Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Amennyiben csak fél házat vagy fél öröklakást veszünk, úgy értelemszerűen a 2 százalékos kedvezmény csak kétmillió forintig illeti meg a vevőt és az afölötti rész után kell a 6 százalékot fizetni.
A jövő évben is hatályban marad az illetékkedvezmény, ha valaki üres telket vásárol és vállalja, hogy négy éven belül lakóházzal beépíti. Ebben az esetben a telek vásárlása után továbbra sem kell az illetéket leróni. Nem került sor az illetékrendelet azon pontjának módosítására sem, mely szerint a lakásépítésre és -értékesítésre jogosult vállalkozó által épített új lakás megszerzése után nem kell illetéket fizetni, ha annak vételára a 30 millió forintot nem haladja meg. Emelkednek viszont az építési illetékek és a tulajdonjog-változás bejegyzésének díja is drágul: így a már meglévő otthon átalakításához, valamint új lakás építéséhez kért építési engedély jövőre tízezer forintba kerül, és ugyancsak ennyit kell fizetni a használatba vételi engedélyért is, míg a tulajdonjog bejegyzése a mostani kétezerről háromezerre emelkedik, a telekátalakítás illetéke pedig (telkenként) ötezer forint lesz. A jelzálogjog bejegyzésének díja annyiban nem módosul, hogy továbbra is az ingatlan értékének 5 százaléka alatt marad, minimális összege azonban ötezer forintról tízezerre nő. A 35. évüket be nem töltött fiatalok illetékkedvezménye szintén megmarad. Változás e téren csupán annyi lesz, hogy amíg jelenleg a vásárlás bejelentésével együtt kell jelezni az illetékkedvezményre való jogosultságot, jövőre erre az érintetteknek az illeték kiszabásának jogerőre emelkedéséig módjuk van. A módosított rendelkezések hatályba lépésének időpontja ugyan 2003. január 1., az idén megkötött és a földhivatalba benyújtott szerződések után azonban még a régi illetéktörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyancsak a régi szabályok érvényesülnek az ebben az évben elhunytak után indult hagyatéki ügyekben is, függetlenül attól, hogy az illeték kiszabására mikor kerül sor.
Az ingatlanadózásban a szigorítás és díjemelés mellett néhány egyszerűsítés is várható az elkövetkező évben. Ez utóbbiak közé tartozik például az, hogy a lakást eladónak jövőre nem kell kérelmeznie, hogy a kapott pénzből újabb lakás vásárlására rendelkezésére álló féléves (adómentes) időtartamot meghosszabbíthassa egy évre: januártól ugyanis egy év áll rendelkezésére, hogy a lakásvásárlásból eredő összeget adómentesen lakáscélra fordítsa vagy az épített házára a használatba vételi engedélyt beszerezze. Amennyiben a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználását az adóbevallás határidejéig nem sikerült lebonyolítani, a jelenlegivel ellentétben nem kell az adót befizetnie és később a lakásszerzés után visszaigényelni: a mostani 48 hónapos (kérelem esetén az APEH által legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható) lakásszerzési türelmi idő január 1-jétől 60 hónapra emelkedik.
Bővül a lakáscélú jövedelem felhasználási köre is: januártól - visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélkül - az idősek otthonába időskorúak, illetve fogyatékos személyek részére lakáscélra szerzett férőhelyekre is engedélyezett, valamint ekkortól a közvetlen hozzátartozói körben a testvér javára is felhasználható lesz a lakásvásárlásból származó jövedelem. Ugyanakkor szigorodik a lakáscél igazolása: például amíg jelenleg építkezésnél, bővítésnél elegendő a fennmaradási engedély bemutatása, jövőre már csak az építésügyi hatóság által kiadott használatba vételi engedélyt fogadják el, a hozzátartozói fokot pedig közokirattal (például gyermeket anyakönyvi kivonattal) kell igazolni.
Jövőre megszűnik néhány ingatlannal kapcsolatos szolgáltatás, így például az igazságügyi szakértői és ügyvédi díj, valamint az ingatlankezelés áfamentessége, és 2003-tól a 25 százalékos áfakörbe kerülnek. Januártól nem lehet visszaigényelni az áfát olyan új lakóingatlan után, melyet a gazdasági társaság vásárolt, kivéve ha azt változatlan formában újra eladják. Ugyancsak módosul a föld bérbe adása utáni adózás jelenlegi rendszere. Ez azt jelenti, hogy a jövő évtől nem a bérbe adott földterület méretétől, hanem a bérbe adás időtartamától függ, hogy kell-e a bérlet után adózni. Az adómentesség ezentúl csak abban az esetben jár, ha a bérbeadási idő legalább öt esztendő. A jelenleg érvényes szerződéses viszonyban lévőknek azonban lehetőségük nyílik arra, hogy (határozatlan idejű szerződések esetén jövőre, határozott idejűek esetén pedig 2003-ban és 2004-ben) a most érvényes szabályok szerint adózzanak: vagyis a három hektárnál kisebb terület után nem kell az adót leróni.
Szilágyi Eta
