Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén az örökhagyó és az örökös, valamint az ajándékozó és a megajándékozott között meglévő rokonsági fok szerinti differenciálás továbbra is megmarad, s az elmúlt év elejétől – az örökölt és az ajándékba kapott ingatlanvagyon értékétől függően, sávosan és progresszíven – megemelkedett illetékek mértéke sem változik. Ez azt jelenti, hogy ingatlanöröklés vagy ajándékba kapott ingatlan után a legalacsonyabb illetéket továbbra is a gyermeknek, házastársnak vagy szülőnek kell fizetnie, míg a testvérnek, unokának, nagyszülőnek és a még távolabbi rokoni kapcsolatban lévőknek ennél jóval magasabb az illetéktarifája.
Az ingatlan forgalmi értékénél megmaradt a 18 millió forintos alap, illetve a tavaly már progresszíven belépett 35 millió forintos mértékhatár. A figyelembe veendő tiszta értéket – például öröklés esetén – most sem az öröklő által hátrahagyott teljes vagyon, hanem a hagyatéki eljárás során keletkezett költségek, díjak és esetleges tartozások levonása után megmaradt tiszta érték képezi. Tehát a lerovandó illetéket a vagyont juttató és szerző közötti rokoni kapcsolat szerint, valamint a megszerzett vagyon jellege és értéke alapján differenciáltan kialakított mértékű illetékkulcsok alkalmazásával kell megállapítani. Örökléskor tehát a 35 millió forintot meghaladó értékrész után az első csoportba tartozó vagyonszerző terhére 21 százalék, a második csoportba tartozó vagyonszerző esetében 30 százalék, illetve a harmadik csoportbeli (az első két csoporton kívüli, azaz az örökhagyóval igen távoli vagy semmilyen rokonsági kapcsolatban nem álló) vagyonszerző esetében 40 százalékos általános mértékű illetéket, míg a lakásszerzésért 11, 15, illetve 21 százalékos illetéket kell fizetni. Az ajándékozási illetéknél az általános mérték felső kulcsai az öröklési illetékével azonosak, a lakásszerzésnél pedig a 35 millió forint feletti rész után 12, 16, illetve 30 százalék maradt a legmagasabb kulcs. Tartási, életjáradéki szerződés alapján történő vagyonszerzés esetén az illeték alapjául szintén a megszerzett vagyon forgalmi értékét kell alapul venni.
Változatlan maradt idén a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke is, ami a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a 10 százaléka. Lakástulajdon visszterhes megszerzése esetén is megmaradtak a tavalyi illetékkulcsok: mértékük lakásonként 4 millió forint forgalmi értékig 2 százalék, az afölötti rész után pedig 6 százalék. Ennek megfelelően például egy 8 millió forintos lakás illetéke a következőképpen számítható ki: 4 millió forintig 2 százalék, azaz 80 ezer forint, majd a második 4 millió forint után 6 százalék, azaz 240 ezer forint, ami együtt 320 ezret tesz ki. A házaspárok esetén legtöbbször fele-fele arányban történik a tulajdonszerzés. Ilyenkor a kedvezményes kulcsot a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegre kell alkalmazni. Aki vissza nem térítendő állami támogatásban, lakásépítési kedvezményben (szocpolban) részesül, annak azt le kell vonnia a vételárból.
Megmaradt az a kedvezmény is – bár idén módosult a lakóház építésére alkalmas beépítetlen terület meghatározása –, hogy mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték fizetése alól a lakóépület építésére alkalmas telektulajdonnak, tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, amennyiben a vagyont szerző a telken az adásvételi szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított négy éven belül lakóházat épít. Ezt a használatbavételi engedéllyel kell igazolni. Változatlanul fennmaradt a négy éve a 35. életévét be nem töltött fiataloknak (egyedülállóknak is) az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésekor adott 50 százalékos illetékkedvezmény, ennek összege azonban nem lehet több 40 ezer forintnál, az egész lakás vételára pedig nem haladhatja meg a 8 millió forintot. (Ennek igénybevételével egy 8 millió forintos lakás illetéke 320 ezer forint helyett 280 ezer forintra csökkenthető.)
Ami jelentős, némely szakemberek szerint az egész lakáspiacra kiható előnytelen idei szigorítás, az az új lakást vásárlókat érinti. Míg ugyanis az elmúlt néhány évben a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozók által értékesítés céljára újonnan épített, 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első megvásárlása illetékmentes volt, mostantól ez az értékhatár 15 millióra csökkent. Tehát az, aki idén vásárol 30 millió forintos új lakóingatlant, a korábbi teljes illetékmentesség helyett 900 ezer forint illeték megfizetésére lesz kötelezett. Az illetékszámításhoz ugyanis ki kell kalkulálni a teljes, 30 milliós vételár illetékét, ami 1,64 millió forint, majd ebből kell levonni az illetékmentes 15 millióra eső összeget: a 740 ezer forintot.
