Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Új lakás megszerzésekor a banki, helyhatósági és munkahelyi források, állami támogatások, kedvezmények mellett különféle kisebb-nagyobb költségekkel is kalkulálni kell. A legjelentősebb kiadásról jó tudni, hogy a nagyobb lakásberuházók, mint például az Interestate Rt. is – hacsak nem befejezett lakóingatlanról van szó – a lakások készültségi fokához igazodva, több ütemben kérik a vételárat. Ez Pfandler Katalin, a cég elnök-vezérigazgatója szerint azt jelenti, hogy ha valaki az építkezés kezdeti stádiumában, a tervek alapján kiválasztja a neki tetsző lakást, szerződéskötéskor a vételár 30 százalékát (ami a foglalót és a rá eső telekhányadot jelenti) kell letenni, a vevő választása szerint készpénzben vagy a szerződéskötést követő 3–5 banki munkanapon belül átutalással. A vételár fennmaradó részét a műszaki készültséghez igazodva hat-hét részletben kell kiegyenlíteni. S mivel a vevők többsége az új lakás megvételéhez szükséges vételár egy részét meglévő lakásának eladásából fedezi, lehetőség van arra, hogy az első vételárrészlet megfizetését követően két-három hónappal csúsztassák a következő részletfizetést. Az ingatlan adásvételéhez kötelező az ügyvédi közreműködés: ennek díját többnyire a beruházó cég viseli. Abban az esetben azonban, ha a vevő mulasztásából adódóan a szerződés módosítására kerül sor, a bruttó 25 000 forintos díj már egyértelműen a vásárlót terheli.
A lakáshitel igénybevétele során különböző egyéb díjak, költségek merülnek fel, amelyek az egyes bankoknál eltérőek lehetnek. Ilyen például a hitelkérelem benyújtásával egyidejűleg fizetendő értékbecslési díj, amely 25 ezer forintról indul. Szintén felszámol a legtöbb bank hitelelbírálási díjat, ennek összege 30 ezer forinttól, illetve a hitel összegének 1 százalékától indul. A közjegyzői díj szintén a banki lakáskölcsönök velejárója. A közjegyző – aki az államilag támogatott hitelek okiratba foglalását végzi s közreműködését törvény írja elő – költségei és a felvett hitel nagyságától függő munkadíjának mértéke (amely idén a tavalyinak mintegy a felére csökkent) jelenleg 25–55 ezer forint között van. A kölcsön folyósítását megelőzően néhány bank helyszíniszemle-díjat is kér, míg a folyósítási jutalék a hitel összegének 0,8 százalékától indul és megy föl egyes bankoknál akár 1,5 százalékig. Amennyiben a szerződéskötés időpontja és a folyósítás között több mint egy hónap telik el, a hitelt igénylőnek rendelkezésre tartási jutalékot is kell fizetnie, amelynek mértéke havi 0,5 százalék körüli. Banki lakáshitel igénybevétele esetén – a hitelszerződés megkötését megelőzően – kötelező a lakásbiztosítás megkötése is: ennek díja a lakás nagyságához, felszereltségéhez igazodik, s általánosan havi 1-2 ezer forintot tesz ki.
Amennyiben a vásárló még épülőben lévő új lakást vásárol, lehetősége van a műszaki készültség határain belül az építési engedély módosítását nem igénylő, egyedi műszaki változtatásra. Ez a beruházóval egyeztetve történik, s első alkalommal ingyenes, minden további igénybejelentéskor azonban 20-20 ezer forintos műszaki ügyintézői díjat számítanak fel, amit a birtokba adást megelőzően kell a vevőnek kiegyenlítenie. Illetéket új lakás vásárlásakor jelenleg sem kell fizetni 30 millió forint lakóingatlan-értékig akkor, ha azt közvetlenül, tehát első vásárlóként lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozótól vesszük. A lakáshoz általában kapcsolódó gépkocsibeálló (garázs) után azonban meg kell fizetni az illetéket, ami a forgalmi érték 10 százaléka.
A megvásárolt új társasházi lakások tulajdonosainak a használat során közös költséggel kell számolniuk. Ennek mértéke például az Interestate lakásai esetében négyzetméterenként havi 100 forint körül alakul, ám – amint azt Kala Endréné, a Kala és Társa Ingatlaniroda társtulajdonosa lapunknak elmondta – ennek összege általában a beruházó által kiépített szolgáltatásokkal együtt emelkedik. Tapasztalata szerint az átlagos társasházaknál ez az összeg 100-200 forint havonta és négyzetméterenként. Ha az épület már zárt portaszolgálattal is rendelkezik, a közös költség eléri a 250 forintot, ahol pedig a portaszolgálaton kívül uszoda, szauna, takarító és egyéb szolgáltatás is működik, 300 forint, a budai luxuslakóparkok esetében pedig a havi közös költség összege megközelíti a 400 forintot havonta és négyzetméterenként.
A még lakásvásárlást nem tervezők is tudják, hogy tavaly nyáron és év végén, illetve ez év elején a kormány jelentős módosításokat vezetett be a lakástámogatási rendszerben. Ezen változások következménye, hogy az új lakás megszerzéséhez felvehető hitel maximális összege 15 millió forint, az állami támogatás mértéke pedig az ötéves állampapír utolsó háromhavi hozamának 60 százaléka lett, miközben az új lakás vásárlásához felvett kölcsön kamata 8 százalékra nőtt. Felére csökkent az adókedvezmény összege, az adó-visszaigénylésnél belépett az úgynevezett jövedelemkorlát, idén januártól pedig az építési telkek korábban nullaszázalékos áfája nőtt 25 százalékra.
