Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi esztendő a velencei- és a Tisza-tó környéki ingatlanpiacokon sem hozott kedvező változást, pedig többen ezt várták az európai uniós csatlakozás kapcsán. Sőt, Szegedi Éva, a gárdonyi székhelyű Immo-Velence Kft. ügyvezetője szerint az elmúlt kilenc év után a 2004-es a mélypontot jelentette a forgalom szempontjából. A piac szinte egész évben csendes volt és az idén sem érezhető fordulat, bár a jó idő beköszöntével mintha lassan ébredezne a táj. A kínálat a Velencei-tó településein is bőséges, az árak pedig továbbra is stagnálnak, sőt, bizonyos árkategóriákban, ha a tulajdonos túl akar adni ingatlanán, kénytelen engedni. A külföldiek e területről is elmaradoztak, aminek az ingatlanszakember szerint több oka is van. Egyrészt a hazai ingatlanárak – s ez, bár kisebb mértékben, de vonatkozik a Velencei-tóra is – az elmúlt években olyan mértékben emelkedtek, hogy a külföldi vásárlók többsége inkább a jóval olcsóbb keleti vagy a hasonló, alig magasabb árú spanyol, horvát és más déli, tengerparttal rendelkező divatos fürdőhelyi ingatlanbefektetésben lát fantáziát.
Ugyanakkor az ügyvezető úgy látja: azok a kisebb jövedelmű, főleg német és holland családok, akik a kilencvenes évektől megkedvelték a tó környékét, s valami kötődésük is van Magyarországhoz, már kilenc-tíz évvel ezelőtt – amint erre a jogszabály lehetőséget adott – megvásárolták a nekik tetsző házat, nyaralót. Szerinte ugyanaz tapasztalható, mint a balatoni ingatlanok esetében: az otthoni romló gazdasági körülmények, az itteni ingatlanok dráguló fenntartási költsége, bérbeadásuk lehetetlensége odavezet, hogy sorra kezdenek megszabadulni ettől a tehertől. Alátámasztja ezt, hogy Agárdon, Velencén is folyamatosan található több, külföldi tulajdonban lévő, eladásra kínált ház, télen-nyáron lakható üdülő. A magyar vevők drasztikus visszaesésének pedig a lakáshoz kapcsolódó állami támogatások 2003. végi szigorítása, a magasabb törlesztőrészletek, végeredményben a fizetőképes kereslet kimerülése a legfőbb oka.
Mindennek ellenére várják az itteni forgalmazók, hogy megmozduljon végre a piac. Ennek apró előjelei már vannak: például tavaly év végén befejeződött az agárdi termálfürdő-fejlesztés, ami újabb és újabb turistákat vonz a területre. A fejlesztés nyomán erősödött a lakásberuházók érdeklődése is, akik több helyen kezdtek lakópark-építésbe. Az új, kis alapterületű lakóparki lakásokra ugyanis úgy látják: van érdeklődés, főleg a fiatalok részéről. Ugyanakkor, szerintük várható, hogy a kiköltözők újra megjelennek a piacon. A Velencei-tó és környéke a fővároshoz való közelsége, az autópályán vagy vonattal való gyors megközelíthetősége, a települések jó infrastruktúrája, s nem utolsósorban a budapestinél kedvezőbb ingatlanárai miatt mindig is vonzotta a fővárosi nyugdíjas és fiatal, gyermekes családokat. Így, remélik, ha a korábbi éveknél kevesebben is, de előbb-utóbb biztos beindítják a tóparti keresletet.
A leginkább érdeklődésre számot tartó ingatlanfajta itt is a kisebb, 12–15 millió forint értékű lakóingatlan, valamint az építési parcella. Ez utóbbiak – amelyekből kevés van a piacon – négyzetméterára, ha víz közeliek és összközművesítettek, 14–18 ezer forint négyzetméterenként, a parttól 1-1,5 kilométerre viszont már csak 10 ezer forint körül mozog. Agárdon kevés beépíthető terület van, ami az árakban is tükröződik: az 500-600 négyzetméteres telkek 8–10 millióért cserélnek gazdát. A északi parton fekvő, szép panorámájú Bence-hegy a tó kiemelt részének számít, ahol a nagyméretű, 1000–1200 négyzetméteres, közműves házhelyeket 15–17 millió, míg a hasonló méretű sukorói területeket 8–14 millió forint közötti áron kínálják.
Ha telekből nem is túl nagy a kínálat, annál több az eladó kisebb-nagyobb nyaraló és családi ház. A 10-15 éve épült házak ára napjainkra valamelyest csökkent: 20-22 millióért már szép ingatlant lehet vásárolni. Az új építésű, 120-130 négyzetméteres, amerikai konyhás családi házak ára 29–35 millió között van, míg az új lakóparki lakásokat 266–290 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a fejlesztők. Van kínálat 13–15 millió forintos, üdülőből lakóépületté átminősített ingatlanból is: ezek iránt korábban is volt kereslet, éppen az említett nyugdíjas és fiatal családos körből. Így az üzletasszony szerint ennek a szegmensnek kisebb lendületet adhat a most bevezetett félszocpol lehetősége, a teljes helyi ingatlanpiac élénkülését pedig segítheti a megújult, egész évben igénybe vehető, nagy tömegeket befogadó, nyugati színvonalú agárdi gyógyturisztikai központ.
A Tisza-tó környékén, különösen Tiszafüreden és a környező településeken – hasonlóan a két legnagyobb tavunkhoz – Soós Péter közvetítő szerint egyelőre áll a piac. Némi mozgolódás csak Poroszló környékén tapasztalható az ökoparki fejlesztés hatására. Érdeklődés gyakorlatilag csak a beépíthető házhelyek iránt lenne, ebből azonban nincs kínálat. A telkek ára a hiány ellenére nem magas: egy 600–800 négyzetméteres, közműves parcellához – helytől, mérettől, fekvéstől függően – már 1,5–3 millió forint közötti áron hozzá lehet jutni. A használt, 50–55 négyzetméteres, téglaépítésű társasházi lakásokat 6–7 millió forintos áron, a 100–120 négyzetméteres családi házakat pedig 10 millióért kínálják. Új lakásokat is kínál Tiszafüreden egy-két fejlesztő, 99 ezer forintos négyzetméteráron. Kockázatot azonban nem vállalnak: a tervezett lakóparképítés csak akkor indul be, ha megfelelő számú vásárló jelentkezik, akik előfinanszírozzák a beruházást.
