Budapest XXIII. kerülete, illetve az önálló kerületté válást megelőzően a soroksári térség a fővárosi árversenyben stabilan tartotta magát a legutolsó helyen - ha valaki a legolcsóbb lakáslehetőségek után kutatott a városban, biztos, hogy elsőként Soroksárt ajánlották neki az ingatlanközvetítők. A helyzet mára alaposan megváltozott, a hajdan elhanyagolt külvárosban is presztízsnövelő fejlesztések indultak meg, s a 30-60, sőt 80 millió forintos villák sora bizonyítja, hogy igazi, jó értelemben vett elővárossá avanzsált, ahová már egyáltalán nem szégyen kiköltözni.
Kissné Stark Viola kerületi főépítésztől megtudtuk, hogy a kerületfejlesztési koncepció három nagy térségre koncentrál. Az egyik a Szentlőrinci, Szent László (korábbi nevén külső Török Flóris út), Mezsgye és Nyír utcák közötti terület, ahol a Szentlőrinci úti lakótelep építésének következő ütemében összesen mintegy 500-700 lakást lehet felhúzni. A körülbelül 25 hektár harmada a soroksári, kétharmada pedig a fővárosi önkormányzat tulajdonában van. A szabályozási terv szerint a tömbtelkeken három szint plusz tetőteres társasházak építhetők, a térség másik részén pedig sorházas övezet kialakítására van lehetőség. Rövidesen a fővárossal közösen kiírják a hasznosítási pályázatot és az elérni kívánt árat is együtt határozzák meg.
A terület északi része közművesített, a déli, sorházas beépítésre kiszemelt részen nincs kiépített közműhálózat. Szakértők szerint a 240-270 ezer forint közötti sávban, nagyon igényes kivitel esetén maximum 300 ezer forintos négyzetméteráron lenne kereslet új lakásokra a környéken.
A Soroksár újtelepi részén fekvő területen 4000 lakásos lakótelepet terveztek 1987-ben, az építkezés azonban az első ütem, mintegy 1600 lakás átadása után félbeszakadt. A rendszerváltás után többször felmerült a folytatás lehetősége, különösen amikor a főváros tartalék területté nyilvánította a második ütem tervezett helyét, vagyis fenntartotta magának a döntés lehetőségét. Amíg a második ütem Csipkerózsika-álmát aludta, a lakótelep másik felén, a Maros és Hrivnák utca körzetében tucatszám épültek a 30-60 milliós sor- és családi házak, bizonyítva, hogy nem is olyan rossz ez a környék, mint azt sokan hitték. A lakótelep panelházaiban viszonylag kevés az eladó lakás, kicsi a fluktuáció. A 12-15 éves lakásokat irreális, Pók utcai árszinten, 210-240 ezer forintos négyzetméteráron kínálják. A 12-13 milliós panelek ezen az áron nem is kelnek el, négyzetméterenként 180-200 ezerért viszont van rájuk vevő.
Hosszú távú fejlesztési cél a kerületszerte kisebb-nagyobb foltokban elhelyezkedő külterületi, mezőgazdasági övezeti besorolású részek belterületbe vonása. Hét ilyen, átlagosan 25-30 hektáros ingatlan esetében jöhet szóba az átminősítés, amelynek feltétele a közmű, illetve az utcák „kiszabályozása” - tette hozzá a főépítész. A Nyír, Mezsgye, Temető és Szentlőrinci utcák által határolt területre már készült olyan szabályozási terv, amely alapja lehet az utcák kialakításának. A következő térség a Szamaránszki-dűlő és környéke lehet, ahol hozzávetőleg 50 hektárt minősíthetnek át a feltételek megléte esetén. A döntően magántulajdonban lévő területek között csak elvétve akad önkormányzati tulajdonú.
Soroksár a házrészt keresők paradicsoma. Péterimajorban felújított komfortos házrészt kínálnak már 5,8 millióért, ez még a fele sincs az újtelepi panelek kínálati árának. Soroksár felsőn, a Grassalkovich út környékén és a Hősök teréhez közel jellemzően 8-12 millió forint közötti, különböző állapotú házrészek között lehet válogatni, 14 millióért már nagyon jó állapotú és adottságú ingatlant, 15 millióért csaknem új sorházat vásárolhatunk. A legértékesebbek zömmel az újtelepi családi házak. Itt 22-25 millió forint között sok felújítandó, illetve félkész házat kínálnak, a 30 millió körüliek már csodálatos parkosított környezetben állnak, de akad 68, illetve 85 millió forintos ajánlat is.
