Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jövőben a kormány a bérlakások építésébe a magántőke forrásait szeretné bevonni, és ennek érdekében új pályázati rendszert hirdet meg, előreláthatólag tavasszal. Ezen új rendszernek az állami feltételek biztosítása mellett (amelyre idén a megszorítások miatt 3,37 milliárd forinttal kevesebb, a tervezettnek csak mintegy a fele jut) az egyik alappillére az az elfogadásra váró lakbérrendelet, amelynek szakmai előkészítését az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) a napokban már befejezte. A szakemberek szerint a magántőke ugyanis csak akkor invesztál e területbe, ha biztos abban, hogy az általa épített és üzemeltetett lakásokat olyan lakbérszinten tudja bérbe adni, ami mellett az épület műszaki színvonalát hosszú távon meg tudja tartani és megfelelő nyereséget is el tud érni. A szociális helyzetük alapján rászorulóknak ezért olyan lakbértámogatást kell kapniuk, hogy a magántulajdonban lévő lakásokat is bérelni tudják: vagyis az önkormányzatoknak a jelenleginél magasabb szintre kell emelniük a lakbéreiket. A vállalkozók további támogatást kaphatnak a támogatott lakáshiteleken keresztül, ugyanakkor – a szisztéma szerint – további finanszírozási lehetőséget és biztonságot jelentene számukra a (beruházásokban tőkéstársként részt vállaló) lakástársaságok, valamint a bérlakás-befektetési alapok létrehozása.
A lakbér-támogatási programban ugyanakkor csak olyan önkormányzat vehetne részt, amelyik vállalja, hogy helyi lakásalapot (HLA) hoz létre. Ebbe kellene befizetni az önkormányzati tulajdonú – beleértve az önkormányzati tulajdonú társaságoknál lévő – bérlakások lakbérbevételeit, az önkormányzat lakások és nem lakáscélú helyiségek eladásából, valamint a nem lakáscélú helyiségek bérbeadásából és a lakótelkek eladásából származó bevételeit. Ebből tudnák finanszírozni a bérlakások felújítását, korszerűsítését, az újak kialakítását, a vállalkozóknak nyújtható visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásokat olyan beruházásokhoz, amelyek bérlakásokat hoznak létre, továbbá fedezhetné a lakbér-támogatási rendszer működtetésével kapcsolatos költségeket. Különböző egyéb lakáscélú beruházásokat is ebből a forrásból finanszírozhatnak, támogathatnak (például lakótelkek kialakítása, társasházak felújítása, korszerűsítése), és ebből a lakásalapból biztosítható lenne az önkormányzat saját forrása többek között a bérlakás építési pályázatokhoz. Ha a kormány jóváhagyja, szociális alapon jövőre már a magántulajdonú lakások bérlőinek lakbérét is támogatja az állam. Az új rendszer – várhatóan tavaszi – kísérleti jellegű bevezetésére 800 millió forintot különítettek el a 2004-es költségvetésben, és erre a célra az önkormányzatok részére is van 200 millió forint.
Tavaly folytatódott a közel négy éve beindult önkormányzati bérlakásprogram, amelynek – az évente kiírt forrásokra – beérkező pályázatait több ütemben bírálta el a Belügyminisztérium. Erre legutóbb múlt év decemberében került sor, s eredményeként januárban összesen 8,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak a sikerrel pályázó helyhatóságok, illetve egyházak. A közel 9 milliárd forintból az elkövetkező hónapokban 1147 bérlakás építése, kialakítása, több mint 12 ezer panellakás energiatakarékos korszerűsítése, valamint egy 20 lakásos épülettömb rehabilitálása valósulhat meg. (A bérlakásprogram esetében a döntéshozó élt azon jogi lehetőséggel, hogy a 2004. évi források terhére is vállalt kötelezettséget annak érdekében, hogy minél előbb elkezdődjenek a lakásépítések.)
Az önkormányzati bérlakásállomány növelésének állami támogatására 2000. július 1-jétől van lehetőség, s azóta az ország minden részéből folyamatosan érkeznek a pályázatok. Az eltelt közel négy év alatt az OLÉH adatai szerint erre a célra mintegy 63 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást ítéltek oda, melynek segítségével összesen 12 824 új bérlakás felépítése, megvásárlása, illetve kialakítása valósult, valósulhat meg. A támogatás 74 százaléka a szociális helyzetük miatt rászorulók lakhatását hivatott segíteni, amit jeleznek a jogcímen belüli arányok is. Ennek alapján az eddig odaítélt 63 milliárd forint segítségével 5729 szociális és 3187 költségelvű bérlakással, 909 – első lakásra váró fiatalok számára épült – garzonlakással, valamint 2253, idősek otthonában kialakított ingatlannal és 746, nyugdíjasok részére készült lakással gyarapodtak, illetve gyarapodnak az önkormányzatok és egyházak. A nyertesek között miden évben, illetve minden ütemben éppúgy megtalálhatók voltak a nagyobb és kisebb városok, kisközségek, mint a fővárosi kerületek.
A Belügyminisztérium az elmúlt évben az önkormányzatok bérlakásállomány-növelésének támogatása mellett folytatta az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása, a városrehabilitáció támogatása, a közművesített építési telkek kialakítása, valamint a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítése, felújítása elnevezésű programokat is, újonnan pedig elindította az egycsatornás gyűjtőkémények felújítása támogatásának célprogramjait. A 2001 februárjától beindított, iparosított technológiával készült lakóépületek energiatakarékos felújítását, korszerűsítését ösztönző és támogató program (a panelprogram) keretében szintén az önkormányzatok pályázhatnak vissza nem térítendő állami forrásokra (idén a megszorítások miatt 1,37 milliárd forinttal kevesebbre), a beruházási költségek maximum egyharmadára, lakásonként 400 ezer forintra. A költségek másik két harmadát az adott helyhatóság és a lakástulajdonosok fele-fele arányban viselik, de az önkormányzat részben vagy teljes mértékben átvállalhatja a tulajdonosok részét. Erre a célra tavaly év végén 18 önkormányzat nyert el 1,6 milliárd forint állami támogatást, ami több mint 12 ezer lakás felújítását teszi lehetővé. E program keretében a beindítása óta eltelt idő alatt összesen 3,5 milliárd forinthoz jutottak a pályázók, ami összességében 31 ezer, blokk-, panel-, alagútzsalus, öntött és vasbeton vázas technológiával épült lakás energiatakarékos korszerűsítését eredményezi.
A városrehabilitációt, városmegújítást segítő programból tavaly egy helyhatóság, Szeged önkormányzata nyert el 121 millió forintot, mellyel egy 20 lakásos, lerobbant állagú épülettömb teljes rehabilitációját indíthatja el az elkövetkező hónapokban. A korábban tömbrehabilitációnak nevezett, 2001. februártól működő programra pályázók közül eddig 3 benyújtott igény volt sikeres, és részesült 366 millió forint vissza nem térítendő támogatásban, melyből 120 új, korszerű otthon valósult meg. A tavaly benyújtott, határidőben beérkezett pályázatok közül a lakhatást szolgáló egyházi ingatlanok korszerűsítésének, felújításának támogatása programnál mintegy 260 pályázatról, a termofor kéményekre benyújtott mintegy 80 pályázatról, valamint a mintegy 30 közművesített építési telek kialakításáról szóló pályázatokról a döntés 2004 első negyedévében várható.
