A minőségi közép- és kelet-európai ingatlanokba irányuló befektetések összvolumene az 1998 és 2005 harmadik negyedéve közötti időszakban elérte a 11,6 milliárd eurót, míg az idei év teljes volumene várhatóan meghaladja a 4 milliárd eurót – áll a DTZ ingatlan-tanácsadó elemzésében. A legtöbb tőke továbbra is Lengyelországba, Csehországba és Magyarországra áramlik, bár a befektetők részéről komoly érdeklődés figyelhető meg a régió fejlődő országai iránt. A térség kereskedelmi ingatlanbefektetési piaca 2005-ben ismét rekordokat döntött: az ügyletek összértéke jelenleg mintegy 3,7 milliárd euróra tehető. Az év harmadik negyedévével bezárólag a régióba irányuló befektetések 51 százaléka, azaz mintegy 1,95 milliárd euró áramlott Lengyelországba, ahol összesen több mint 40 ügyletre került sor ebben az évben. A tranzakciók átlagos mérete 55 millió euró körül mozgott.
A DTZ elemzői szerint az üzlethelyiségek szektora 2005-ben még inkább az alapok érdeklődésének a középpontjába került: az ide irányuló befektetések volumene a harmadik negyedév végén már kétszerese volt az irodabefektetési volumennek. Az 1998-tól számított kumulált befektetési összvolumen 44 százalékát irodák, 42 százalékát pedig üzlethelyiségek tették ki. Bár az ügyletek átlagos mérete az irodák esetében kisebb, mint az üzlethelyiségeknél (2005-ben mintegy 27 millió euró, míg az üzlethelyiségek esetében 86 millió euró), a kereskedelmi piacok közül továbbra is az irodaszektorban jegyezték a legtöbb tranzakciót.
Az ipari ingatlanok piacán kevés nagy volumenű befektetésre került sor, részben az intézményi befektetők számára vonzó kínálat szűkössége miatt, részben pedig azért, mert néhány fontos piaci szereplő egyelőre nem szeretné termékét piacra bocsátani. Idén eddig a francia befektetők csoportja volt a legaktívabb; a harmadik negyedév végéig 832 millió eurót költöttek a régióban. Az Aerium Fund és a Carrefour is vásárolt üzlethelyiség-portfóliót Lengyelországban, a Klepierre pedig négy Plaza Centert vett Lengyelországban és kettőt Csehországban s a második negyedévben vásárolta meg a PBW alap a budapesti MOM Parkot. Míg a franciák az idén a negyedik helyre léptek elő a befektetők nemzeti alapon felállított ranglistáján, addig a németek csaknem 800 millió eurót költöttek, ezzel az 1998 óta befektetett összeg tekintetében átvették a vezetést az Egyesült Államoktól. A Commerzleasing nevéhez a varsói Rondo 1 megvásárlása fűződik, a TMW Pramerica pedig a Warsaw Financial Centert és a Norway House-t vette meg a lengyel fővárosban, illetve az Airport Logistics Parkot Prágában. Összességében a régió befektetési piacának 77 százalékát 1998 óta négy „befektetői csoport” mondhatja magáénak: Németország, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria és Franciaország. Mindemellett azonban az Egyesült Királyság befektetői folyamatosan növelik jelenlétüket a piacon.
Lengyelország
A befektetők a lengyel gazdaságba és ingatlanpiacba vetett bizalma idén tovább nőtt, mindezt igazolja, hogy a befektetések összvolumene az év közepére már meghaladta a tavalyi adatokat. A harmadik negyedév végéig összesen 1,94 milliárd eurót fektettek be, ami 167 százaléka a tavalyi befektetési összvolumennek. Az elemzők felmérései szerint az elmúlt fél-egy év alatt az alapok figyelme az üzlethelyiségek felé fordult: a Klepierre, a Meinl European Land, az Aerium Fund, a Carrefour és a PW Capital is komoly portfóliókat vásárolt 2005-ben, amelyek hozama 7–7,25 százalék körül mozog. Az irodapiacon a többi szektorhoz képest drágulást tapasztaltak a szakemberek, míg a hosszú távú bérleti szerződésekkel és erős bérlőkkel rendelkező irodaépületek legmagasabb hozamai az év hátralevő részében is elérhetik a 7 százalékos szintet. Az ipari ingatlanok piaca Lengyelországban a többi szektorhoz képes még mindig viszonylag zárt, a legnagyobb fejlesztők egyelőre nem kívánják piacra dobni termékeiket.
Csehország
A cseh befektetési piacon szintén fellendülés tapasztalható, az elemzők szerint a befektetések értéke az év harmadik negyedének végére elérte a 960 millió eurót, szemben a tavalyi egész éves egymilliárdos összvolumennel. Az üzlethelyiségek piacán az év tizenkét eddigi legnagyobb ügyletéből nyolcat prágai és vidéki bevásárlóközpontokra és üzlethelyiség-portfóliókra kötöttek meg. Emellett egyre nagyobb az érdeklődés a vidéki nagyvárosokban, így Brnóban és Plzenben található üzlethelyiségek és logisztikai létesítmények iránt. Idén eddig több mint 300 millió eurót fektettek be vidéki létesítményekbe – áll az elemzésben. A legmagasabb irodai hozamok Prágában jelenleg 7 százalék körül mozognak, míg a bevásárlóközpontok esetében ugyanez valamivel 8 százalék alatt van, a raktárak pedig 9 százalék alatti hozammal kelnek el.
Magyarország
A befektetési piacon a tavalyi rekordvolumen után Magyarországon ebben az évben is növekedés figyelhető meg. Az üzlethelyiség-szektor itt is dominál, több budapesti bevásárlóközpont és vidéki portfólió is gazdát cserélt. A harmadik negyedév végére a lezárt ügyletek volumene megközelítette a 800 millió eurót, már most magasabb értéket képviselve a 750 millió eurós tavalyi összvolumenhez képest.
Szlovákia
Pozsony ma már a régió legjelentősebb ingatlanpiacai közé sorolható, a korábbi kockázati megítéléseknek szinte nyoma sincs a befektetők körében. A pozsonyi tranzakciók mostanában 9–9,5 százalékos hozam mellett zárulnak le, a Heitman a BBC III–V. portfóliót, egy görög magánbefektető a Carlton iroda- és szállodafejlesztést, az Erste Sparkasse pedig a Lindner irodakomplexumot vette meg. A minőségi ingatlanok hozamai várhatóan a prágai és budapesti piacon jellemző 7–7,5 százalékos szintre csökkennek.
Oroszország
Oroszország befektetési piaca még mindig szerénynek és fejletlennek mondható, mindenekelőtt azért, mert rendkívül kevés a befektetés céljára alkalmas ingatlan – vélik az elemzők –, ezenkívül számos épület nem a nyílt piacon, hanem azon kívüli ügyletek keretében cserél gazdát. Ennek ellenére a tavalyi év végén a vevők új csoportja jelent meg, ami a piac élénküléséhez vezethet. A jellemzően legfeljebb 30 millió dollár tőkével rendelkező, ingatlanbefektetésre szakosodott alapok orosz pénzintézetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak. A hozamszint 13 százalék körül mozog, a hozamok közötti különbség pedig a következő három-négy évben – a kínálat növekedésével – várhatóan csökken.
