Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is az építési terület a legkeresettebb ingatlantípus. Ebben a szegmensben nemcsak a fővárosban és környékén, de - a vállalkozói lakásépítés vidéki beindulásával - egy-két éve a nagyobb városokban is jelentősen szűkült a piac, túlkereslet alakult ki. Ezt a piacot mozgatta meg alaposan a telekáfa bevezetésének híre, aminek hatása 2003 utolsó hónapjaitól kezdve az élénk keresletben és - különösen a kiemelt fővárosi övezetekben és a divatos agglomerációs településeken - a megugrott kínálati árakban napjainkban is tetten érhető. A telkek négyzetméterárának folyamatos felfelé araszolása két-három éve főleg Budapesten és környezetében szinte negyedévente megfigyelhető volt, amelynek mértéke - a GKI-Wallis felmérése szerint - gyakran elérte a 3-4 százalékot, éves szinten pedig az átlag 13, olykor 16 százalékot.
Nagy Tibor, az Otthon Centrum Rt. teleküzletág-vezetője szerint néhány belső pesti kerületben a többlakásos társasházak kialakítására alkalmas területek, valamint a bel-budai foghíjtelkek iránt - az elmúlt évi kiemelkedően élénk kereslet után - valamelyest visszafogottabban, de továbbra is érezhető az ingatlanfejlesztők érdeklődése. A telek négyzetméterárai a megépíthető lakásnégyzetméterre vetítve a pesti belvárosban 40-65 ezer forint között mozognak (ami 220-265 ezer forintos telek-négyzetméterárat jelent), míg Bel-Budán ennél jóval magasabb árat is elkérnek tulajdonosaik egy-egy szép panorámájú, jó beépítési paraméterű területért.
A főváros telekpiacán - az ingatlanforgalmazók tapasztalata szerint - az árak és a kereslet szempontjából ugyan több mint egy évtizede változatlanul a budai oldal a favorit, ám az itteni beépíthető területek fogyásával és az árak rohamos emelkedésével a kereslet ma már egyre jobban kitolódott.
A magánvásárlók, illetve azon ingatlanfejlesztők, akiknek a kicsi belső kerületekben lévő parcellákon megvalósítható, kis lakásszámú beruházások nem eléggé kifizetődők, egyre inkább a III. és a IV., valamint a külső, például a XVI., a XVIII. és a XX. kerületek iránt érdeklődnek, ahol egyrészt a parcellák nemcsak jóval olcsóbbak, de jobb megtérülésű lakásépítéseket lehet megvalósítani rajtuk. Alátámasztja ezt, hogy Buda több helyén az elmúlt hónapokban is számos intézményi, társasházi és családi házas parcella volt a kínálatban. De találhatnak az érdeklődők a szaklapok hirdetéseiben jelenleg is több II. és XII. kerületi telket. Például Pesthidegkúton 59 millióért kínálja magát egy 4 lakásos társasház építésére alkalmas összközműves, ezer négyzetméteres terület, míg egy panorámás rózsadombi, 7 lakásos lakóingatlannal beépíthető területet - jogerős engedélyekkel - 135 millió forintért árul tulajdonosa. Ugyancsak a budai oldal II/A részén keresnek vevőt 34 millióért, illetve 52 millióért egy 800 és egy 1050 négyzetméteres családi házas parcellára, valamint 95 millió forintért beruházót a XII. kerület Kútvölgyi részén egy 1100 négyzetméteres, bontandó házas területre.
Ezeken a városrészeken, valamint a Gellért- és a Szabadság-hegyen, a Várban és környékén egy-egy terület négyzetméteréért a 250 ezer forintot is elkérik. Ugyanakkor az említett III., IV., valamint XVI., XVII. és XVIII. kerületekben az árak egyrészt nagy szóródást mutatnak, másrészt jelenleg még viszonylag többek számára elérhető, akár 20-25 ezer forintos négyzetméteráron hozzá lehet jutni egy-egy jobb adottságú, kisebb területhez. A III. kerület ilyen szempontból kirí a sorból, hiszen az elmúlt években jelentős lakás- és egyéb fejlesztések valósultak meg ott, ami magával húzta a telekpiaci árakat is. Kiemelt területein, mint például a Tábor-, Testvér-, Remete- és Csillaghegyen egyre magasabbra teszik a tulajdonosok a mércét az árak tekintetében: a Tábor-hegyen például egy 4 lakásos társasházzal beépíthető terület szerepel a mostani kínálatban 115 millióért, míg egy Római fürdőn fekvő 400 négyzetméteres parcellának 30 millió forint az irányára, Békásmegyer-Ófaluban pedig egy közel 1000 négyzetméteres családi házas területért 24 milliót kell letenni a leendő tulajdonosnak.
