Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon sok a félreértés a könnyűszerkezetes házak építésével kapcsolatban. Ennek a méltatlanul háttérbe szorított technológiának – a kivitelezés szempontjából – alapvetően két típusát különböztethetjük meg.
Az előre elkészített, teljes magasságú falelemekből, válaszfalakból és tetőelemekből épített házak esetében a gyárban előállított paneleket az adott helyre szállítják, majd az ott előkészített alapon összeillesztik az elemeket. Általában favázas épületek készülnek így, de azok a kivitelezések is ebbe a kategóriába tartoznak, amelyeknél akár téglából vagy habbetonból előre készített panelekből építik fel a házat. A másik kategória a helyszíni összeszerelésű épület, ám ennél az építési módszernél a falak összeállítása a helyszínen történik, így ez a folyamat a másik típussal ellentétben függ az időjárástól.
Sajnos az utóbbi években egyre több, megfelelő minősítéssel nem rendelkező vállalkozó kezdett foglalkozni a könnyűszerkezetes technológiával, mindenféle minősítés nélkül, pedig a kivitelezést vizsgáló Építésügyi Minőségellenőrző Innovácis Kht. által kiadott úgynevezett megfelelőségi bizonyítvány, az építőipari műszaki engedély elengedhetetlen ehhez a tevékenységhez.
Európában népszerű, itthon még nem
Az elmúlt években jelentősen bővült a könnyűszerkezetes házak piaca. Éves szinten 25-30 százalékos növekedést regisztráltak, ám az imponáló szám ellenére még mindig nagyon kevés az ilyen lakóingatlan, a tavaly épített új lakóházak mindössze 4,4 százaléka volt könnyűszerkezetes. Az idei évvel kapcsolatban nehéz pontos becslést adni, egyesek szerint a megfelelő minőséget képviselő cégek forgalma stagnálni fog, de vannak, akik szerint bővülés várható. Becslésük szerint a könnyűszerkezetes házak piaci részesedése 5-7 százalékra emelkedik. Kárpáti József a NAPI Online-nak elmondta: a kontárok tevékenysége miatt a megfelelő tanúsítványokkal rendelkező cégeknél stagnálás várható, de jövőre ismét bővülésre lehet számítani. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezetes tagozatának alelnöke, a Bien-Haus Kft. szakértője szerint a bővülésnek van tere, az uniós államokhoz képest komoly lemaradásban vagyunk. Ausztriában és Németországban ma már minden harmadik(-negyedik) új lakóház ilyen technológiával készül.
Már a bankok is látnak benne fantáziát
A fokozottabb piacbővülést az eddigiekben az is gátolta Kárpáti József szerint, hogy a bankok alulsúlyozták az ilyen típusú házakat, egy hasonló telken felépített téglaházhoz képest a könnyűszerkezetes és készházakat 30 százalékkal alacsonyabb értékre taksálták. Az ÉVOSZ könnyűszerkezetes tagozata ezen a gyakorlaton igyekezett változtatni, a jelek szerint sikerrel. A bankokkal folytatott tárgyalások után a Magyar Külkereskedelmi Bank már reális értéken hajlandó beszámítani a könnyűszerkezetes házakat, a HVB Bank pedig megjelent egy kifejezetten a készházépítés finanszírozására kialakított termékkel. A banknak viszonylag egyszerű dolga volt, hiszen az anyabank németországi tapasztalatai alapján könnyen ki tudta dolgozni készházakra vonatkozó konstrukcióját. A két említett pénzintézet mellett több más bank is igyekszik előállni hasonló ajánlattal.
Olcsóbb fenntartani
A fokozottabb piacbővülésre azért lehet számítani, mert a könnyűszerkezetes házak sok tekintetben felülmúlják hagyományos módszerrel létrehozott társaikat. Legfőbb előnyük a kiszámíthatóság (a beruházás megkezdésekor ismert a végső költség), illetve a gyorsaság, az előre gyártott panelekből felépített ház ugyanis átlagosan három hónap alatt készül el. Bár sokakban él az a tévhit, hogy ezek a házak sokkal olcsóbbak a téglaépítésűeknél, szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a megfelelő minőségű építmények esetében csak 10 százalék körüli árelőnyről beszélhetünk (a négyzetméterenkénti ár 140–220 ezer forint között mozog), igaz, egy 15-20 millió forintos házépítésnél ez is jelentős összeg. Nem annyira az építkezés költségein, hanem az „üzemeltetésen” spórolhat a könnyűszerkezetes ház lakója. Az épületekre vonatkozó hőszigetelési előírásokat ezek az építmények bőven teljesítik, sőt jóval alacsonyabb fűtési költséggel tarthatóak melegen, így szén-dioxid-kibocsátásuk is alacsonyabb, egyes téglaházakhoz képest 50 százalékos is lehet a differencia. Németországban és Ausztriában a környezetvédelmi előnyöket már felismerték: a kibocsátási érték függvényében különböző mértékű (5–20 százalékos) támogatást nyújtanak a könnyűszerkezetes házak építéséhez.
