Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Így október végén, november elején többnyire csendes a telekpiac. Az őszi hónapok ugyanis – normális esetben – a lakásvásárlások felerősödésének az időszaka. Az építési telkek iránti vevői érdeklődés általában télen kap lendületet, hogy aztán a viszonylag kedvező áron megvásárolt parcellára a március-áprilisi jobb idő beköszöntéig az építési engedélyeztetések lezárulhassanak. Ebben az ingatlanszegmensben mára nemcsak a fővárosban és a közvetlen agglomerációban, de néhány éve – a vállalkozói lakásépítés vidéki beindulásával – a nagyobb városokban is jócskán beszűkült a piac, így az elmúlt időszakban túlkereslet volt érezhető. Ezt a leszűkült piacot mozgatta meg tavaly a telekáfa bevezetésének híre, aminek hatása a megélénkülő keresletben volt megfigyelhető. A telekárak folyamatos növekedése egyébként három-négy éve – főleg Budapesten és agglomerációjában – szinte negyedévente nyomon követhető: mértéke – a GKI elemzése szerint is – gyakran elérte az átlag 3 százalékot, éves szinten a 8–12, olykor pedig akár a 16 százalékot. Eredményeként egyes piacelemzők szerint a fővárosi kínálati árak 2000-től négyzetméterenként több mint 300 százalékkal emelkedtek.
Budapest telekpiacán az árak és a keresettség szempontjából ugyan több mint egy évtizede változatlanul a budai oldal áll az élen, ám az itteni beépíthető területek fogyásával, az árak rohamos emelkedésével a kereslet területileg egyre jobban kitolódott, illetve más, pesti kerületekre tevődött át. Azon ingatlanfejlesztők érdeklődése például, amelyek a budai belső kerületekben lévő kis, gyakran méregdrága parcellákon megvalósítható, csupán néhány lakásos beruházásokat nem tartották eléggé kifizetődőnek, az évek folyamán egyre inkább a III., IV., VII., VIII., IX. és a külső, például XVI., XVIII. és XX. pesti kerületek felé fordult, ahol a parcellák nemcsak hogy olcsóbbak, de jobb megtérülésű lakásépítések valósíthatók meg rajtuk. Alátámasztani látszik ezt, hogy Buda több kerületében – elég csak kinyitni a hirdetési újságokat – jelenleg is több, csupán néhány lakásos társasház építésére alkalmas területet kínálnak hosszabb ideje, viszonylag borsos áron. Persze a szakemberek szerint ahhoz, hogy egy-egy hasonló telekingatlanra hosszabb idő elteltével sem akad vásárló, az is hozzájárul, hogy idén közel harmadára esett az új lakások iránti kereslet, így a beruházók is visszafogták fejlesztéseiket, a tavalyi lakástámogatási szigorítások hatására pedig a magánépítkezői kedv is lanyhult. Ez természetesen egyelőre csak a telket keresők számában érezhető, az építési engedéllyel már rendelkezők várhatóan még idén tető alá hozzák családi otthonukat, így az éves új lakásszám rekordokat dönthet.
A konkrét fővárosi négyzetméterárakról Kala Imre, a fővárosi Kala és Eppel Ingatlan-tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: Buda frekventált kerületeiben (II. és XII.) üres terület alig akad, van viszont a kínálati palettán például a hatvanas-hetvenes években épült ikerházas – négylakásos társasház kialakítására (is) alkalmas – telek 200 millióért, de egyelőre nem talál gazdára. Szintén a XII. kerületi Moha és Irhásárok utcákban várnak vevőre beépíthető örökpanorámás parcellák 45 ezer forintos négyzetméteráron, míg a II. kerületi Völgy utcában egy 1400 négyzetméteres ősfás ingatlan kínálja magát 84 millióért. A II./A kerületben ennél jóval bőségesebb a kínálat, aminek az is oka, hogy a megromlott közlekedés miatt némileg visszaesett a kereslet az itteni ingatlanok iránt. Hidegkút Ófalu részén, ahol sok az öregházas telek, a négyzetméterárak átlag 30–35 ezer, míg a jobb adottságú, panorámásaké 40–50 ezer forint között mozognak. Utóbbi árak főleg a Hidegkút és Máriaremete közötti részre, valamint Ady- és Budaligetre jellemzők, ahol több szép fekvésű, beépíthető területet árulnak. Van közöttük a francia iskolához közeli 1000 négyzetméteres 42 millióért, ősfás, panorámás 800 négyzetméteres 50 millióért, valamint 1100 négyzetméteres összközműves 49 millióért.
Ennél jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlnia annak az építési telket keresőnek, aki Buda legfrekventáltabb részein szeretné felépíteni otthonát. Ezen helyek közé tartozik egyebek mellett a Rózsadomb és a Szabadság-hegy is, ahol nem sok szabad, többnyire bontható házzal kínált terület van a piacon. A négyzetméterárak igen borsosak: 80–100 ezer forint között szóródnak. Az utóbbi időben – az ingatlanszakember tapasztalata szerint – a fejlesztő cégek és a magánépítkezők is felfedezték Óbudát, amihez egyebek mellett hozzájárult az angol iskola ideköltözése is, melynek révén mondhatni: ez a terület felértékelődött (a II/A szintjére). Sokan – köztük külföldiek – keresnek ezen a részen beépíthető területet, nekik a helytől, telekmérettől, fekvéstől, a beépíthetőségtől függően négyzetméterenként 35–50 ezer forintot kell letenniük. Divatos budai részekké váltak a XI. kerületnek a XII.-kel határos (például Törökbálinti úti) területei: itt a hatvanas években épült szocreálos házas telkek négyzetmétere 60–80 ezer forint, míg a XXII. kerület – az utóbbi évek jelentős lakásberuházásai révén – szintén felkapott részén, a Rózsavölgyben 40–50 ezer forintos négyzetméterárral kell a vásárlóknak kalkulálniuk.
A főváros pesti oldalán ma is Zugló a legnépszerűbb, ahol a zöldövezeti, jó adottságú házhelyek négyzetméteréért akár 40–50 ezer forint közötti árat is elkérnek. Ebben a kerületben azonban kevés az üres, inkább van a piacon lebontásra váró, romos lakóépülettel vevőre váró terület, míg a város külsőbb részein – a XVI., XVII. és XVIII. kerületekben – az árak továbbra is nagy szóródást mutatnak, ugyanakkor áraik révén ezek a városrészek a szélesebb vevői kör számára is elérhetők.
A közvetlen fővárosi agglomeráció települései – köztük Budaörs, Budakeszi, Törökbálint és Solymár – az elmúlt tíz-tizenöt évben a folyamatos vásárlói érdeklődés nyomán árban lépést tartottak a főváros budai területével, még ha nem is érték el azt. Mára ezekben a kisvárosokban a közművesítetlen telkek négyzetméterára is eléri 18–20 ezer forintot, míg a jó helyen lévő, megfelelő méretű, panorámás, közművekkel ellátott építési telkeké 28–45 ezer forint között mozog, sőt egy-egy kiemelt adottságú parcella csak ennél jóval magasabb áron szerezhető meg. A jelenlegi szűk kínálatban található például a Budaörs Rózsadombjának nevezett volt Mávag-területen 1000 négyzetméteres telek 46, valamint a Fügefa utcában egy 1200-as méretű 32 millióért, míg Solymáron szintén panorámás, 700 négyzetméteres 18 millióért.
