Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első félévi adatok alapján rekordévet várnak a szakemberek a bécsi irodapiacon. Idén június végéig 215 ezer négyzetméter területet adtak bérbe az osztrák fővárosban, 35 ezer négyzetméterrel többet, mint 2005 első félévében, sőt a 2006 második félében elkészülő irodaterület 38 százalékát már előzetesen bérbe adták – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) elemzéséből. A várakozások szerint ez év végéig 410 ezer négyzetmétert adnak bérbe, szemben a tavalyi 390 ezer négyzetméterrel. A január és június közötti időszakban egyébként az összes irodabérletből 27 százalék esett a kereskedelmi és ipari szektorra, 20 százalékkal részesedett a szolgáltatás, 9 százalékot béreltek a közhivatalok, míg a bankok és biztosítók 8 százalékos arányt képviseltek. Az irodaterületek 45 százalékát Bécs belső kerületeiben vették bérbe, ezen a területen elsősorban a magas színvonalon felújított régi épületeket keresték a cégek. Második helyen a Donau City áll 32 százalékkal. A városrész jó szereplését a nagy alapterületű irodaházak építésének és a jó metrókapcsolatnak köszönheti. Ezektől jóval elmaradnak Bécs déli (8 százalék), keleti (7 százalék) és nyugati (5 százalék) kerületei.
Andreas Ridder, a CBRE osztrák cégvezetője szerint a bécsi irodapiac pörgésének elsődleges oka az irodacsere, azaz az értékesebb és/vagy a központibb fekvés irányába való elmozdulás.
Bécs irodaállománya ma mintegy 9,56 millió négyzetméter, amelynek közel harmada 1998–2005 között épült (beleértve a felújított régi épületeket is, melyek aránya 12 százalék). Az új építésű irodaterület részaránya 2006-ban lényegesen csökken az egy évvel korábbi adatokhoz képest, bár a második félévben még így is 109 ezer négyzetméterrel gyarapodik az állomány. Az egyre több bérbe vett területnek és a kevesebb új épületnek köszönhetően idén is folytatódik az a 2003 óta tartó tendencia, mely szerint folyamatosan csökken a kihasználatlansági ráta. Míg 2005 második negyedévében 7,1 százalék volt, addig 2006 azonos időszakában 6,2 százalékra csökkent az üres irodák aránya. A várakozások szerint ez a mutató az év végéig elérheti a 6 százalékot is.
Míg néhány európai városban a bérleti díjak az elmúlt években erősen hullámoztak, addig a bécsi e tekintetben a kontinens egyik legstabilabb irodapiacává nőtte ki magát. A legmagasabb bérleti díjak (jelenleg nettó 20 euró havonta és négyzetméterenként) 2000-hez képest csak enyhén csökkentek (akkor még 20,7 eurót kellett fizetni havonta egy négyzetméterért), ami más európai városokkal összehasonlítva stabil szintnek mondható. Az erős árnyomás mostanra megszűnt, az árak alacsonyabb szinten csupán csak ingadoznak. A legmagasabb bérleti díjat Bécs belvárosában kell fizetni (11–20 euró), ezt követi a Donau City (10–16 euró), míg a város külső kerületeiben a bérleti díj érzékelhetően alacsonyabb (8,5–13,5 euró havonta és négyzetméterenként). Európai összehasonlításban (a kontinensen továbbra is London vezet havi 109,5 eurós négyzetméterárral) Bécs hasonló szinten helyezkedik el, mint Varsó és Budapest, továbbra is vezet Pozsony előtt, de mindenesetre a nyugat-európai fővárosok mögött található.
Az idei első félévben közel 1,3 milliárd eurót invesztáltak az osztrák ingatlanpiacba, ami 68 százaléka a tavalyi teljes éves értéknek. A befektetők 2005-höz hasonlóan most is elsősorban osztrákok (81 százalék), azon belül is főleg a társaságok voltak aktívak. Őket a német zárt alapok, az alapítványok és a magánbefektetők követték. Érdekes jelenség, hogy az attraktívvá váló hozamok miatt ír, ausztrál, angol és amerikai befektetők is megjelentek. Az irodapiacon elérhető csúcshozamok az európai városokban az osztrák szint alatt álltak be: például Londonban 4 százalékos, Párizsban 4,25 százalékos, Madridban pedig 4,25 százalékos hozamot lehet elérni, míg Bécsben akár 4,8 százalékra is felmehet ez az adat. Ez a körülmény az osztrák ingatlanpiacot – különösen az intézményi befektetők számára – attraktívvá tette, annak ellenére, hogy a második félévben enyhe hozamcsökkenés várható. Az osztrák hozamok nagysága döntően a bérleti szerződések minőségétől és kevésbé a bérlemény fekvésétől vagy minőségétől függ. A jó fekvésű bérlemények hozamai igazodnak az átlagosakéhoz.