A pesti oldalon évek óta Zugló a legnépszerűbb, amit az is jelez, hogy a kerületben, annak is kedvelt zöldövezeti részein csak ritkán jelenik meg a kínálati palettán egy-egy eladásra szánt házhely, s a jobb adottságúaknak 45-60 ezer forint között mozog a négyzetméterára. Jellemzője, hogy elsősorban a családi házak befogadására méretezettek a telkei és sok a lebontásra váró, romos lakóépülettel vevőre váró terület. Visszatérve a budai oldalra elmondható, hogy a XI. kerület kiemelt részein átlagban mintegy 15 százalékkal kevesebbért lehet beépíthető telekhez jutni, mint a szomszédos XII. és II. kerületekben, itt is akadnak azonban az eladók által kirívóan magasra taksált telkek.
Sajátos szegmensét alkotja a telekpiacnak a fővárosi agglomeráció, annak is a kilencves évektől „felfedezett” települései, köztük Budaörs, Budakeszi, Törökbálint és Solymár, ahol Flick Gábor, a Budaörsi Ingatlan Stúdió tulajdonosa szerint a folyamatos élénk vásárlói érdeklődés hatására az árak lendületes emelkedése - még ha nem is érte el - lépést tartott a főváros budai területekével. Ennek oka, hogy a mind jobb infrastruktúrájú kisvárosok a fővárosból a csendbe, a tiszta, jó levegőjű helyre vágyó családoknak közel 15 éve a legkedveltebb és legkeresettebb helyszínei. A kilencvenes évek eleje óta tartó kitelepedési hullám eredményeként sorra keltek el a szabad területek, ahol egy-két év alatt színvonalas családi otthonok épültek fel. Az élénk vásárlói érdeklődés hatására napjainkra alig maradt üres közművesített telek, s ha időnként megjelenik egy-kettő a kínálatban, igencsak borsos árat kérnek érte. Ez alól nem képeznek kivételt a szinte beépíthetetlen (gyakran 5-7 méter széles) nadrágszíjparcellák sem, melyekből, ha az új tulajdonos megfelelő méretű és beosztású házat szeretne rajta megvalósítani, legalább hármat kell vásárolnia. Mára a közművesítetlen telkek négyszögölára is 50-70 ezer forint, míg a jó helyen fekvő, megfelelő méretű, panorámás, közművekkel ellátott építési telkeké 100-150 ezer forint között mozog.
E divatos települések mellett érdemes az építési telket vásárolni szándékozóknak szétnézni az agglomeráció északi és keleti, a fővárostól kissé távolabbi térségében is, ahol az önkormányzatok most vagy a közeljövőben nagyarányú területparcellázásba fognak. Itt ugyanis a tervezett lakóparkfejlesztések nyomán nemcsak az infrastruktúra és a szolgáltatások szinte teljes köre épül majd ki néhány éven belül, hanem a vásárolt területek is felértékelődnek. Ilyen települések például Biatorbágy, Budajenő, Tinnye, Piliscsaba, Pécel, Vecsés, Páty és Fót, ahol jelenleg 7,5-22 ezer forint közötti négyzetméteráron várnak vevőkre a közművesített házhelyek. A mostani kínálatban találnak az érdeklődők például a Piliscsaba melletti hegyek között összközműves, örökpanorámás, 1500 négyzetméteres beépíthető területeket 7300 forintos négyzetméteráron, vagy Budajenő jelenleg belterületi bevonásra váró külterületén panorámás területeket négyzetméterenként 10 ezer forintos áron.
Az ország nagyvárosaiban - ha nem is hasonló mértékben, mint a fővárosban - az elmúlt években szintén emelkedtek a telekárak. Különösen igaz ez a nyugati határszéli és a keleti országrész nagyvárosaira, ahol sorra épülnek az új társasházak és lakóparkok. Sopronban például a kisebb méretű parcellák négyzetméterára 8,8-12 ezer forint között mozog, míg a nagyobb, akár lakóparki fejlesztésre alkalmasaké 5,6-25 ezer forint. Győrben, Szombathelyen 4,8-18 ezer forint közötti négyzetméteráron kínálják a közművekkel ellátott építési területeket, míg Miskolcon, ahol alig van szabad beépíthető terület, 10 ezer forintról indul a főleg lebontásra váró épületekkel együtt piacra dobott telek négyzetmétere. Debrecenben és vonzáskörzetében az elmúlt években felerősödött a lakópark-, illetve lakóparkszerű építkezésre alkalmas területek iránti kereslet, így emelkedtek a hasonló adottságú telkek árai. Ennek hatására jelenleg a városban 9-25 ezer forint a négyzetméterár. Pécsett a jobb helyeken fekvő telkek esetében 12-20 ezer forintos, míg a város külsőbb részein 5-7 ezres négyzetméterárral kell kalkulálni.
