Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országgyűlés az elmúlt év decemberében fogadta el a társasházakról szóló törvényt, most pedig a lakásszövetkezetek szervezeti, működési, tulajdonjogi és gazdálkodási kereteit szabályozó lakásszövetkezeti törvényjavaslat van a képviselők asztalán. A törvénytervezet a szövetkezeti tagok együttélésének szabályozása módjában ugyan kapcsolódik a társasházi törvényhez, a tulajdonjogi helyzet azonban a társasházaknál és a lakásszövetkezeteknél alapvetően eltérő, ezért szükség van külön szabályozásra – hangsúlyozta a belügyminiszter. A lakásszövetkezeti tagoknak ugyanis csupán lakásuk vételárát kellett megfizetniük, az állam finanszírozta telek és közös épületrészek a lakásszövetkezet mint jogi személy tulajdonába kerültek.
Magyarországon a hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig több mint 280 ezer lakásszövetkezeti lakás épült, melyek működését 1992-ig az 1977. évi XII. törvény, jelenleg pedig a valamennyi szövetkezetet egy jogi kategóriába soroló 1992. évi I. törvény szabályozza. Mivel azonban a lakásszövetkezetek tevékenysége és felépítése más, mint a hagyományos tevékenységet folytató szövetkezeteké, a hasonló lakásokban élők érdekképviseletei évek óta sürgették egy önálló lakásszövetkezeti törvény megalkotását. A törvényjavaslat általános vitája – bár előkészítői már a parlament tavaszi ülésszakára benyújtották – az elmúlt kedden kezdődött el, és a vita e héten lezárul.
A benyújtott tervezet részletesen meghatározza a lakásszövetkezet alapszabályában eldöntendő kérdéseket, amelyek kiegészülnek a tisztségviselők összeférhetetlenségének megszüntetése, a velük szemben támasztott szakmai követelmények, a fenntartási költségek viselése és felosztása, a költséghátralékok megfizettetésének kérdéseivel. Ennek a dokumentumnak a megalkotásához és módosításához egyébként már most is elegendő az alapító tagok kétharmados többségének közgyűlési szavazata, és ez a jövőben is így marad. A törvénytervezet a jogok és kötelezettségek mellett tartalmazza még a közgyűlés döntési jogkörének és működésének törvényi kereteit, és meghatározza, hogy milyen határozatokat (lakásszövetkezet egyesülése, szétválása, megszűnése) nem lehet hozni a megismételt közgyűlésen.
A formálódó törvény a tervek szerint részletesen szabályozza a lakásszövetkezetek különböző szervezeteinek – közgyűlés, részközgyűlés, igazgatóság, felügyelőbizottság és az egyéb tisztségviselők – működését. A közgyűlés új hatásköre lesz például a lakásszövetkezeti tulajdonú épületrészek használatáról, a hasznosítás megváltoztatásáról szóló döntés meghozatala is.
A törvényjavaslat mindemellett részletesen kitér a lakásszövetkezeti tagok és a nem tag lakástulajdonosok alapvető jogaira, kötelezettségeire, valamint arra, hogy a tagok személyes és vagyoni hozzájárulásuk alapján miként részesednek a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből, miként vehetik igénybe a lakásszövetkezetnek a tagok részére rendszeresített szolgáltatásait. A közgyűlés számára döntési jogot biztosít ahhoz, hogy a lakásszövetkezet a tulajdonában lévő üzlet-, műhely- és más helyiségeket milyen tevékenység végzésére használhatja vagy hasznosíthatja.
A belügyminiszter a tervezettel kapcsolatban elmondta: jelentős változásnak tekinti, hogy a törvényjavaslat elfogadása után lehetővé válik, hogy a nagy lakásszövetkezetek az összehívott közgyűlésen jelen lévők egyszerű szótöbbségével kisebb lakásszövetkezetekké válhassanak szét, ami korábban csak minősített többségi döntés nyomán valósulhatott meg. Ez azért előrelépés, mert a kisebb szövetkezetek többnyire jóval hatékonyabbak a döntések meghozatalában és végrehajtásában.
Az új lakásszövetkezeti törvénytervezet a társasházi törvényben szereplő rendelkezésekhez hasonló új szabályokat is magában foglal. Így kiemelten foglalkozik a költséghátralékkal, valamint az annak megfizetésével kapcsolatos igazgatósági feladatokkal. Például a tag tulajdonában álló lakás értékesítésekor az igazgatóság a tag kérésére köteles írásban nyilatkozni a fennálló költséghátralék összegéről, ami biztonságot jelent a vevőnek és a lakásszövetkezetnek egyaránt.
