Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fővárosban és környékén található, családi házak építésére alkalmas telkek ára nominálisan stagnál a 2001-es rekordév óta, mivel mára nagyon leszűkült a potenciális vevőkör. Nagy Tibor, az Otthon Centrum Rt. telekdivíziójának vezetője elmondta: nem mindig az ár a legfontosabb, egy terület relatív olcsósága nem jelenti azt, hogy könnyen eladható a telek. A fővárosban élők 40-50 kilométeres távolságra már nem hajlandók kiköltözni, az autópályák mellett legfeljebb 20-25 kilométerre vásárolnak telket a családi házra vágyók, országúton való megközelítés esetén pedig 10-15 kilométer lehet a Budapesttől mért távolság. A legkeresettebb telkek ára 8–12 millió forint, négyzetméterenként 10–18 ezer forint, s a felső határértéknél magasabb árú telket igen nehéz eladni – fogalmazott a szakértő. Ennyi pénzért 700-800 négyzetméteres ingatlanhoz lehet hozzájutni, bár az elmúlt időszakban egyre több az ezer négyzetméteres parcella, ám ez feleslegesen nagy, az értékesítő a többletet nem igazán tudja érvényesíteni az árban. Nagy szerint ez komoly probléma, bőven elég lenne 500 négyzetméteres telkeket kialakítani s árusítani. Nyugat-Európában is bevált ez a módszer, ott ekkora az átlagos telekméret, amelyre családi házat építenek a tulajdonosok.
Élénkülés csak később várható
Tavalyelőtt a már említett 8–12 millió forintos szintre értékelődtek fel a biatorbágyi és vecsési telkek, áruk azóta stagnál, miközben Mogyoród és Dunakeszi elhagyta ezt a sávot, ott drágábbak lettek az ingatlanok. Az elmúlt másfél évben Nagykovácsiban történt komolyabb árrobbanás, számos üdülőtelket ugyanis építési telekké nyilvánítottak, ami jelentős, esetenként akár 40-50 százalékos drágulást eredményezett. A 10-es út melletti részen, a pilisi irányban nagyon rossz a helyzet, a telkek ára reálértéken csökkent. Nagykovácsiban kezd kifulladni a drágulás, a stafétabotot a várhatóan 2007-re elkészülő M0-s északi hídjához közel eső területek vették át. Elsősorban a Szentendrei-szigeten lévő telkek értékelődtek fel: egy átlagos nagyságú telket tavaly még 3–5 millió forintért meg lehetett vásárolni, míg a jelenlegi ár 5–6 millió körül mozog, s két éven belül 8–10 millió forintra emelkedhetnek az itteni árak. Szintén az M0-s fejlesztése nyomhatja fel a péceli, ecseri, a XVII. kerület külső részén lévő telkek árát, mivel az említett területek mellett épül majd meg a körgyűrű keleti szakasza. Nagy Tibor a közeljövőben nem vár komolyabb élénkülést a fővárosban és környékén, leghamarabb 2007-ben számít számottevő áremelkedésre. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a 2000–2002-ben kis lakást vásárló fiatalok esetleg családi ház építésébe fognak, ami keresleti nyomást generálhat a telekpiacon.
Az ipari ingatlanoknál jobb a helyzet
Az elmúlt évben egyre több vállalkozás keresett magának új ipari ingatlant Budapesten, illetve a fővárosi agglomerációban. A vállalkozások a bérlet helyett inkább a vásárlást részesítenék előnyben, utóbbiak aránya 79 százalékos volt a teljes körhöz mérten – derül ki az Eston International Rt. elemzéséből. Az ipari ingatlan vásárlását tervező cégek száma 19 százalékkal emelkedett. Az érdeklődők döntő részét, 76 százalékát a kis- és középvállalkozások adják, a nagyvállalatok egyötöddel képviseltetik magukat ebben a körben, a mikrovállalkozások aránya pedig 4 százalék. A telekvásárlást fontolgató társaságok aránya 25 százalékkal, 76 százalékra emelkedett, az érdeklődők közel negyedének pedig kész üzemcsarnokra fájt a foga. Ez azt jelzi, hogy a múlt évben negyedével emelkedett a telekvásárlók száma, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a cégek a korábbinál jóval könnyebben teremtik elő a fedezetet a beruházásokhoz. Jelentősen mérséklődött ugyanis a beruházásokhoz felvehető hitelek kamata, s egyre szélesebb körben váltak elérhetővé a vissza nem térítendő támogatások. Ez a két tényező sarkallta a cégeket arra, hogy bérlet helyett vásárlással oldják meg a költözködést. A telekvásárlás mellett szól az is, hogy a fejlesztői haszon megfizetése alól mentesül az adott társaság. Ennek ellenére továbbra is sokan keresnek bérelhető ipari, logisztikai létesítményt. Az év első néhány hetében 11 százalékkal nőtt az érdeklődök száma.
A kisebb telkekre van igény
A telekvétel gondolatával játszó cégek több mint fele 1000–2500 négyzetméter közötti telkek, 29 százalék pedig a 2500–5000 négyzetméteres kategória után érdeklődött, míg az 5 ezer négyzetméternél nagyobb telekre áhítozók aránya 18 százalékot tett ki. A bérleményt kereső társaságok körében is a kis alapterületű létesítmények a legnépszerűbbek: 33 százalékuk 500 négyzetméternél kisebb, 38 százalékuk pedig 600–1000 négyzetméteres ingatlanra jelentkezett. A 1000–2000 négyzetméter közötti kategóriába tartozó ipari ingatlanokra a bérlést tervezők negyede tartana igényt, míg az ennél nagyobb létesítmények iránt marginális az érdeklődés. A terület szerinti bontás alapján a vásárlás és a bérlés esetében egyaránt Budapest viszi el a pálmát. A cégek 71 százaléka keresett a fővárosban lévő eladó telket, s mindössze 29 százalék érdeklődött az agglomeráció iránt. Az Eston elemzése kiemeli: Budapest jelentős fölényének hátterében a könnyű elérhetőség áll, a kis- és középvállalkozások számára ugyanis a dolgozók és az ügyfelek miatt egyaránt fontos, hogy jó közlekedési feltételeket biztosító területet találjanak maguknak.
Észak dél ellen
A Budapesten belüli, égtájankénti megoszlásban is jelentős eltérésekről számol be az Eston-jelentés. A vállalkozások háromnegyede a déli régiókban keres ingatlant: Dél-Pesten a szóban forgó cégek 6 százaléka, míg Dél-Budán, főként a XI. kerületben 46 százalékuk telepedne le, északon pedig a III. kerület népszerű. Az északi régió más részein az M0-s bővítése hozhat élénkülést – ennek jelei már látszanak. A fokozottabb keresletnek megfelelően a III. és XI. kerületben 35–40 ezer forintos négyzetméterenkénti áron lehet telekhez jutni, az agglomeráció Budapesttel határos részein a déli régióban (Budaörs, Biatorbágy) 13–25 ezer, az északiban pedig 9–16 ezer forintért lehet hozzájutni összközműves ipari telkek négyzetméteréhez.
