Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A költségvetés tervezete szerint jövőre közel 270 milliárd forintot fordít a kormány lakáscélra, miközben lényegesen átalakul a támogatás rendszere. A lakásprogram legfontosabb, januártól életbe lépő módosításaival kapcsolatban Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott lapunknak elmondta: ezek elsősorban a dolgozó, alacsony keresetű és gyermeket vállaló, 30 év alatti fiatal családokat célozzák meg. Az egyik új elem, az állami kezességvállalással működő garanciaalap például a nagyobb önerővel nem, de rendszeres jövedelemmel rendelkező fiatalok lakáshoz jutását kívánja segíteni. Lényege, hogy az első használt vagy új lakást vásárló fiatal házaspárok, élettársi viszonyban élők a méltányolható méretű és árú lakás árának 80-90 százalékát is felvehetik majd kölcsönként. (Nem árt azonban észben tartani, hogy a magasabb hitelrész magasabb havi törlesztőrészletet is jelent, ami hosszú évekre gúzsba köthet egy fiatal párt.)
A jelzálog-garanciával működő, kanadai modellként ismert, nálunk új szisztéma lényege, hogy az állam egyik e célra létrehozott intézménye vagy erre jogszabályban felhatalmazott pénzintézete (nálunk a jelenleg működő három jelzálogbank kap felhatalmazást a garancianyújtásra az állam kezességvállalása mellett) felvállalja, hogy – egy jelzáloghitelelven működő konstrukcióban – a hitelfedezetül szolgáló ingatlannak a meghatározott hitelfedezeti értéket meghaladó részére is – a kockázatok figyelembevételével – támogatott hitelt nyújt. Konkrétan tehát: míg a jelzálogbankok a mostani gyakorlat szerint többnyire az érintett ingatlannak csak mintegy 60 százalékára adnak kölcsönt, s a fennmaradó 40 százalékot a hiteligénylőnek kell előteremtenie, a jelzálog-garanciával jövő évtől még 30 százalékra biztosított lesz a banki kölcsön. Fontos feltétele lesz azonban a hitelgarancia-nyújtásnak, hogy a hitelt igénylő jövedelmi helyzete megfeleljen az elvárásoknak. A hitelgaranciával biztosított banki kölcsönt új lakás esetén a fővárosban és a megyeszékhelyeken 15 millió, míg használt lakás vásárlásakor 12 millió forint felső értékhatárig lehet majd igénybe venni, vidéken pedig az új lakások esetében 12 millió forint, míg használt lakásnál 8 millió forint lesz a méltányolható felső lakásösszeghatár. A minimális, 10 százalék önrészbe a lakástámogatási kedvezmény (szocpol) éppúgy beszámítható lesz majd, mint a lakástakarék-pénztári lakáscélú megtakarítás.
Ugyancsak a 30 év alatti fiatalokat segíti a januártól a használt lakás vásárlásához igénybe vehető félszocpol, illetve a gyermekvállalóknak megelőlegezett félszocpol támogatás, amelynek felvételéhez nem kötődik majd szociális elem. (A félszocpol intézménye jelenleg is működik: most gyermekek megléte esetén lehet például szobaszámbővítéshez vagy tetőtér-beépítéshez igényelni.) Az új szisztémában feltétel lesz viszont, hogy az első önálló otthon megteremtéséhez kérjék a – mint azt a neve is jelzi – teljes szocpol felét kitevő, vissza nem térítendő támogatást. Ugyanakkor a módosított lakásprogram-tervezet szerint a 30 év felettiek, de még 35 alattiak is kaphatnak félszocpolt, amennyiben olyan üresen álló lakóingatlant vásárolnak, melyet tulajdonosa már legalább fél éve árul.
Szintén kiemelt eleme a módosított lakásprogramnak a magántulajdonú lakások bérbeadásának állami ösztönzése, valamint az úgynevezett lakhatási vagy lakbértámogatás bevezetése és a panelfelújítás folytatása. A lakásbérbeadás legalizálásának támogatásával kapcsolatban jelenleg két elgondolás is létezik. Az egyik szerint azoknak a magánszemélyeknek, akik üresen álló lakásukat az önkormányzatnak legalább öt évre bérbe adják és azt a helyhatóság szociális bérlakásként működteti, a jelenlegi 25 százalék helyett csak 10 százalék forrásadót kell megfizetniük a bérbeadásból befolyt jövedelem után. A másik elképzelés szerint sem időfutamban, sem bérlőkijelölésben nem lenne korlátozva, hogy kinek adja ki a tulajdonos a lakását, csak a bemutatott szerződéssel igazolná a bérbeadás tényét. Ehhez az elemhez kapcsolódik a bérlőknek nyújtott lakbértámogatás (ebben még egyeztetésre van szükség az önkormányzatokkal), amelynek keretében januártól a teljes lakbér 30 százalékát meg nem haladó, maximum 14 ezer forint támogatást kaphatnak majd a jövedelmi és szociális szempontok alapján arra jogosult rászorulók.
A panellakások felújítását (az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése és teljes felújítása, valamint az egycsatornás gyűjtőkémények felújítása) is fel kívánják gyorsítani, ezért e célra 2005-ben 2 milliárd, 2006-ban pedig 8 milliárd forintot különít el a költségvetés. Emellett a városrehabilitáció támogatása (e célra költségvetési és EU-forrásokból 2005-ben 27 milliárd forint jut), a közművesített építési telkek kialakítása, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítése és felújítása elnevezésű programok, illetve nem utolsósorban a lakáscélú hitelek támogatása szintén folytatódik 2005-ben. Várhatóan megszűnik viszont a 400 ezer forintos áfa-visszaigénylés lehetősége – tette hozzá Csabai Lászlóné.
