Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2000 júliusától az előző kormány által beindított bérlakásprogram keretében idén augusztus végéig összesen 46,2 milliárd forint állami támogatást kaptak a sikeresen pályázók, ami az önrésszel együtt mintegy 9500 bérlakás létesítéséhez nyújt fedezetet. A vissza nem térítendő állami támogatás - amelynek egy lakásra jutó mértéke 5 millió forint körül van - felhasználásával megvalósuló bérlakások nagyobb hányada a helyhatóságok szociális állományát gyarapítja, míg kisebb része költségelven bérbe adott, illetve fiatalok és idősek számára épített garzonházi lakás. A több mint két éve zajló pályázati fordulókban a nyertesek között szép számmal találhatók megyeszékhelyek, fővárosi kerületek, de jelentős az olyan kistelepülések száma is, ahol az állandó lakosok száma nem éri el a kétezer főt.
A költségvetés által támogatott bérlakásprogram keretében nyújtott forrásokra azok a helyhatóságok pályázhattak, amelyek szociális vagy költségalapon meghatározott lakbérű új bérlakások építését, vásárlását, használt lakások, valamint nem lakáscélú ingatlanok korszerű bérlakást eredményező felújítását, bővítését vállalták fel, de még nem indították el a beruházást. A pályázati feltételeknek megfelelt fővárosi kerületi, valamint vidéki önkormányzatok saját forrásaik mellé - ami lehet saját pénzeszköz, e célra felvett banki hitel, egyéb támogatás, adomány, vagy saját tulajdonú, e célra bevont ingatlan - gazdasági helyzetüktől függően a tervezett bérlakás-kialakítás költségének 70, illetve 80 százalékát igényelhették az e célra elkülönített állami keretből.
Az elmúlt év februárjától a program a fiatalok és az idősek számára épített fecskeházak, illetve garzonházak (nyugdíjasok és idősek otthona) létesítésének támogatásával bővült.
A fecskeházi, kedvező bérleti díjú lakásokat - amelyek alapterülete legfeljebb 40 négyzetméter lehet - 35 év alatti, kereső tevékenységet végző fiatal családok és pályakezdő, nappali tagozatos főiskolai-egyetemi hallgatók vehetik bérbe, azzal a feltétellel, hogy az ottlakás meghatározott ideje alatt előtakarékoskodnak első saját otthonukra. A nyugdíjasházak - amelyek létesítésében az önkormányzatok mellett az egyházak is részt vehetnek - a magas lakásfenntartási költségeket fizetni nem tudó kisnyugdíjas rétegnek kínálnak olcsóbb lakhatási lehetőséget.
A néhány hónapja hivatalba lépett új kabinet folytatja a bérlakásprogramot, mégpedig oly módon, hogy az önkormányzatok mellett ösztönözni kívánja a vállalkozói kört, a lakásépítő szövetkezeteket, valamint az egyéb, nonprofit szervezeteket is a bérlakások építésére. Az elképzelés lényege, hogy a kedvezményes kamatozású banki kölcsönnel bérlakás-beruházásba bekapcsolódó cégek, szervezetek maguk állapítanák meg az általuk üzemeltetett lakóingatlanok bérleti díját, rezsiköltségét, illetve kezelnék a bérlők állami forrásból származó támogatását - nyilatkozta lapunknak Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott. Ily módon hosszabb távon biztosítva van a bérlakásépítők, -kezelők számára a befektetett tőke megtérülése, s még némi nyereséget is elérhetnek. Ehhez állami garancia kell, ugyanakkor szükséges kidolgozni a rendszer pénzügyi alapját és hozzá kell kapcsolni az önkormányzatok lakbér-hozzájárulási rendszerét is. Ebben az esetben ugyanis mérlegelendő: ugyanannak a funkciónak az ellátásakor mi az olcsóbb, hatékonyabb. Ha például 20 százalék támogatással meg lehet mozgatni a vállalkozói tőkét, nem biztos, hogy az önkormányzatoknak 80 százaléknyi állami támogatást kell nyújtani a bérlakásépítéshez. Ennek eldöntése, illetve a szisztéma hátterének, alapjainak megteremtése folyamatban van, a rendszer legkorábban is csak december közepére alakul ki, így várhatóan a jövő év közepénél előbb nem indulhat be.
Ezzel párhuzamosan azonban - a korábbi feltételek mellett - folytatódik a benyújtott pályázatok elbírálása. Szeptember közepén a belügyminiszter 2,1 milliárd forintot hagyott jóvá 31 sikeresen pályázó település és két egyház 398 bérlakásépítéséhez, ezzel 48,3 milliárd forintra emelkedett a 2000 júliusa futó program során odaítélt támogatás összege - tájékoztatták lapunkat a Belügyminisztériumban. A pályázó önkormányzatok egy része a támogatás segítségével általában egy-két szobás új szociális vagy költségalapú lakásokat épített-épít, míg néhány településen (például Aszódon, Esztergomban, Szolnokon, Debrecenben) a volt szovjet laktanyákat, tiszti épületeket alakították át bérlakásokká. Több nyertes önkormányzat (így például a dunaújvárosi, a ferencvárosi) választotta azt az utat, hogy a használt lakások piacán vásárolt otthonokat - amelyek azonban nem lehettek azonosak az általuk korábban értékesített lakásokkal -, míg más (például a sarkadi, a visegrádi, a mezőberényi) helyhatóságok a vállalkozók által értékesítésre épített lakások megvételével oldották meg hiányzó bérlakásaik pótlását. Ugyanakkor van olyan település, ahol a lakásfenntartási költségeket fizetni nem tudó, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családokat segítik oly módon, hogy a korábbinál kisebb rezsijű bérlakásokat biztosítanak számukra, s előző, általában nagyobb alapterületű otthonukat nagycsaládosoknak ajánlják fel. Több olyan település (Kiskőrös, Kistelek, Túrkeve) nyújtotta be pályázatát, ahol jelentős károkat okozott a belvíz. E területeken számos házat már nem lehetett helyreállítani, így az önkormányzatok a természeti csapás által érintett családoknak kívántak új lakásokat építeni.
