Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH adatai szerint az idei első hat hónapban az országos aránnyal megegyezően, 14,4 százalékkal nőtt Budapesten a kiadott építési engedélyek száma, ugyanakkor az országos átlagnál 29,5 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba a fővárosban a tavalyi év azonos időszakához képest. Budapesten a jelentős új kínálat hatására folyamatosan csökken a fejlesztői haszon, ezért egyre több a nagyobb lakásszámú beruházás. Ennek megfelelően ma már nemcsak Pesten, Budán is egyre gyakoribbak a tömbberuházások, melyek keretében egy nagyobb fejlesztési telken egy vagy több épületből álló beruházás eredményeként több száz lakást építenek.
Az Otthon Centrum ingatlan-tanácsadó cég tapasztalatai szerint a budai oldalon új lakást keresők általában egységes paramétereket adtak meg a méret és az ár tekintetében. Kissé eltérő képet a XI. és a XXII. kerület mutat, ahol az átlagnál kisebb méretű és olcsóbb lakások iránt érdeklődtek. A pesti oldalon egységesebbek voltak a lakást keresők által megadott méret- és áradatok. Míg Budán a leggyakrabban megjelölt méretkategóriát nem a legkisebb lakások, hanem a 45-50 négyzetméter közöttiek adták, addig Pesten inkább a kisebb kategória volt keresett. A Duna mindkét partján mérséklődött a kereslet a garzonok iránt, míg a másfél és kétszobás lakások egyre népszerűbbek. Jelentős érdeklődés mutatkozik ugyanakkor a budai oldalon a 120 négyzetméter feletti ingatlanok iránt is, minden tizedik lakáskereső ebben a kategóriában vásárolna ingatlant. A nagyobb lakások elsősorban a II. és III. kerületben népszerűek, ezeken a területeken minden hatodik kereső 120 négyzetméter feletti méretet jelölt meg. A XI. és XXII. kerületben ugyanakkor ez a kategória a keresések mindössze 1 százalékát teszi ki. (A nagyméretű lakások jóval kevésbé népszerűek a pesti oldalon.)
Budán a 20-25 millió forintos lakások a legkeresettebbek, a legkisebb érdeklődés pedig a 10 millió alatti és az 50 millió forint feletti otthonok iránt van, ezekben az árkategóriákban a lakáskeresők 10-10 százaléka vásárolna. Míg a II-III. kerületi régióban 10 millió forint alatt elvétve kerestek új lakást, addig a XI. és XXII. kerületben a legolcsóbb árkategóriát a keresők 30 százaléka preferálta, s nem volt jelentős érdeklődés a 35 millió forintnál drágább lakások iránt. A pesti oldalon a legtöbben a 10-12 milliós kategóriában vásárolnának, s Budával ellentétben Pesten nem figyelhető meg jelentősebb regionális különbség a megjelölt ár alapján, ráadásul a Duna bal partján csak minden huszadik vásárló keresett a 35 millió forint feletti kategóriában. A leggyakrabban megjelölt négyzetméterár-kategóriát Budán a 300-350 ezer forintos lakások adták, a keresések 80 százaléka pedig a 250-400 ezer forintos négyzetméterárúak közül került ki. A XI-XXII. kerületi régió ebben is elmarad a budai átlagtól, 400 ezer forintos négyzetméterár felett nem volt jelentősebb érdeklődés. Pesten átlagosan 250-260 ezer forint volt a legkeresettebb újlakás-négyzetméterár, a keresések harmada pedig a legolcsóbb kategóriából került ki.
Az újlakás-keresési szempontok között - az elmúlt évekhez hasonlóan - továbbra is az ár az első, s ebben nincs különbség Buda és Pest között. A lakás mérete azonban mára hátrébb szorult a funkcionalitással szemben, így a szobaszám lett a második legfőbb keresési paraméter. Jellemző, hogy a kiegészítő szolgáltatások a budai oldalon is az utolsó helyre kerültek, a vásárlók egyre kevésbé igénylik a pluszszolgáltatásokat, társasházak esetén azok használatáért nem szívesen fizetnek. A Duna két partja között az egyetlen eltérés, hogy a pesti oldalon a közlekedés előbbre került a felszereltségnél.
Az év első felében is maradt a pesti és budai oldal közötti tetemes lakásárkülönbség. A budai oldalon az eladott lakások átlagára 23,5 millió forint volt, a pesti oldalon ez az érték 16 millió forint alatt maradt. A budai oldalon nem lehetett 10 millió forint alatt új lakáshoz jutni, Pesten viszont 6,3 millió forintért is értékesítettek lakást. A legdrágább budai lakásért 74,5 millió forintot fizetett új tulajdonosa, míg a pesti maximumár 49,5 millió forint volt. Budán az átlagos négyzetméterár 419 ezer forint, míg Pesten jóval alacsonyabb, 289 ezer forint. A budai oldalon a legolcsóbb ár 266 ezer forint volt az első félévben, Pesten viszont lehetett új lakást venni 200 ezer forint alatti négyzetméteráron is. Az árakkal ellentétben a lakások méretében nincs különbség a Duna két oldala között. Mind Budán, mind Pesten az átlagos újlakás-méret 55 négyzetméter, s egyezik a legkisebb eladott lakások mérete is, ami 26 négyzetméter volt. A vevőre talált legnagyobb budai lakás (126 négyzetméter) viszont mintegy húsz négyzetméterrel elmarad a pesti első helyezettől.
Az Otthon Centrum Hitel Center adatai szerint tíz lakásvásárlóból hét vesz fel hitelt. Ennek átlagos mértéke 6-7 millió forint, s a megvásárolt lakás árának átlagosan mintegy felét fedezi. (Nagyobb értékű ingatlanok vásárlása esetében a hitelfelvételi arány alacsonyabb, a felvett hitel összege pedig magasabb az átlagnál.) A júniusban 15 millió forintra csökkentett kedvezményes hitelplafon nem hozott változást a lakáshiteleket felvevők körében, hiszen azt megelőzően is csak elvétve vettek igénybe ennél nagyobb összegű hitelt. ?????A nyár folyamán nőtt a köztisztviselők aránya a hiteligénylők között, hiszen jelentős kedvezményként bevezették az önerő nélküli hitelfelvétel lehetőségét számukra.
