Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország számára a Public Private Partnership (PPP), azaz a köz- és magánszféra partnerségének megvalósításánál külön nehézséget jelent, hogy máshol sem volt még megfelelő példa európai uniós pénzből is finanszírozott PPP-projektre és kimondottan ilyen beruházások finanszírozására szabott uniós támogatási forma sem létezik – derül ki a gazdasági tárca által nemrégiben publikált PPP-kézikönyvből. A GKM-nél felállított PPP-titkárság jelenleg aktívan vizsgálja az európai uniós források felhasználásának lehetőségét az ilyen jellegű projektek finanszírozására. Céljuk olyan pilotprojektek indítása, amelyeknek a finanszírozása részben uniós forrásokból történik, miközben illeszkednek az uniós finanszírozásba és megfelelnek a felhasználhatóság követelményrendszerének.
Az egyik pilot az oktatási tárca diákszállóprojektje. Ez DBFO (design-build-finance-operate) struktúrájú, azaz a tenderdokumentációban a tárca meghatározta, hogy mekkora kapacitású és milyen minőségű kollégiumi szolgáltatást kíván bérbe venni, az ajánlattevők a diákotthon megtervezésére, megépítésére és üzemeltetésére pályázhatnak, továbbá megjelölik az ellenszolgáltatásként igényelt bérleti díj összegét.
A debreceni egyetemnél már túl vannak az alapkőletételen, további tíz felsőoktatási intézménynél zajlik a közbeszerzés (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 9., 9. oldal). A másik tesztprojekt az igazságügyi tárca börtönépítése. A két, egyenként 700 elítélt fogva tartására alkalmas börtön is DBFO formában valósul meg (NAPI Gazdaság, 2004. szeptember 30., 9. oldal). A fogva tartottak őrzése, szállítása, nevelése, egészségügyi ellátása, nyilvántartása, továbbá az intézet igazgatási feladatainak ellátása állami feladat marad. A finanszírozás rendelkezésre állási díjfizetés lesz. A harmadik terület az M6-os és az M5-ös autópálya-projektek.
A struktúra magyarországi bevezetését elsősorban a 2003 júniusában megalakult PPP tárcaközi bizottság segíti. A bizottság egyik legfontosabb feladata az egyes tárcák projekt-előterjesztéseinek szakmai véleményezése, mielőtt azok a gazdasági kabinet, a kormány vagy országgyűlés elé kerülnek. A gazdasági és az igazságügyi tárca, a Miniszterelnöki Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal közös előterjesztésében elkészült a PPP-projektek eljárásrendjéről szóló kormány-előterjesztés, amely a közeljövőben kerül a kormány elé. A titkárság középtávú tervei között szerepel olyan modellszerződések kidolgozása is, amelyek – a PPP általánossá válása esetén – iránymutatásként szolgálhatnak az állami és a magánszférának, valamint a finanszírozó bankoknak egyaránt.
Az Eurostat ez év februárban határozatban fogalmazta meg a PPP-projektek nemzetgazdasági elszámolásának irányelveit. Az ajánlás szerint a fő szempont a kockázatallokáció. Így egy PPP-projekt keretében épülő eszköz kormányzati szektoron kívüli eszköznek minősül, ha a magántársaság viseli az építési kockázatot (construction risk), valamint az eszköz rendelkezésre állási kockázatának (availability risk) vagy keresleti kockázatának (demand risk) legalább egyikét.
Ha tehát az építési kockázatot az állam viseli, vagy a magántársaság kizárólag az építési kockázatot viseli, az eszköz kormányzati eszköznek minősül; ekkor a bekerülési érték negatívan hat két maastrichti két mutatóra: rontja a költségvetés egyenlegét és növeli az államadósságot (mivel a magántársaságtól kapott hitelnek minősül).
