Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Immár hatodszor hirdette meg a főváros rehabilitációs pályázatát, amelyre a kerületi önkormányzatoknál március 18-áig jelentkezhettek a társasházközösségek, a beérkezett pályázatokról pedig az elmúlt héten született döntés. A társasházak felújítására a főváros közgyűlése idén 1,153 milliárd forintot szavazott meg: erre az összegre a több mint 11 ezer budapesti társasházból 2202 nyújtott be - öt kivételével - érvényes, a szociálpolitikai és lakásügyi, valamint várostervezési és városképvédelmi bizottság által elfogadott pályamunkát. A pályamunkák közül több mint kétszázat küldtek be az V., a VI., a VII., a VIII. és IX., valamint száznál több társasházi közösség pályázott a II., a X., a XI. és a XIV. kerületekből.
Ebben az évben egyes önkormányzatok kiemelkedően magas összeggel segítik a területükön lévő társasházak felújítását: Lipótváros például 538 millió, Józsefváros 154 millió, Kőbánya pedig 145 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a lakóközösségeknek. A fővárosi kerületek idén összességében csaknem 1,7 milliárd forint (1,3 milliárd forint vissza nem térítendő és 385 millió forint visszafizetendő) támogatást adnak a felújítási programba bekapcsolódó társasházaknak. Ezzel az összeggel, valamint a saját önrésszel és a főváros által odaítélt 1,153 milliárd forinttal mintegy nyolcmilliárd forint értékű felújítás valósulhat meg az érintett területeken.
A fővárosi rehabilitációs alapból nyújtott támogatás feltételei egyébként idén nem változtak. Egy része továbbra is vissza nem térítendő támogatás (ez idén 779,831 millió forint), másik része pedig visszafizetendő kamatmentes hitel (ennek ez évi összege 372,839 millió forint). Ez utóbbi akár a társasházi lakóépületek felújítási összköltsége 100 százaléka is lehet, mint a rehabilitációs célterületeken, illetve akcióterületeken lévő társasházaknál, melyet maximum ötéves futamidő alatt, évenként egyenlő részletekben kell visszafizetni. Segítségével ily módon még azok a társasházi közösségek is elkezdhetik lakóépületük felújítási munkáit, amelyek nem rendelkeznek nagyobb induló tőkével, de vállalják a kedvező feltételű kölcsön részletekben való törlesztését. A vissza nem térítendő támogatás mértéke ezzel szemben a városrehabilitációs célterületeken álló társasházak esetében a felújítási összköltség 25 százaléka, míg a már kijelölt akcióterületeken 30 százaléka lehet.
Ezt a támogatást mindazonáltal csak azok a társasházak remélhetik, melyek felújításába hasonló tőkével saját önkormányzatuk is beszáll. A fővárosi támogatás külön kedvezménye, hogy a szociálisan rászoruló, alacsony jövedelmű új lakástulajdonosok esetében a visszatérítendő hitelt sem kell visszafizetni. Ennek mértéke idén az összes támogatásból 14,388 millió forintot tesz ki.
A társasházak mellett évente a kerületi önkormányzatok is pályázhatnak a fővárosi rehabilitációs keret forrásaira, melynek alapját a közgyűlés által erre a célra évente jóváhagyott saját, valamint a kerületek bérlakásainak értékesítéséből kötelezően befizetendő összeg képezi. A helyhatóságok két éve ugyanakkor már nemcsak a saját tulajdonú épülettömbök felújítási programjaival vehetnek részt a pályázaton, hanem a rehabilitált városrészek infrastrukturális fejlesztéséhez, a közterületek rendbetételéhez, valamint az eddig kihasználatlan pincehelyiségek például parkolókká alakításához is igényelhetnek az alapból. A főváros a már elfogadott városrehabilitációs programja alapján eddig tizenegy akcióterületet jelölt ki az V., a VI., a VII., a VIII., a IX., a X. és a XIII. kerületek javaslatára, elsősorban a történelmi városrészekben, de a keret a lakótelepek felújításához, hőszigeteléshez és fűtés-korszerűsítéshez is nyújt pénzeszközöket.
Ebben az évben öt (az I., a V., a VIII., a IX. és a X. kerületi) önkormányzat igényelt saját tulajdonú lakótömb felújítására, lakáspótlásra és közterület-rendezésre mintegy 3,3 milliárdos támogatást, közülük azonban csak Ferencváros és Kőbánya kapott összesen 738,623 millió forintot. Három kerület igényét a bizottságok elutasították, mivel nem fizették be az alapba a bérlakások értékesítéséből származó pénz kötelező részét. Információnk szerint a IX. kerületben a fővárosi 572,740 millió forint támogatással kilenc lakóépülettömb teljes megújítása kezdődik el, míg a 62,208 millió forintos szintén fővárosi támogatásból a rehabilitáció során megszűnt lakásokat pótolják. Kőbányán a most megítélt, csaknem 104 millió forint forrás segítségével egy bérlakótömb felújítására, lakáspótlásra, valamint a komplex városfejlesztési program keretében egy garázs felépítésére kerül sor.
Az 1997-ben beindított rehabilitációs alap működését Győri Péter, a szociálpolitikai és lakásügyi bizottság elnöke sikeresnek ítéli, hiszen az eltelt közel hat év alatt a főváros több kerületében elindulhatott a régi, értékes épülettömbök felújítása, miközben a támogatási rendszer összefogásra is ösztönözte a kerületek és a társasházi lakóközösségek jelentős részét. Ennek eredményeként az egyéb fővárosi fejlesztéseken - Andrássy út, Nagykörút, Margit körút, Hungária körút, Váci utca, Ráday utca, gerincvezetékek stb. teljes felújításán - túl az elmúlt években az alap több mint 5 milliárd forinttal támogatta a kerületi önkormányzatok rehabilitációs programjait és több mint 5,5 milliárd forinttal a társasházak felújítását. Ez a közel 11 milliárdos összeg a kerületek és a háztulajdonosok ráfordításaival együtt eddig mintegy 25-30 milliárd forint értékű épületfelújítást tett lehetővé.
Az elmúlt év végéig kilenc akcióterület „működött” Budapesten, melyek közül a felújítások volumenét tekintve kiemelkedik a Középső-Józsefváros és a Középső-Ferencváros, de jelentős újjáépítési-rehabilitációs munkák indultak be az Erzsébetvárosban, Angyalföldön, a Terézvárosban, valamint Kőbányán is.
Sikerüket jelzi, hogy például a Középső-Ferencváros egyik megújult épülettömbje a nemzetközi ingatlanfejlesztések mezőnyében az elmúlt esztendőben elnyerte az építészek Oscar-díjának számító FIABCI (nemzetközi ingatlanszövetség)-nívódíjat.
Szilágyi Eta
