Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kedvező finanszírozási lehetőségeknek köszönhetően egyre kevésbé különbözik az új és használt lakások iránti érdeklődés. A használt lakások piacán - ahol a 2000 óta pangó kereslet múlt év végi fellendülése egyértelműen a hitelkamatok csökkenésének tudható be - továbbra is elkülöníthetőek a népszerű területek a különböző lakásszegmensekben. Ilyen tipikusnak mondható terület a budai hegyvidék legelegánsabb, XII. kerületi része, ahol a legkeresettebbek az 1+2 hálós és az 1+3 hálós lakások 30, illetve 50 millió forintos határig - derül ki az Otthon Centrum ingatlan-tanácsadó cég elemzéséből. A XI. kerületben az egyetemi negyedhez közeli garzonlakások ugyancsak népszerűek, s kiadási céllal is jó befektetést jelentenek.
Továbbra is igen keresettek a pesti belvárosi, Duna-parti lakások is; az igazán jó ingatlanok ismerősök vagy a család körében nagyon hamar elkelnek. Ezekért a panorámás presztízslakásokért, amelyeket 90 százalékban befektetési céllal vásárolnak, annak ellenére, hogy jellemzően jócskán túlárazzák eladóik, extrém esetben egymillió forintot is megadnak négyzetméterenként. A VI. és VII. kerület határán, a Király utca sétálóutcává alakításával a közeljövőben kitolódik a már évek óta népszerű Liszt Ferenc téri és környéki, igen vonzó terület határa, felértékelve a környező utcákat is. Ezen a környéken, illetve még inkább az V. kerületi Lipótvárosban igen jelentős a külföldi vásárlók aránya.
Az új ingatlanokénál jelentősebb az árkülönbség Buda és Pest között a használt lakások piacán. Míg Budán az átlagos lakásár 61 millió forint volt az első félévben, addig Pesten mindössze 18 millió forint. A budai oldalon a legolcsóbb ingatlan 22 millió, a legdrágább pedig 135 millió forint volt, míg Pesten jóval szűkebb sávban mozogtak az árak: 10,7 és 26,5 millió forint között. Az átlagos négyzetméterár Budán 405 ezer forint, Pesten pedig 234 ezer forint volt a vizsgált első hat hónapban. A szélsőértékekben a drága lakásoknál van nagy különbség: míg a budai 214 ezer forintos minimumárral szemben a pesti 182 ezer forintos érték áll, addig a maximumárak esetében a különbség több mint kétszeres, Budán 733 ezer forint, Pesten pedig 338 ezer forint volt a legdrágább négyzetméter. Mind az ár-, mind a méretbeli különbségek az eltérő lakásszegmensekre vezethetők vissza. Budán a villaépületek jelentős forgalma emeli mind az ár-, mind a méretértékeket jóval a pesti mutatók fölé. Az eladott budai használt lakások átlagmérete 176 négyzetméter volt, míg Pesten 77 négyzetméter. A legkisebb értékesített lakások között nem volt akkora eltérés, Budán 30 négyzetméter, Pesten pedig 54 négyzetméter volt ez az érték. A legnagyobb elkelt ingatlanoknál azonban már jóval jelentősebb lett a különbség: Budán 400 négyzetméteres, Pesten pedig 110 négyzetméteres volt. A jövőre bevezetendő telekáfa hatására - az új lakások drágulásával - valószínűleg megélénkülhet a használt lakások iránti kereslet, áremelkedést generálva ebben a szegmensben is.
Az Otthon Centrum adatai szerint idén is a budai oldalon volt nagyobb kereslet a bérlakásokra. Legtöbben a II. kerület belső részén, a XII. kerületben és a Gellérthegyen szerettek volna lakást bérelni. A fővárosban leginkább a 2-3 szobás lakásokat, illetve a 200 négyzetméteres családi és ikerházakat keresik. A legfelkapottabb szegmensekben a meghirdetést követően egy-két hónappal bérbe lehet adni az ingatlanokat. A keresők igényeivel nem egyező lakások bérbeadása viszont akár fél-egy évig is húzódhat, ha egyáltalán sikerül kiadni az ingatlant.
Az év első felében a bérleti díjak 2500-5000 forint között voltak négyzetméterenként (rezsi és közös költség nélkül), s emelkedés nem prognosztizálható a következő időszakban sem. A magyar gazdaság általános fejlődésével párhuzamosan mára már nem nagyon jellemző, hogy külföldi vállalatok csúcsvezetői számára keresnének bérleményeket, helyükre a regionális központok, multinacionális cégek leányvállalatainak középvezetői léptek. A nagykövetségek is inkább vásárolnak lakást, annak hosszú távú kihasználtságát mindenképpen biztosítani tudják. A keresleti oldal egyre nagyobb hányadát jelentik ugyanakkor a magyarok, jellemzően egyedülálló, tehetős fiatalok vagy családok, akik lakásuk eladása után saját házuk építése idejére keresnek (akár egy-másfél évre) bérleményt.
A lakásépítések fellendülésével, az újlakás-vásárlás kedvezményeinek növelésével az utóbbi időben egyre inkább túlkínálat alakult ki a bérlakáspiacon, mivel sokan vásárolnak befektetési céllal lakóingatlant, amelyet kiadással szeretnének hasznosítani - gyakran sikertelenül, növelve így az üresen álló lakások számát. A kínálati piacra reagálva az elkövetkező időszakban bizonyos szegmensekben árcsökkenés prognosztizálható. Jelentősebb arányú kereslet- és árnövelő hatást valószínűleg a 2004. májusi európai uniós csatlakozás sem hoz.
A mennyiség terén jelentkező túlkínálattal ellentétben a bérbe adandó lakások minősége gyakran hagy kívánnivalót maga után. Bár a bérlők általában nem keresnek túlzott luxust, az igényes kivitelezés és felszereltség, valamint a jó állapot alapvető fontosságú. Ezt felismerve, a piaci viszonyok közt rugalmasnak számító tulajdonosok egyre több extrafelszerelést építenek be, illetve sokat fordítanak a lakás/ház minőségére (például teljes felújítás ötévente), s mindezt anélkül, hogy az árakat emelnék. Jelentős minőségjavítást igényelnének például a tíz-húsz-harminc éve épült ingatlanok, melyeket tulajdonosuk eddig elhanyagolt.
