Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A budapesti lakásárak az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején hirtelen igen nagyot emelkedtek, s a folyamatos drágulás – ha nem is olyan mértékben, mint korábban – összességében még mindig megfigyelhető a piacon. Sokan érzik úgy, hogy mára az árak elszakadtak a realitástól, egy átlagos keresetű ember számára elérhetetlen távolságba került egy saját lakás megvásárlása. Néhány európai ország fővárosának lakásáraival, illetve az ottani átlagkeresettel összevetve a magyar adatokat azonban kiderül, hogy Magyarországon a lakások még mindig alulértékeltek, s a budapesti ingatlanoknak is van még hova drágulniuk.
Budapesten a Belvárosban 300–800 ezer forint között szóródnak a négyzetméterárak. A dunai panorámás, jó állapotú nagypolgári lakások esetében ez kicsivel 1 millió forint fölé is kúszhat, ám ez szűk kínálatot jelent – derül ki az Otthon Centrum Rt. elemzéséből. Ezen a központi részen egy garzonlakást hét-nyolc évnyi bruttó átlagbérből lehet összehozni (ez jelenleg havi 165 ezer forintot jelent), míg egy nagyméretű, frekventált helyen lévő luxuslakásért több mint százévnyi bérünket kellene félretenni. A panelárak városszerte 170–230 ezer forint között mozognak négyzetméterenként, ám néhány elit lakótelepen elérhetik a 300 ezres határt is. A legolcsóbb, de lakható állapotú panel- és téglalakásokért 6 millió forintot kell fizetni, amihez három évig kell spórolni. Kertvárosi családi házakat (Csepeltől a budai hegyekig) 200–400 ezer forintos négyzetméteráron lehet kapni, s az extra luxuskategória árai is csak ritkán mennek 700 ezer forint fölé.
A magyarral majdnem megegyező átlagbérű Csehország fővárosa, Prága az utóbbi években igazi turistaközpontja lett Közép-Európának, s ez az ingatlanok áraiban is megmutatkozik. A város történelmi központjában átszámítva 500 ezer és 1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet lakást vásárolni, míg a többi belső kerületben 250–700 ezer forintos árakkal találkozhatunk. A legdrágább városrészben egy átlagos lakást 11–14 évig tartó spórolással vásárolhatunk meg a 170 ezer forintnak megfelelő bruttó átlagbérrel kalkulálva. A panellakások ára is 20–40 százalékkal magasabb a budapestinél, 250–300 ezer forint között alakul négyzetméterenként.
Természetesen még magasabb árakkal találkozhatunk nyugati szomszédunk fővárosában, bár az is igaz, hogy Bécsben az értékesítésre kínált lakások jellemzően nagyon jó állapotban vannak. A Ringen, a belvárost körülvevő útgyűrűn belüli kerületek kínálata főleg presztízsingatlanokat tartalmaz. Itt a régi, de legtöbbször jól karbantartott nagypolgári épületekben általában hatalmas, 100–200 négyzetméter közötti lakásokat árulnak. Ezen a területen az átlagos négyzetméterárak 1 millió forint fölött vannak, sőt gyakran meghaladják a 2 milliós határt is. Ha mégis találunk a környék átlagához képest igen kicsinek számító, 40 négyzetméteres lakást, akkor azt már hatévi átlagkeresetből meg lehet vásárolni (Ausztriában 630 ezer forintot ér a havi átlagbér). A tágabban vett belvárosban már a jóval alacsonyabb, 600–700 ezer forintos négyzetméterárak a jellemzőek, míg a kertvárosban megint kicsit magasabb, 1 millió forint körüli átlagárral számolhatunk. A legolcsóbb lakásokat a ’60-as és ’70-es években épült, telepszerű beépítésű házakban találjuk, ezek négyzetméterét már 400–500 ezer forintért is meg lehet venni, így egy 90 négyzetméteres lakáshoz elég öt-hat évnyi bruttó bért összespórolni.
Ahogy Nyugat-Európa fővárosaiban, úgy Párizsban is jellemzőbb a lakások bérbeadása, mint az eladása, s így a legtöbbször bérleti és eladási árat is tartalmaznak az ingatlanértékesítők ajánlatai. A tágan vett városközpontban 1–2 millió forintos négyzetméterárral lehet számolni, de a belvárosban, a legelegánsabb 16. és 17. kerületben nem ritka a 2 millió forint feletti négyzetméterár sem. Itt egy kis garzont hét-, egy 220 négyzetméteres nagypolgári lakást viszont 55 évnyi átlagbérből (mintegy 600 ezer forint havonta) lehet megvásárolni.
Dublin különlegesen drágának számít az európai fővárosok között. Itt a legolcsóbb környéken is közel másfél millió forintnak megfelelő összeget kérnek egy négyzetméterért, míg a legdrágább körzetben, a kertvárosban a duplája sem ritka. Az átlagárak 1,3–2 millió forint között alakulnak, így az 500 ezer forintnyi havi bruttó bérrel kalkulálva a legolcsóbb, kisméretű lakáshoz is 14-15 évet kellene spórolni. A brit főváros árai az írországiakhoz hasonlítanak, ám a jó harmadával magasabb átlagbérek miatt a lakások megfizethetőbbek, átlagosan 10–17 évig kell spórolni egy lakásra. Természetesen a londoni Cityben vagy a még drágább Temze-parton jóval magasabb árakkal kalkulálhatunk: itt egy átlagos lakás 143 millió forintba kerül. A város délkeleti és keleti részein, London legolcsóbb környékén 80–90 millió forinttal számolhatunk.
