Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány a múlt héten fogadta el a Fészekrakó programot, melynek keretében februártól módosul a lakástámogatási rendszer néhány eleme, s újak is életbe lépnek. Ilyen új elem a lakbértámogatás, illetve kiegészítője, a magántulajdonú lakások bérbeadásának adókedvezménnyel való ösztönzése. A lakbér-támogatási program célja – amint az már nagy vonalakban ismert – a gyermekeket nevelő, rászoruló családok bérelt lakáshoz juttatásának segítése s az érintettek lakásbérleti költségének a mérséklése. Az állam által nyújtott támogatás mértéke a lakbér 30 százaléka, de legfeljebb havi 7 ezer forint lehet, ha az önkormányzat is hozzátesz ehhez az összeghez legalább ugyanennyit. A vissza nem térítendő összeg tehát az elképzelés szerint összesen maximum havi 14 ezer forint körüli lesz, vagyis a teljes albérleti díj legfeljebb 60 százalékáig kaphatnak majd e program keretében támogatást a lakásbérletben, albérletben élő, a feltételeknek megfelelő családok. (Az önkormányzat persze az állam által nyújtott résznél nagyobb támogatást is adhat saját forrásaiból, ha azt a család szociális helyzete indokolttá teszi.)
Az említett állami-önkormányzati forrásokat a magántulajdonú vagy vállalkozói bérlakásban lakók igényelhetik. További feltétel, hogy a támogatottak jövedelmi és vagyoni helyzete ne haladja meg a gyermekvédelmi támogatás feltételeként meghatározott mértékeket. Például a bérelt lakóingatlan mérete nem lehet nagyobb a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvényben, a lakásfenntartási támogatáskor előírtnál, ami a méltányolható lakásméretet egy főnél 35, kettőnél 45, háromnál 55, míg négy főnél 65 négyzetméterben határozza meg, e fölött pedig minden további személy után 5-5 négyzetméter. A lakbértámogatás pályázati rendszerben működik majd, vagyis a pályázatot a bérlő családok a bérlemény helye szerinti önkormányzathoz nyújthatják be, amelyek a beérkezett pályázatok alapján – évente egy alkalommal – igényelnék az e célra létrehozott hivataltól és számolnának el a támogatással.
A települési önkormányzatnak az igénybenyújtással egyidejűleg vállalnia kell, hogy az állami lakbértámogatást legalább hasonló összeggel saját forrásából kiegészíti, továbbá, hogy – az említett, 1993. évi törvényben meghatározott jogkörénél fogva – szabályozza a lakbértámogatás alapjául szolgáló lakbér felső mértékét, megállapítja a támogatásra való jogosultságot, kialakítja a lakbértámogatás felülvizsgálatára, megszűnésére, valamint a támogatás folyósításának rendjére vonatkozó eljárási szabályokat. Az önkormányzatok a tárgyhónapot követő minden hónap 10-éig számolnának el az általuk kifizetett lakbértámogatással, amelyet megküldenek a hivatalnak, amely ennek alapján a tárgyhónapot követő hó 25-éig gondoskodik az önkormányzat által elszámolt állami lakbértámogatás utólagos folyósításáról.
A kormány által elfogadott program szerint az állami lakbértámogatás a pályázatban legfeljebb három egymást követő évre igényelhető. Ha az első évre kapott központi összegkeretet az önkormányzat nem használja fel, a következő évekre – ezen pályázata keretében – igénybe vehető lakbértámogatás összege nem haladhatja meg az első évben ténylegesen felhasznált támogatás mértékét. A lakbértámogatás céljára 3,4 milliárd forint állami forrás áll rendelkezésre, ami a program szerint éves szinten az előzetes számítások szerint közel 40 ezer családot, mintegy 100-120 ezer állampolgárt érint majd.
A Fészekrakó program kiegészítő eleme a lakbértámogatáshoz kapcsolódó úgynevezett lakás-bérbeadási kedvezmény, amely azokat a magántulajdonosokat érinti, akik legalább öt évre bérbe adják lakásukat az önkormányzatnak az ismertetett rendszeren belül. Őket adómentességgel ösztönzi a kormány a bérbeadásra, vagyis az idén januártól 25 százalékos, lakásbérbeadás után fizetendő adót nem kell leróniuk. Az önkormányzatok ugyanis a lakástulajdonos és a bérlő család között megkötött bérleti szerződések alapján tájékoztatják majd a területileg illetékes adóhatóságot a bérbe adó magánszemély adatairól, melynek alapján azok megkapják az adómentességet. A programba bekapcsolódó vállalkozók pedig, vagyis akik értékesítés céljára épített új lakásaikat – a használatbavételi engedély kiadását követően – legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítják, a bérlői jogviszony lejárta után úgy adhatják el azokat, mint az első értékesítésű új lakásokat.
