Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Ecostat Ingatlanbarométer indexe 2005 első negyedévében 48 százalék lett, ami 2,8 százalékponttal marad el az előző három hónapban mért értéktől. Ezzel tovább folytatódik az ingatlanpiac 2004 harmadik negyedévétől mérhető teljesítménycsökkenése. A gazdaság szereplői az idei első félévre az ingatlanpiac kismértékű csökkenését prognosztizálják. Folytatódik a strukturális átrendeződés, a lakásépítés és -forgalmazás dinamikája mérséklődik, az infrastrukturális fejlesztések azonban fokozatosan, átmeneti visszaesésekkel élénkülnek, köszönhetően az EU területfejlesztési, felzárkóztatási programjainak. Lassú és tartós élénkülés várható a lakás- és építményfelújítási piacon is, hasonlóan a nyugat-európai tendenciákhoz. A termelő beruházások ingatlanigénye mérséklődik, a közút és a vasút fejlesztése viszont a következő években élénkül.
Az elkövetkező hat hónapban az ingatlanpiac minden szereplője az előre jelzett inflációnál magasabb árnövekedést vár, sőt a munkaerőköltségek várt növekedése is magas. Összességében a legnagyobb mértékű árnövekedést már nem a telkek esetében, hanem az építőanyagáraknál lehet számítani, átlagosan 8,2 százalékkal is emelkedhetnek, főként akkor, ha a jelenlegi energiaárak tartósan fennmaradnak. Az előrejelzések szerint a tervezési díjak, az építési-szerelési tevékenységek árai 7,9-7,9, a telekárak 7,8 százalékkal emelkednek, a munkaerőköltségek 7,2 százalékkal haladhatják meg a múlt évi szintet. A kész ingatlanok csoportjában – az előző negyedévi 6–15 százalékos átlagos árnövekedéssel ellentétben – ez év elején 6,4–9,2 százalékos árnövekedést prognosztizálnak az ingatlanforgalmazó cégek. Legjobban az új lakóépületek (8,7 százalék), az új logisztikai ingatlanok (8,4 százalék) és az új kereskedelmi építmények eladási ára növekedhet (8,3 százalék), az A kategóriás irodák várhatóan 7,6, a B kategóriásak 8,3 százalékkal kerülnek majd többe. A használt ipari építmények 6,8 és a használt logisztikai ingatlanok árai átlagosan 7,9 százalékkal nőhetnek az év során.
A múlt év végi vélemények szerint a bérleti díjak igen széles sávban változtak, akkor 4–11 százalékos bérletidíj-növekedést jeleztek a forgalmazók. Az idei első negyedévben a vállalkozók már jóval kisebb, a korábbinál némileg magasabb sávban, 7,6–9,9 százalékos tartományban becsülték a bérleti díjak növekedését. A legnagyobb mértékű bérletidíj-emelkedést az új lakóépületek (9,9 százalék), az új kereskedelmi építmények (8,9 százalék) és az új logisztikai ingatlanok (8,9 százalék) körében várják. Magas a bérleti díj várható növekedése az új és a használt ipari építményeknél (8,8, illetve 8,7 százalék), a használt logisztikai ingatlanoknál (8,4 százalék) és a használt lakóépületeknél is (8,3 százalék). A használt kereskedelmi építmények (8,1 százalék) és a B kategóriás irodák (7,6 százalék) bérleti díjai is jelentős mértékben nőnek ebben az évben. A bérleti díjak tartósan magas szintje kedvezően hat a vállalkozók építési hajlandóságára.
Az első negyedévben az ingatlanforgalmazók növekvő mértékű keresletet és bérlési szándékot jeleztek. A tapasztalatok szerint a lakosság továbbra is az új építésű lakásokat és az építési telkeket keresi. Leginkább a nem panel használt lakások és az új építésű lakások forgalmában várható növekedés. A kereslet legnagyobb mértékű visszaesése az üdülőknél, nyaralóknál, üdülőtelkeknél, a panellakásoknál és az önálló új házak forgalmában várható. Növekedés várható a nem lakossági építési telkek, az ipari építmények, valamint a kereskedelmi és szolgáltató épületek piacán is, a többi ingatlancsoportban azonban stagnálás, helyenként keresletcsökkenés várható. A lakosság főleg a fővárosban és vonzáskörzetében, valamint a megyeszékhelyeken vásárol ingatlanokat, az üdülőövezetekben, a többi városban és a községekben az ingatlanok forgalma minimális. A nem lakossági ingatlanvásárlásnál előnyt élveznek a főváros nem zöldövezeti részein, az agglomerációban, valamint a megyeszékhelyeken lévő ingatlanok.
Az ingatlanforgalmazó cégek várakozásait jellemző index 2004-ben 52 és 58,2 százalék között változott, ami feltehetően abból adódott, hogy az év második negyedévi teljesítménye kiugró volt és csak a harmadik negyedévtől érződött az ingatlanpiac telítettsége, melynek hatására az értékesítés volumene csökkent, az ingatlanok értékesítési ideje megnőtt. Az idei első negyedévben viszont a forgalom ismét élénkült, s az ingatlanforgalmazók konjunktúraindexe 4,5 százalékkal magasabb lett, mint az előző negyedévben. A lakosság ingatlanpiacra vonatkozó konjunktúraindexe január és március között 3,2 százalékponttal esett a múlt év végén mért értékhez képest. Ez az Ecostat ingatlanbarométerének mérése óta a legalacsonyabb érték, az előző időszakok előrehozott vásárlásainak negatív hatása idén jelentkezik. A családok hitelfelvételi tervei visszaestek, kevesebben kívánnak a jövőben házat vagy lakást felújítani. A lakosság 2005-re az ingatlanok forgalmának kismértékű csökkenését valószínűsíti, ennek ellenére a várt inflációt meghaladó árnövekedést prognosztizál.
Az ingatlanberuházó cégek a beruházások kismértékű növekedését várják idén. A legtöbb ingatlanépítés és -felújítás a tervek szerint a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban lesz. A fővárosban kevesebb ingatlant építenek, ezek átlagterülete azonban nagyobb lesz az előző évinél. Az idei első félévre az ingatlanberuházók minden befektetői csoportnál kismértékben növekvő, illetve stagnáló építési kedvet prognosztizálnak. Megítélésük szerint a befektetési hajlandóság összességében szinten marad vagy csökken. Az építési kedv erősödését továbbra is a lakóparkoknál, az ipari és kereskedelmi építményeknél, valamint a bevásárlóközpontoknál várják. Az önkormányzatok csökkenő ingatlanberuházásokról és -felújításokról számoltak be, a tervezett lakáscélú és nem lakáscélú ingatlanfejlesztések legnagyobb része viszont megvalósult. A következő félévre kismértékben növekvő volumenű beruházást, felújítást és közműfejlesztést terveznek. A polgármesteri hivatalok ingatlanfejlesztési indexe 2,4 százalékponttal, 66,7 százalékra csökkent, ez megegyezik a 2004 elején mért, még erősen évkezdeti, várakozó álláspontot kifejező értékkel. Az idei első három hónapban a vállalkozások alig fordítottak pénzeszközeikből ingatlanfejlesztésre. Új építést csak a termelést segítő ingatlanok esetében jeleztek, s új ingatlanbérléseket sem terveznek. A vállalkozások ingatlanfejlesztési indexe 8,6 százalékkal esett az előző negyedévi értékhez viszonyítva, a 2004 utolsó negyedévi alacsony beruházási indexek alapján ezt várni lehetett.
