések szerint a légikikötő 2012-ben már 12 millió utast fogad. (A nemzetközi útvonalak közül kiemelkedik a Japanese Airlines tokiói, nagojai és oszakai járata, amelyek jelentősen hozzájárulnak a nemzetközi forgalom növekedéséhez.) Emellett Budapest szabadidős célpontként és üzleti úti célként is egyre népszerűbb, ráadásul a vásár- és konferenciaturizmus is erősödik. (A magyar főváros jelenleg a nyolcadik helyet foglalja el a világ legnépszerűbb konferencia-helyszínei között, megelőzve ezzel például Londont, Párizst és Brüsszelt is.)
A két utóbbi területen folyó beruházások – például a Hungexpo mintegy 30 millió eurós fejlesztése – tovább növelik a Budapestre látogató turisták számát.
Ezek a fejlesztések azonban nem egyből csapódnak le a hotelpiacon, így egy ideig a szobaárak még nyomás alatt maradnak, a kihasználtsági szint ugyanis jelenleg 65 százalék körül mozog, ami nem teszi lehetővé az árak emelését. Pedig a budapesti szállodáknak még lenne hová drágulniuk: a magyar fővárosban átlagosan 78,88 eurót kell fizetni egy szobáért, míg Varsóban és Prágában ez az összeg 86,08, illetve 103,42 euró éjszakánként. (A minden szempontból egyre drágább Moszkvában több mint 200 eurót kell fizetni egy szobáért.) Az alacsony kihasználtság mellett néhány további összetevő is árnyékot vet a budapesti hotelpiac kilátásaira. Kockázati tényezőt jelent többek között, hogy túl sok olyan épület van a városban, melyet szállodává lehet alakítani. (A jelenlegi minisztériumi épületek például, melyek a tervezett új kormányzati negyed miatt válnak majd feleslegessé, kiválóan alkalmasak lennének erre a célra.) Emellett a mostani politikai helyzet rövid távon csökkentheti a turisták számát (bár hosszú távon biztosan nem befolyásolja a szektor fejlődését), s lassítják a bővülést a magas repülőtéri illetékek is.
A fejlesztők és a befektetők azonban összességében pozitívan ítélik meg a budapesti hotelpiac kilátásait, amit mi sem bizonyít jobban, mint a folyamatban lévő, illetve a tervbe vett beruházások száma. A JLL adatai szerint idén nyolc szállodát adtak/adnak át a fővárosban, amelyek összesen 613 szobával gyarapítják a kínálatot. A hotelekből kettő ötcsillagos (a New York Palace és a Queen’s Court Hotel & Residence), egy háromcsillagos (a Stáció Airport Alliance), míg a többi négycsillagos (Best Western Premier Parlament, Zara Hotel, Novotel Danube, Starlight Suiten Hotel Madách és a Lanchid 19). A már ismertté vált beruházások közül a 2007 végére elkészülő 180 szobás Hotusa Hotel, valamint a 2008 áprilisában megnyitó 120 szobás Hotel Belmondo négycsillagos, míg a 2008-ban elkészülő 198 szobás Regent Hotel ötcsillagos lesz. A kínálatot tovább növeli ezek mellett a Hajógyári-szigeten megvalósuló beruházás, amelynek keretében a következő öt évben többek között tíz szállodát kíván felépíteni a fejlesztő Plaza Centers Kft.
Budapest fontos, feltörekvő piac és a befektetők egyre jobban figyelnek kereskedelmi környezetének változásaira, így a szállodaüzlet alakulására – foglalta össze Mark Wynne-Smith, a JLL Hotels európai vezérigazgatója, aki szerint Magyarországon nem csak a fővárosban rejlenek üzleti lehetőségek, hanem például a balatoni körzetben, Miskolcon vagy Debrecenben is. Miskolcon több nemzetközi vállalat is jelen van, s az önkormányzat is erősíteni kívánja a város kulturális és turisztikai szerepét, míg Debrecent Romániához és Ukrajnához való közelsége teszi rendkívül népszerűvé, repülőtere pedig a második legnagyobb az országban, a város konferenciaturizmusban betöltött szerepét pedig az idén márciusban átadott Kölcsey kongresszusi központ erősíti.