Korda Péter, az OTP Ingatlan Rt. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: bár a most elfogadott program részleteit még nem ismeri, a cég már az elmúlt évben is foglalkozott a gondolattal, hogy esetleg beszállnak a bérlakásépítésbe. Ehhez azonban két feltétel kell: az egyik, hogy a beruházásba fektetett hiteltőke – szerény nyereség mellett – megtérüljön, a másik pedig, hogy a rendszer biztonsággal működjön. Ez utóbbi azt jelenti egyebek mellett, hogy biztosított legyen a bérlői kör (ne álljanak üresen a lakások), a bérlő családok pontosan fizessék a havi bérleti díjat, a közüzemi számlákat. Amennyiben ezek a feltételek megteremtődnek, a cég felvállalja a bérlakásépítést.
Pfandler Katalin, a Magyar Lakásépítők Szövetsége és a Magyar Ingatlan Szövetség elnökségi tagja, valamint a lakásfejlesztő Interestate Rt. elnök-igazgatója nem tartja cége számára vonzónak a bérlakásépítést. Úgy véli: a lakásépítők a piacra „termelnek”, vagyis a cél az, hogy a felépített lakóingatlanok mielőbb új tulajdonosokhoz kerüljenek. A bérbeadással szerinte a fejlesztők tőkemegtérülése kitolódna akár húsz-huszonöt évre is, mivel valószínűleg már három év bérlés után alapos felújításra szorulnának a lakások. A tapasztalat ugyanis az, hogy a bérlők többsége néhány év alatt úgymond lelakja a nem saját tulajdonú otthont, így azokat újlakás-árban még jelentős rendbehozatal után sem lehetne a piacon értékesíteni.
A megkérdezett önkormányzatok többsége még ezután fogja részleteiben megismerni a programot: velük ugyanis egyeztetésre eddig még nem került sor. Ennek ellenére a szisztéma fő vonalait többnyire ismerik, van, ahol rossznak tartják és van, ahol természetesnek veszik, hogy a rendszer működtetése a helyhatóságok feladata lesz. Igény egyébként szinte mindenhol lenne e támogatás, s ily módon – ha ideiglenesen is – újabb, önkormányzatok által működtetett bérlemények iránt, hiszen a legtöbb helyhatóság nem bővelkedik szociális bérlakásban.
Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere a programot nem tartja jó megoldásnak – miért támogasson az önkormányzat olyan családokat, akik képesek megfizetni a piaci lakbért (a bérleti díjak ugyanis szerinte a fővárosban 50 ezer forintról indulnak). Ebből az összegből inkább a kerület 6 ezer szociális bérlakásában élőket kellene nagyobb arányban támogatni, akiknek egy része a havi 10-12 ezer forintos jelenlegi bérleti díjat is csak nehezen tudja megfizetni. A kerületben egyébként a lakásfenntartási támogatásra rászorulók körét saját hatáskörben bővítette a testület, mivel a törvény által elismert négyzetméterenkénti 425 forintos lakásköltséget felemelte 450 forintra. Kőbányán Lőrincz Jenő, a polgármesteri hivatal irodavezetője lapunknak úgy nyilatkozott, érdeklődéssel várják a programot. Szerinte ugyanis pozitívuma, hogy jóval olcsóbb így a bérlakók támogatása, mint ha az önkormányzat saját tulajdonú bérlakásokat építene vagy vásárolna a rászorultak számára. A kerületben egyébként 3 ezer bérlakás maradt az önkormányzat tulajdonában, ami nem elég, így állami forrástámogatással idén indult el egy 84 lakásos önkormányzati bérlakótömb építése.
Budaörs polgármestere, Wittinghof Tamás szintén jónak tartja az elképzelést, hiszen mint mondta: a helyhatóságok azok, akik jól ismerik az ott élőket, jövedelemi helyzetüket, rászorultságukat, és a már meglévő konstrukciójukon belül megfelelően tudják majd működtetni a rendszert. A városnak szintén kevés a bérlakása, így a magántulajdonú üres lakások piacra kerülésével az igényeket talán ki lehet majd elégíteni. Zalaegerszeg azon városok egyike, amelyek az elmúlt években a legtöbb önkormányzati bérlakást hozták tető alá. Ennek eredményeként a megmaradt ötszáz bérlakás száma mára ezerre nőtt, de még ezt is tovább kellene növelni. A lakbértámogatási programról Gyimesi Endre polgármester elmondta: a magántulajdonú bérlemények az önkormányzati tulajdonúval szemben rövid távú bérleti lehetőséget jelentenek, mégis nagyobb gondot jelent, hiszen magas összeggel kevés családot tudnak támogatni. Ugyanakkor a bérleti szerződések lejárta után az önkormányzatnál sem marad semmi. Ezért járhatóbb útnak tartja például a bérlakás-kialakítást, -vásárlást vagy a fecskeházprogramot. Egyébként szerinte a vállalkozóknak sincs meg az érdekeltségük a hasonló célú bérlakások építésére, így helyben nincs is érdeklődés részükről a program iránt.