A hazai lakásfinanszírozási rendszer azonban e változások után is elsősorban az állami támogatásokhoz, valamint az előzetes megtakarításhoz kötött, illetve anélküli banki hitelekre bontható, s a bankok által folyósított kölcsönök továbbra is alapvetően kétfélék: piaci kamatozású – forint- és devizaalapú kereskedelmi banki – hitelek, valamint olyanok, amelyekhez az állam támogatást nyújt. Ez utóbbiak közé tartoznak a bármilyen lakáscélra felvehető jelzáloglevél-kamattámogatású, valamint az új lakás vásárlását, építését segítő kiegészítő kamattámogatású kölcsönök. Az elmúlt évben hozott, legfrissebb szigorító kormányzati lépés a december 22-e után felvett lakossági lakáshiteleket érinti, amelyekre a korábbinál jóval kedvezőtlenebb feltételek érvényesek. Ez azt jelenti, hogy ekkortól az új lakások kamattámogatása megváltozott, ami új lakás esetén 8 százalék (az elmúlt hónapok alatt a legtöbb bank engedett a 8 százalékból) éves ügyfélkamatot jelent a korábbi 5 helyett. Nem változott viszont az új lakás vásárlásához, építéséhez felvehető kiegészítő kamattámogatású hitel tavaly év közepén maximált, 15 millió forintos összege.
Idén csökkent a lakáshitelek adókedvezményezettsége is: míg korábban a lakáshitelek megfizetett törlesztőrészlete 40 százalékával, de legfeljebb évi 240 ezer forinttal csökkenthették adójukat azok, akik lakáscélú hitelt vettek fel, ez év elejétől a kedvezmény éves nagysága a felére csökkent: vagyis mértéke maximum 120 ezer forint lett. Ezzel párhuzamosan változtak a jogosultság feltételei is. Egyrészt a 40 százalékos összegű kedvezmény csak az új lakást vásárlókat, építőket illeti meg (a használt lakások esetén a maximális éves mérték 30 százalék), másrészt a kedvezmény 3,4 milliós éves jövedelemig teljes egészében, 4 milliós jövedelemhatárig részben, fölötte pedig egyáltalán nem vehető igénybe. Lakáscélú hiteleik után tehát idén januártól csak azok élhetnek a teljes adókedvezménnyel, akiknek a bruttó jövedelme nem több évi 3,4 millió (havi 283 ezer) forintnál. A 3,4 millió és a 4 millió forint közötti jövedelműek esetében a kereset emelkedésével fokozatosan csökken a támogatás összege és 4 millió forint felett megszűnik.
A lakás-takarékpénztári megtakarítás 1997-ben indult lehetősége továbbra is él, melyet szintén be lehet vonni az otthonteremtés forrásai közé. Ösztönzésképpen tavaly áprilistól emelkedett a pénztárak megtakarításához járó állami támogatás (ami így a megtakarítás 30 százaléka, legfeljebb évi 72 ezer forint lett) és felvehető kölcsön, s ugyancsak új változás, hogy jelenleg már külföldiek is köthetnek Magyarországon hasonló előtakarékossági szerződést.
Változatlanul igényelhető új lakás építéséhez, vásárlásához a lakásépítési kedvezmény (szocpol); a vissza nem térítendő támogatás az igénylővel egy háztartásban élő, általa eltartott és vele együtt költöző gyermekek után jár. Feltétele, hogy az új lakás az előzőnél nagyobb alapterületű és legalább egy szobával nagyobb legyen. Ugyanakkor feltétele az is, hogy a lakásigény méltányolható legyen (szobaszáma, vételára megfeleljen a kormányrendeletben előírt mértéknek) és a családtagok ne rendelkezzenek többletingatlannal. A kedvezmény összege idén április elsejétől megemelkedett: egy gyermek után ekkortól 800 ezer, két gyermek után 2 millió, három gyermek esetén 3,2 millió, négy gyermek meglétekor pedig 4 millió forint igényelhető. Az új lakást vásárlók előre is igényelhetik a támogatást, ami azt jelenti, hogy a gyermekek „bevállalása” esetén is jóváírják a kedvezményt. Egy gyermeknél négy, kettőnél nyolc év a születési „határidő”. Megmaradt az adó-visszatérítés is, miszerint az új lakás építőjét, vásárlóját az építési költség, illetve vételár számlával igazolt összegében megfizetett áfa 60 százaléka, lakásonként legfeljebb 400 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg.
Mindezen támogatások, kedvezmények mellett lehetőség van még a lakhely szerinti önkormányzatnál, valamint a munkahelyen – ahol a cégvezetés szabja meg a feltételeket – kamatmentes lakástámogatási kölcsönt igényelni. Az önkormányzatok rászorultság alapján adhatnak kamatmentes kölcsönt, illetve részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatást is. A helyhatóságok saját rendeletben határozzák meg azt, hogy ki minősül rászorulónak, és hogy ennek függvényében ki milyen támogatást kaphat. Ha a támogatásban részesülő személy egyúttal állami támogatást is kap (például szocpolt), akkor az önkormányzati támogatást is azon a hitelintézeten keresztül kapja, amely az állami támogatást folyósítja. Akadálymentesítési támogatást mozgássérültek igényelhetnek a számukra műszakilag megfelelő új lakás vásárlásához.
