Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kiemelkedően nagy népsűrűségű Erzsébetváros épületeinek jelentős része még a II. világháború előtt épült. Ez, valamint a lakásprivatizáció az oka (a kerületben az elmúlt években a meglévő 1300 lakóházból több mint 1000-et privatizáltak), hogy az önkormányzat az épületek felújítását és új lakások építését tűzte ki legfontosabb célként. Mint Gergely József, a VII. kerület alpolgármester lapunknak elmondta, a területfejlesztési koncepció cselekvési programja is ennek szellemében készült. Az akcióprogram három összehangolt fő tevékenységből áll: az önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújítása önkormányzati lebonyolításban (ennek során komfortos, korszerű lakásokat alakítanak ki), az infrastruktúra fejlesztése és a zöldterületek megújítása, illetve újak kialakítása, valamint az elavult, fel már nem újítható épületek bontásával nyert építési telkek értékesítése vállalkozóknak, mely területeken a befektetők lakóépületeket, kereskedelemi, kulturális és egyéb szolgáltató létesítményeket valósítanak meg.
A felújítás rá is fér a városrészre, a kerület épületeinek közel kétharmada meglehetősen elöregedett. Eltérő arculatú három része közül a Belső-Erzsébetváros épületállománya a legidősebb, így a legrosszabb állagú. Ezen a kerületrészen állami forrásból már a nyolcvanas évek végén felújítottak néhány épülettömböt, szakemberek ennek tulajdonítják, hogy a főváros e területén elsőként jelent meg a vállalkozói tőke. Az 1999-től felgyorsult rehabilitáció nyomán napjainkig jelentős fejlesztések jöttek létre, átadtak több mint 300 új lakást, s jelenleg is mintegy 240-et építenek. Az új lakások mellett megújult több tér és utca, valamint újjáépült a Metropol, a Royal szálloda, kibővült egy óvoda és rövidesen befejeződik egy új óvodaberuházás is. A kerületben lévő 1200 társasházból eddig közel 900 kapott felújítási támogatást az önkormányzattól, ennek összege meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Idén a városrehabilitációs program keretében elnyert 137 milliós fővárosi támogatással és a 450 milliós kerületi önrésszel újabb jelentős épületfelújításokat végeznek el, melynek során 263 társasházat hoznak rendbe.
Az alpolgármester szerint ezek az eredmények képezik az alapját a következő néhány év fejlesztési terveinek, amelynek 2006-ig tartó programját idén tavasszal fogadta el a képviselő-testület. E program legfőbb célkitűzései: a közterületi rehabilitáció a lakókörnyezet javításáért, az új fejlesztési lehetőségek kihasználása, az épített örökség védelme, a vállalkozói tőke bevonása. A lakókörnyezet minőségének javításához – a lakó- és egyéb épületek felújítása mellett – hozzátartozik a forgalomcsillapítás és a parkolás rendezése is. Ezen feladatok megoldása közben a helyhatóság növelni szeretné a városrész zöldterületeinek arányát. Az átmenő forgalom csillapítására tervezett, maximum 30 kilométer/órás övezetek kialakítására a Belső-Erzsébetvárosban a Wesselényi utca és a Király utca között, a Külső-Erzsébetvárosban a Garay tér környékén, míg gyalogosforgalmú utcák kialakítására az épülő Madách sétányon és az átalakítandó Csányi utca–Klauzál utca tengelyen van lehetőség.
A jelenlegi parkolási gondokat – vállalkozói tőke bevonásával – parkolóházak és mélygarázsok építésével oldaná meg az önkormányzat. Parkolóházak építésére a városrészben kilenc helyszín alkalmas, ezek közül három területen már az előkészítés szakaszában áll a beruházás. Mélygarázsok kialakítására a közterületek a legmegfelelőbbek: ilyen például a Madách tér, amelynek mélygarázsára a közeljövőben írnak ki pályázatot, valamint a Kéthly Anna tér, melyet a lebontott házak helyén alakítottak ki, így a hasonló beruházást nem akadályozzák a közművek.
A kerület egyik legjelentősebb ingatlanfejlesztése a Gozsdu-udvar rehabilitációja lesz. Az épületegyüttest még 2000-ben adta el az önkormányzat a Magyar Ingatlan Kft.-nek, amely a tervek szerint több mint 200 lakást, vendéglátóhelyeket, kézművesműhelyeket és üzleteket alakít ki a hét épületből és hat udvarból álló együttesben. A Gozsdu-udvarban azonban a befektető csak akkor kezdheti meg a munkálatokat, ha a még ott élő bérlővel is sikerül megegyezni a kiköltözésről. (Jelenleg per van folyamatban a bérlő túlzottnak vélt igényei miatt.)
A szomszédos Holló utca páros oldalán lévő néhány háznál azonban várhatóan már az idén elkezdődik a munka, az utca 3–9. számú területén pedig már folyamatban van a Holló-ház építése. Ezek a területek képezik majd a tervezett Madách sétány egy szakaszát. A Kazinczy utca páratlan oldalától a Csányi utcáig tartó terület előkészítése is megkezdődött: a fejlesztés során a Csányi utcától az Erzsébet körútig passzázst alakítanak ki, melyre rövidesen szintén pályázatot írnak ki. Itt körülbelül 300 lakás lebontásával több mint 1200 új lakás, üzletek, valamint mélygarázs és parkok épülhetnek. A megszűnt lakások pótlására a kerületben további helyeken, például a Jósika, a Kisdiófa, a Dob és a Kazinczy utcákban tervezik új lakóházak építését.
Mindemellett Gergely József alpolgármester kiemelt jelentőségű feladatnak tartja a Király utca rehabilitációját, melynek során a Király utcát – miközben a felújítást az épületekre is kiterjesztik – sétálóutcává alakítják. Ennek költségét részben uniós, részben a VI. és VII. kerület, valamint a főváros forrásaiból fedezik, s a munkák a tervek szerint már az idén megkezdődnek. Most készül a Dózsa György út felújításának második üteme és a tervezett 4-es metró építésével együtt megvalósul majd a Thököly út régóta esedékes felújítása is. Az önkormányzat az új építkezések mellett kiemelt figyelmet fordít a műemlék épületek felújítására is. A tavaly a világörökség részévé nyilvánított régi zsidónegyed, a Király–Csányi–Klauzál–Dohány utca és a Károly körút által határolt területen már elkezdődött a közterületi rehabilitáció és rövidesen megindulnak az új fejlesztések is.