Pécsen - ahol a tavaly karácsonyra átadott 80 lakásos bérház szomszédságában idén tavasszal indultak el egy újabb, 120 szociális bérlakásos épülettömb munkálatai - a lakásmobilitást is szeretnék beindítani. A baranyai megyeszékhely közgyűlése négy-öt éven belül közel 500 lakóingatlannal szándékozik meglévő bérlakásállományát növelni, melyből eddig két ütemben 110-et valósítottak meg. A kisebb méretű, 37-40 négyzetméteres otthonokba gyermeküket egyedül nevelő szülők és kisjövedelmű nyugdíjasok költöztek be, ez utóbbiak nagyobb méretű lakásait pedig gyermekes családok kapták meg. Az épülő, az év végén átadásra kerülő 120 újabb egy-másfél szobás lakással - melyhez az elmúlt évben közel 500 millió forintos állami támogatást nyertek - a város első otthonra váró fiataljainak életkezdését, illetve a nagyobb lakásból kisebbe költözni szándékozó kisjövedelműek gondjain kívánnak enyhíteni.
Salgótarjánban a program keretében a város elsősorban a még meglévő bányászkolóniák lebontása során felszabadult területeken - hosszú távú lakáskoncepció keretében - indították el bérlakások építését. Az így kialakított, korszerű lakóingatlanok egyrészt a nehéz helyzetbe került családok újrakezdését segítik az alacsony lakbérű, a korábbinál kisebb rezsijű új bérlakásokkal, másrészt a program részeként az egyedülállóknak, nyugdíjasoknak, valamint fiatal házaspároknak biztosítanak garzon- és fecskeházi kislakásokat.
Karcagon a program keretében első lépcsőben elnyert 91 millió forinttal és a regionális területfejlesztési keretből kapott 17 millió forint felhasználásával úgynevezett költségelven meghatározott díjú bérlakásokat építettek. A beruházás során a város Nagyvénkerti lakótelepén lévő, önkormányzati tulajdonú telkén felépült két - földszint plusz kétemeletes, tetőteres - lakótömbben 12 garzon- és két és fél-három szobás lakást alakítottak ki. Az önkormányzat saját erőből az elmúlt öt évben már épített 17 bérlakást, ebből 10 szociális bérlakásként funkcionál, míg a többit idegenforgalmi hasznosításra, illetve a helyi kórház orvosai, nővérei számára adták át.
Kaposvárott, ahol a korábbi tíz évben mindössze 34 bérlakás épült, az elmúlt három évben felgyorsult a program. Ez ideig 208 új szociális bérlakóingatlan készült el, 60-at november közepén adnak át, 72-nek pedig jelenleg is folynak a beruházási munkái: ezek összértéke eléri 2,3 milliárd forintot, melyből 1,8 milliárdot tesz ki az állami támogatás. A városban jelenleg is 300-an várnak önkormányzati bérlakásra, ezért 2006-ig 500 új bérotthon felépítését szavazta meg a közgyűlés.
Nyíregyházán szeptember végén adtak át egy 114 lakásos fecskeházat: a több mint 580 milliós beruházás 250 millió forintos állami segítséggel valósult meg. A közelmúltban elnyert 146 millió forinttal pedig a tervek szerint jövő tavasszal egy 49 lakásos garzonház építése kezdődik meg olyan idős emberek számára, akik jelenleg egy lakásban élnek fiatal családtagjaikkal.
Dombóvár a volt laktanyalakások felújítását vállalta fel bérlakásai számának növeléséhez. A településen a pályázattal nyert 67 millió forint állami támogatással és a 17 millió forint saját forrás bevonásával 18, költségelven működő bérlakást alakítottak ki, melyekbe már be is költöztek bérlőik. A beruházás megvalósításában a szomszédos település, Kaposszekcső is részt vállalt, mivel közigazgatási területéhez tartozik az érintett laktanyaobjektum. Dombóvár a projekthez az ivóvíz- és a földgázellátást, Kaposszekcső pedig a szennyvízhálózat kiépítését és a tömegközlekedést biztosította. Az elkészült lakások bérlőinek a kijelölése licitálással történt.
A fővárosi kerületi helyhatóságok közül több - egyebek között a Terézváros, Kispest, Újpest, Angyalföld - is bekapcsolódott a bérlakásprogramba.
Újpesten például közel 700 millió forintos beruházás indult el a bérlakásállomány bővítése érdekében. A kerületben, ahol a 400-at is meghaladja a szociális bérlakás iránti igények száma, a programmal azokat a családokat próbálják segíteni, amelyek már ma sem képesek megfizetni a magas lakbéreket. Az angyalföldi fiataloknak jelent átmeneti lakhatási lehetőséget az a 26 lakásos fecskeház, amely a helyhatóság saját erejéből, egy régi lakóépület felújításával néhány hónapja készült el. Ugyancsak a közelmúltban adták át azt a 751 millió forintos költséggel a Petneházy utcában megépült, költségalapú díjú, 67 lakásos bérlakótömböt, amelyhez a kerület a Széchenyi terv forrásaiból nyert 188 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást még az elmúlt évben, míg a XI. kerületi Albertfalván szeptembertől költözhetnek be a szintén költségalapú 50 bérlakásba azok a fiatal, illetve idős, két-három fős családok, amelyeket pályázattal választott ki az önkormányzat a jelentkezők közül.
Szilágyi Eta
